Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)
1945-07-08 / 152. szám
EGYHÁZAINK AZ ÚJJÁÉPÍTÉS SZOLGÁLATÁBAN yiwin —■■—■II W—HKlranrwi^»»»CTM^tT»i.»T«.nDiar--r ---- —■—-------TTTTIII I 1 I TI—llllim ni 1T WUMi i r— n ■■im «JHUMI >—I — 1 IHWWUWIWWWWWHmHMBWimiWWPW.'!IIIJIIWJ . ‘HJ1U—*8JB! UJ IJIAI. KlUi. «■■<»» immmW A demokratikus Magyarország teljes vallásszabadságot biztosit és a felszabadítás első percétől kezdve a magyar egyházak szabadon folytatják munkásságukat. Tudjuk, hogy egyházaink milyen nagy szerepet játszanak az ország életében, s ép ezért fontosnak tartottuk, hogy kérdést intézzünk egyházaink vezető férfiaihoz, miként kapcsolódnak be az egyházak abba a nagyfontosságú mozgalomba, amit hazánk életében az újjáépítés jelent. Tettük ezt azért is, mert az egyik pécsi egyház katedrájáról az újjáépítés szolgálatában álló beszéd máris elhangzott s szeretnénk hinni, hogy ez a hazafias cselekedet példaként fog hatni a hívek lelkiéletét Irányító lelkészeinkre. Az egyes válaszokat — amelyek önmagukért beszélnek — az alábbiakban közöljük. Minden főiünk feiheiői m©g akarunk fenni az új, boldogabb Magyarország fölépítésére „A kötelességüket teljesítők sorában mi csak magyarok akarunk lenni** Virág Ferenc megyéspüspök az újjáépítésről — mondja a pécsi izraelita közösség elnöke A háború rombolása után előttünk áll az újjáépítés teladata. Megsérült templomok, rombadölt oltárok, elpusztult szentélyek, kifosztott kultúrintézmények Jelzik a háború útját. De mindezeknél sokkal szörnyűségesebbek az erkölcsi károk, amelyeket a háború a teremtés legremekebb művének, az emberi léleknek okozott, Az újjáépítést ezen kell kezdenünk: meggyógyítani a lelkek sajgó sebeit. Beteg testtel nem lehet dolgozni, de beteg lélekkel még kevésbbé. Eltávolítani a megsebzett, beteg telkekből a gyűlölet és bosszúállás nemtelen érzéseit, a testi gyönyörök és élvhajhászás szennyét, a múlandó földi javak kapzsi sóvárgását: ez legyen a kezdete az újjáépítő munkának, mert különben alap nélkül, homokra építünk. Istenfélelem és élő hit nélkül nem lehet eredményes az újjáépítő munka, hiszen „ha nem az Ür építi a házat, építői hiába dolgoznak rajta." (126. Zsolt 1.) Az újjáépítést magunkon kezdjük és ha önmagában minden magyar felépítette az Isten templomát, akkor erős lélekkel, acélos karral fel tudjuk építeni a ledőlt templomokat, elpusztult kultúrintézményeket is. Ebben a meggyőződésben akarunk minden tőlünk telhetőt megtenni az új, boldogabb Magyarőrszág felépítésére, , Virág Ferenc-■ .v,.• .. j.;. t ,i > . 'i. ‘ f püspök. *• r •* \ V-. .......gBBBBC&v i — Az evangélikus egyház a lelki megújhodástól várja az újjáépítés megalapozását Ha tőnkrenyomorított országunkat valóban újjá akarjuk építeni és az újjáépítésben nemcsak perceredményeket akarunk elérni, hanem olyanokat, amelyeken rajta van a tartósság és állandóság bélyege, akkor az újjáépítést mindenek előtt a 1 él éknél kell kezdenünk. Lelki megújhodás nélkül elérhetünk ugyan látszólag nagyszerű eredményeket, de ezek az eredmények olyanok lesznek, mint a hömokraépített, fundamentumnélküli ház. Minden pillanatban elhordhatja az árvíz. Kezdjük az újjáépítést a léleknél: a magyar bűnök meglátásánál és azok levetközésénél. Meg kell születnie az egész magyar életben annak a magyar léleknek, amely