Új Dunántúl, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-24 / 141. szám

A Szovjetunió újabb élelmezési segítséget nyújt Budapest lakosságának Budapesti MTI jelentés szerint Sztra- hurszkij szovjet altábornagy magához kérette a magyar kormány fejét és- kö­zölte vele, hogy a szovjet kormány és a Vörös Hadsereg vezetősége, tekintettel Budapest nehéz ellátási viszonyaira, nagyszabású élelmiszerkölcsönnel siet a főváros segítségére. Az a cél, hogy a dolgozó lakosság fejadagját fel lehessen emelni 400—450 gramra. Ennek érdeké­ben a főváros rendelkezésére bocsát a szovjet kormány 18.000 tonna kenyér- magvat, 1400 tonna húst, 900 tonna sót, 180 tonna kávét és Szabolcs vármegyé­ből azt az olajmennyiséget, amelyet a magyar kormány szervei ott már össze­gyűjtöttek, Ezenkívül rendelkezésre bo­csát a Vörös Hadsereg vezetősége 25Ő tehergépkocsit, személyzettel és üzem­anyaggal együtt. Az élelmíszer-kölcsönt későbbi .időpontban fogja visszafizetni tetszésszerinti konpenzációs árukkal, nyersanyaggal. Végül tudomására hozta a kormányfőnek az altábornagy, hogy a megrongált épületek megóvása érdekében 100.000 négyzetméter ablaküveget bocsát rendelkezésre, illetőleg azoknak az élel­miszerszolgáltatásoknak teljesítését, amelyre kötelezettséget vállalt a magyar kormány, az új termésig megszüntetik. Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök kormánya nevében köszönetét mondott a Vörös Hadsereg^ képviselőjének a nagy­lelkű gesztusért. Győzelmi díszf elvonulás Moszkvában a német támadás emtekére Eddig ismeretien részleteket tárt fel dr, Lajos Iván előadása az elmúlt rendszer veze őinek súlyos bűneiről A Független Kisgazda-, Munkás- és Polgári Párt csütörtöki kultúr- és párt­tájékoztató délutánjának külön érdekes­séget és vonzóerőt kölcsönzött dr. Lajos Ivánnak, a „Szürke Könyv" szerzőjének előadása. Dr. Lajos Iván nemrég tért vissza a mauthauseni gyüjtőtáborból. ahová egy év előtt hurcolták el a né­metek. Előadása bevezető részében ki­fejtette, hogy nem a gyüjtőtábor életé­ről kíván beszélni. Erről a témáról már sokan beszéltek és még igen sokan fog­nak beszélni. Egyébként is fogságának első percétől kezdve elhatározta, hogy nem illeszkedik a tábor életébe és szel­lemébe. Gondolatvilágának függetlensé­gét sokkal hasznosabb dolgok számára akarta megőrizni. Ennek tulajdonítja, hogy lelkileg aránylag könnyebben élte át a tábor borzalmait. Amikor ezeket mondotta dr. Lajos Iván, Archimedes, a szuverén bölcs prototípusa jutott eszünkbe, aki Siracusa ostromakor geo­metriai tanulmányaiba elmerülve nem vesz tudomást az őt környező veszélyről és az életére törő római katonának csu­pán annyit mond: „Ne zavard köreimet!" Nos, a barbár SS-pribékeknek nem sike­rült megzavarni dr. Lajos Iván tudomá­nyos , köreit", mert töretlen lelki erővel és tudományos állhatatossággal hirdeti azt, amit már évekkel ezelőtt meg kel­lett volna szívlelnie ennek az országnak, hogy elkerülje a mai katasztrófát. A pánoermán veszedelem A pángermán veszedelemmel és a ma­gyar középosztálynak e veszedelem iránti vakságával foglalkozott előadásá­ban dr. Lajos Iván. A németbarátság gyökerei abból a téves hiedelemből eredtek, hogy Magyarország a trianoni béke felülvizsgálására irányuló törek­véseit csak a németek oldalán valósít­hatja meg. A hitleri rendszer éveiben pedig mindinkább megerősödött a