tudja, hogy állandóan az Isten jelenlétében él és minden bűnéért, amelyet országa és magyar testvérei ellen elkövet, az Istennek telelés. Csak akkor tudunk újjáépíteni, ha magunkat Szünet nélkül az Isten itélőszéke előtt tudjuk és mindent ennek megfelelően cselekszünk. Az Isten Jelenlétében és az Ö ítélőszéke előtt járó magyar majd nem tudja elnézni, hogy egyesek szociális nyomorban sínylődjenek, mások pedig dőzsöljenek, különböző társadalmi osztályoknál az egyik oldalon csak jog legyen, a másik oldalon csak kötelesség, hanem ét fogja hatni a másokért való felelősség tudata, mely minden áldozatot meghoz a másikért. Ez a lélek megindítja a szeretet harmincéves háborúját, amely sebeket gyógyít, könnyeket töröl, nagyobb kenyeret ad és nem tesz különbséget a dolgozó emberek között. Az Istenre támaszkodó magyar lélek megtelik: hittel, bizalommal és reménységgel. Hisz Istenében és rajta keresztül a magyarság hivatásában. Bizalommal és reménységgel néz a jövőbe. A romokon sem csügged, hanem szíwel-lélekkel épít. A sötétben is hajnalt vár és napkeltét hirdet. Nem viselkedik úgy, mint- egy yijjogó halálmadár és nem olyan, mint egy ledőlt bástya, hanem olyan, mint egy jobb jövő felé mutató kéz. Ennek a léleknek a megszületésétől várjuk az új magyar élet felépítését. Egyházi vonalon mindent el fogunk követni, hogy a tiszta evangélium hirdetése és cselekvése által megszülessen ez az új megújhodott magyar lélek. Gyakorlatilag is mindent megteszünk a romok eltakarításáért és az újjáépítésért Káldy Zoltán evangélikus lelkész. Magántisztviselők az ujiáépíiésben Az újjáépítés hatalmas munkájában a magántisztviselők közül az oroszlánrész azoknak jut, akik a vas-, gép-, fa- és építőiparban dolgoznak. De közvetve, vagy közvetlenül belekapcsolódnak a termelésbe valamennyi szakma dolgozói. Nem tartom célszerűnek hogy a több- termelést a munkaidő növelésével igyekezzünk elérni. A hosszú munkaidő a munkaképességet csökkenti és huzamosabb idő kedvetlenséget, fáradságot, pontatlanságot eredményez. A legtöbb vállalatnál sajnos azonos munkáslétszám és munkaidő mellett a termelés az előző évek átlagtermelésé- Vel szemben jelentékenyen csökkent. A normális szükségletek kielégítésén felül az újjáépítéshez szükséges többtermelést azonban csak akkor érhetjük el, ha az elmúlt idők termelési eredményeit túlszárnyaljuk. Ennek elérése nagyrészt a magántisztviselőkön múlik. Előrelátó, gyors, körültekintő és észszerű intézkedéseikkel nekik kell az egyenletes, élénk munkaritmus útjából minden zökkenőt elhárítaniok. A mai nehéz körülmények (nyersanyagbeszerzés, gyári, gépi berendezések nagy problémát okozó karbantartása és megújítása) óriási feladatot rónak a mérnökre, anyagbeszerzőre, művezetőre, de a legifjabb gyakornokra is, mert ma nemcsak a megszokott munka pontos és lelkiismeretes elvégzéséről van szó, hanem a tisztviselőnek gyakran minden találékonyságét, ötletességét és tudásét kell latbavetnie, hogy a sajnos gyakran előforduló váratlan nehézségeken űrré j legyen, mielőtt azok a munkamenetet ( akár esek nercekre is meglassítanák. Ha szükséges és saját munkája megengedi, a tisztviselő is oda fog állni két- kézi munkástársai közé, hoijy szellemi munkáján felül fizikai erejével is hozzájáruljon a munka eredményességéhez. Mondhatnám, lendítőkerekei akarunk lenni a most meginduló felfokozott termelési folyamatnak. Tesszük ezt nemcsak azért, mert ezt a magyar társadalom joggal elvárja tőlünk, hanem azért Is, mert tudjuk, hogy országunkat most már nem a tunyáknak, henyélőknek, kizsákmányolóknak, hanem magunknak, a dolgozóknak építjük újjá. Schuber Rezső a magántisztviselők szakszervezetének elnöke. s fyuisütik, peofoiátrok Rajta, építsünk proletárok, a mull teljesen rombadölt. Tűnjön el a sokféle árok, mit közénk vont a sanda dölyf. A tennivaló több, mint régen. Szebb vasutak, jobb városok még álom a jövő szivében, de az agyunkon átrobog az emberibb jövendő képe, mit formál lelkűnkben a béke s kiérdemelt munkánk értéke az eredmény, mit fölmutat magáraeszmélt öntudat s az összességbe tör illat. SZALAY JAROS Äs izraelita, egyház — mint törvényesen bevett magyar hitfelekezet — az ország újjáépítésében feltétlenül részt akar venni. Ezt nem csupán kötelességnek, hanem jognak is tekinti. Közreműködésének természetszerűen elsősorban a lelkiek terén kell megnyilvánulnia. Az a fundamentum, amelyre munkálkodását felépítheti, a feleb arátí szeretet bibliai parancsa. Szeretet nélkül, megértés hiányéban nem foghatunk neki annak a hatal- masméretű országépitő munkának, amely valamennyiünkre vár. A szeretetnek és a megértésnek kell elsöpörnie ast az alaptalan és oktalan gyűlöletet, amelyet olyan embernek nem nevezhető vadállatok keltettek életre, akik történelmünknek legszomorúbb és legszégyenteljesebb lapjait írták. Másodsorban — ezúttal azonban nem az időbeli sorrendre gondolok, mert ez az első feladat — az izraelita egyháznak törekednie kell arra, hogy mindazok, akiket az isteni és emberi törvényekbe ütköző módon a fasiszták elhurcoltak otthonaikból, mielőbb újra visszatérhessenek. Idejében kell megmentenünk őket! Ebben a nagy munkában mindenkinek kivétel nélkül részt kell vennie. Az országnak mindegyik fiára szüksége van! Nem nélkülözhetők azok, akik eddig i« építő és hűséges polgárai voltak. Ha építeni akarunk, akkor elsősorban a dolgozókat kell visszahoznunk munkahelyeikre. Enélkül eredményre nem számíthatunk az építésért folyó küzdelemben. Az újjáépítés körébe tartozik elhurcolt testvéreink javainak felkutatása, megőrzése és megóvása, hogy hazaérkestükkor megkaphassak mindazt, amire egy embernek szükség« v««. Ezzel azt a óéit akarjuk elérni, hogy ne szoruljanak a társadalom támogatására, hanem testileg a legrövidebb időn belül megerősödve, mielőbb bekapcsolhatók legyeinek az újjáépítés munkájába. Nem mehetek e! tsé nélkül ebből az alkalomból azoknak szeretettől áthatott áldozatos tette mellett, akik a legnehezebb időkben példát mutattak és önzetlenül segítették megszorult polgártársaikat. Ezek -íz emberséges emberek megmutatták, hogy es igaz hit és szeretet mire képes és bebizonyították, hogy magyar hazánkat nem azok képviselik, akik megfeledkezve mindenről, országunkat a tönk szélére akarták juttatni. Legvégül hangsúlyozni kívánom, hogy a maigyar izraelita hitfelekczetnek célja az ország újjáépítésébe bekapcsolni minden hívét, ott ahol éppen szükség van rá, — a köz- és magánéiért terén, legyen az testi vagy szellemi munka — ott ahol a legtöbbet adhatja. Szükségesnek tartom kiemelni nyomatékosan, hogy ebben a munkában mint a magyar államnak egyenjogú polgárai kívánunk "résztvenni