né­met fegyverek legyőzhetetlenségébe ve­tett vak hit. A németbarátság tragikus horderejére akkor döbbent rá dr. Lajos Iván, amikor a Pesti Napló 1939 január 1-i vezércik­kében, amelyet gróf Bethlen István írt, a magyar politika 20 éves vonalvezeté­sét fejtette ki a szerző. Ez a politika minden számítását arra építette fel, hogy Középeurópában Németország fog diri­gálni. Ezért távol tartottuk magunkat minden olyan lépéstől, amely esetleg a szomszéd államokkal való közeledésün­ket szolgálta volna, de viszont a német érdekeket keresztezte. A magyar közvélemény nem hábo­rodott fel a cikk felett, amely fel­tárta előtte, hogy húsz éven át idegen érdekeket szolgált a politikája. Európa egyetlen ncm. e e sem fogadta volna ilyen közömbösen ezt a lelep­lezést. A közvélemény és magyar középosz­tály félrevezetéséért felelős vezető réteg bűnösségét teljes egészében a magyar külügyminisztérium 1939 őszén angol nyelven és Amerikában közzétett kiad­ványa leplezi le, amely a külügyminisz­tériumnak a kommunizmus bukásától 1921 január 1-ig kiadott aktáit tartal­mazza. Az aktákból kiderül, milyen őszinte erőfeszítéseket tett 1920-ban Clémen- ceau bukása után Paléoiogue, az új francia külügyminiszter nagyszabású keleteurópai politikájának kiépíté­sére, amelyben szinte főszerepet szánt Budapestnek. Franciaország viszonzásképpen csak há­rom dolgot kért: 1. az államvasutak bérletét, 2. a csepeli kikötő bérletét és 3. a Hitelbank részvényeinek a többsé­gét. Ezzel szemben Franciaország a maga súlyával garantálta volna, hogy az {TI ÚJ DUNÁNTÚL elszakított, de tiszta magyarnyelvű területrészeket visszacsatolják, a ve­gyes területeken népszavazást ren­delnek el és Nyugatmagyarországról, valamint Kárpátaljáról nem kellett lemondani. A magyar kormány tehát szinte sem- mitsem kockáztatott azokért az elő­nyökért, amelyeknek a megvalósítására a francia kormány csupán hat havi időt kért. Mindenesetre azt is elvárta a fran­cia közvélemény, hogy a magyar sajtó tartózkodjék a németbarátság megnyil­vánulásaitól, de az akkori Pester Lloyd hasábjain, amely tudvalévőén mindig a külügyminisztérium szócsöve volt, ennek az ellenkezőjét látjuk. Hitleréit hálójában Az itt következő részleteket már nem a külügyminisztérium aktái, hanem ko­moly, szavahihető kortársak mondották el. 1920 március 14-én megbukik az első náci-puccs Németországban és Hitler hí­vei körülnéznek Európában, hol talál­hatnának támogatásra. Figyelmük Ma­gyarországra irányul és 1920 május 8-án Ludendorff megbízottai, Bauer ezredes és Trebitsch Lincoln, a nemzetközi kalandor elindultak Salzburgból Budapestre. Itt először Gömbössel, majd Horthy Miklóssal találkoznak, aki a kezdet bizalmatlan légköre után nagy lel­kesedéssel csatlakozik Ludendorff kalandos terveihez. Gömböst bízza meg a Németországba utazó magyar küldöttség vezetésével és a lázas megbeszélések tovább folynak A tervek között nem kisebb dolgok sze­repelnek, mint az akkori baloldali ausz­triai kormányzat megbuktatása, Cseh­szlovákia feloszlatása, a kommunizmus megbuktatása a Szovjetunióban, Lengyel- ország feldarabolása, majd a nyugati ál­lamok elleni támadás, amelynek során Belgiumot feldarabolják és Francia- országtól elveszik Elszása-Lotharingiát. Időközben Trebitsch Lincoln össze­veszik társaival, Bécsbe szökik és a ter­veket leleplezi a francia katonai attassé előtt, sőt jegyzőkönyvbe diktálja az ada­tokat. A botrány kitör és Paléoiogue meg ­bukik. Utóda Berthelot, Benes legben- söbb barátja. 