és nem mint hit- felekezetünknek elkülönült tagjai. A dolgozók, a kötelességüket teljesítők sorában mi csak magyarok óhajtunk lenni. Ha a szeretet jegyében és « magyar alkotmány alapján állva fogunk össze, akkor az ország a legrövidebb időn belül fel fog, mert fel kell épülnie Dr. Stark Endre ügyvéd, » Pécsi Izr Közösség e. i, elnök«, Református egyházunk az újjáépítés szolgálatában A dolgozó ember: élni akaró ember. Ne féltsük jövőjét, ki élni és dolgozni kész. Az a lendület, mellyel hazánk dolgozói benne vannak az újjáépítés munkájában, jó prófécia a magyar jövendőt illetőleg. Van-e olyan társadalmi réteg, mely teljes szivvel ne volna kész munkálni a kívánatosabb jövendőt? Van-e, aki kimaradni kíván ebből a lelkes összefogásból, melynek annyi megindító bizonyságáról hallunk és olvasunk napjainkban? Egészen természetes, hogy a református egyház is szívvel-Iélek- kel benne van "az újjáépítés célkitűzésével dolgozók hatalmas összefogásában; minden munkájával egységet, egymás megértését, a felebarát iránti felelősségérzetet, a munka méltóságát és a krisztusi erőkből táplálkozó minőségi embert igyekszik a lelkek vágyva-vágyott céljává tenni. Nem most tanuljuk a demokráciát: egyházalkotmányunk kezdettől fogva demokratikus volt; az egyházkormányzásban testi munkások és szellemi területen dolgozók mindenkor testvérszeretetben találkoztak a presbitériumokban. Az életet az Isten dicsőségéért és egymás javáért végzett szolgálat alkalmának hirdettük mindenkor. És hányszor volt részünk az újjáépítésben a történelem lefolyt századaiban annyiszor megismétlődő nemzeti összetörettetéseink reány szakadt nyomorúságai közötti Ott volutnk a multbaD is, összeforrva nép és lelki vezetők egymással. És a jelenben? Akár a Dráva mentén összeronibolt falvakra, akár az ország más részein romhalmazzá vált községekre gondolunk: örömmel látjuk, hogy az igehirdetők és az iskolák tanítói a testi munkából is, egész embernek kijáró részt kérve küzdenek népükkel a romok cl takarításán, • megrongált házak újra lakhatóvá tételén, valamint az új építkezések mielőbb megindul- hatása érdekében. A szántóföldeken folyik az aratás áldásainak betakarítása. Az ipari munka hősei hidakat építenek, vasúti vonalakat hoznak helyre, mozdonyokat tesznek üzemképessé és összetörött vasúti kocsikat építenek újjá. Mások a termelő munka különféle egyéb nemeit indították útba és máris mutatkoznak e nagy vállalkozások különféle gyümölcsei. Emeljünk kalapot az önzetlenül dolgozók előtt, a munkának akármelyik területén adjanak is példát mindnyájunknak a hősi küzdelemben. Egy szív, egy lélek, a magasabbrendű ember, ki egyetértést munkál, ez az ideálunk. El a válaszfalakkal! Akárhol állj, csak légy hű és odaadó: a társadalomnak egyformán értékes tagja vagy. Szeress személyválogatás nélkül. El ne feledd, hogy Isten az egész emberi nemze tét egy vérből teremtette. Isten igéjének ez a tanítás alapokmánya a népek testvériségének. Ezekkel a gondolatokkal járulunk, minden alkalmat megragadva, szószéki bizonyságtételekben és a lelkekkel folytatott beszélgetésekben, a testi mnnka terén végzett szolgálatok lelkiségéhez, hogy minél szorosabb egységben, vállvetve — kezet fogva, munkáljuk a boldog magyar jSvsndSt Nyárv Pál református lelkipásztor. UJ DUNÁNTÚL f*l awuimrwr wwiwi niwin1«