1923-ban megkötik a fran­cia—cseh szerződést, a francia—cseh együttműködés mind szorosabbá válik és elkezdődik a folyamat, amely végül az 1945. évi május 9-i német fegyver- szünettel zárul le. Előadása befejező ré­szében dr. Lajos Iván hangsúlyozta, hogy a helyzet, amelybe Magyaror­szág jutottt, rettenetes, de nem ki­látástalan. Minden válságból van kiút, de az elmúlt 25 év tanulsága egyetlen nagy köteles­séget ró reánk: a sváb szellem kiirtását, amely íél- •revezette népünket és abba a tragi­kus tévhitbe ringatta, hogy Euró­pában csak egy barátunk van: a német. Legyünk éberek, mert h^ pillanatnyi­lag nem is lehet német veszélyről be­szélni, de ne gondoljuk, hogy a „német veszélyt" örökre kiküszöbölték. Dr. Lajos Iván lebilincselő fejtegetését után Moisisovich Margit polgár: iskolai igazgatónő mondotta el előadá­sát „A nő a demokrácia harcában" cím­mel. Érdekes példákat sorolt fel a nők helytállásáról az elmúlt válságos idők­ben és a jövőben megoldandó felada­tokról. Nemes idealista világnézetről tett tanúságot, amikor a női lélek első és legfontosabb feladatának a keresztény eszmények mindenkori tiszteletbentartá- sát jelölte meg az élet valamennyi őrhe­lyén. Szép, tartalmas előadását, amely több oldalról világította meg az aktuális kér­déseket, a közönség élénk tetszéssel fogadta. S z é c s e y Béla polgári iskolai igaz­gató külön köszönetét mondott az elő­adóknak, majd bejelentette, hogy az elő­adást a Dárt választmánvi ülése követi. Moszkvából jelentik: Sztálin marsall rendeletére június 24-én, a Szovjetunió ellen indított német támadás emlékére nagy katonai díszfelvonulás lesz a„Vörös Forradalom",téren. A „győzelmi diszM1 vonulást" Zsükov marsall előtt végzik • különböző alakulatok. A felvonulást R<*■ koszovszkij marsall vezényli. A közgyűlés Makucz Jenő és Horváth Kázmér elmenekült tanácsnokokat nem veszi vissza Újjáalakult a városi törvényhatósági bizottság Pécs város törvényhatósági bizottsága pénteken délután 4 órakor a vármegye kisgyülési termében rendkívüli gyűlést tartott dr. Boros István főispán elnökle­tével. A közgyűlés tárgysorozatán több fontos kérdés szerepelt, amelyek az elő­ző nap tartott kisgyülési tudósításunkból nagyjából már ismeretesek. A köz­gyűlésen a bizottsági tagok meglehetősen szép számban vettek részt, ezzel is doku­mentálva, hogy fontos kérdésekben kell határozniok. A közgyűlésen első pontként tárgyalták a Szovjet-Magyar Művelődési Társaság­nak 2000 pengős havi támogatásra vonat­kozó kérelmét, amelyet a közgyűlés meg­szavazott, elhatározván egyúttal, hogy a hasonló terhek fedezésére a színházje­gyekre 10%-os különadót fognak kivetni. Dr. Csolosz Jenő főügyész ismertette ai belügyminiszternek a törvényhatóság újjá­alakítására vonatkozó rendeletét. A ren­delet' a munkáspártok és a szabadszak­szervezetek kívánságát honorálja, ameny- nyiben ezek a szabadszakszervezeteknek és a Nemzeti Parasztpártnak a törvény- hatóságokban való képviseletét szüksé­gesnek tartották. A Nemzeti Bizottság ja­vaslata szerint az egyes pártok és a sza­badszakszervezetek a törvényhatósági bi­zottságban, amelynek 86 tagja lenne, az alábbi számarányban kapnának képvise­letet: Magyar Kommunista Párt, Szociálde­mokrata Párt, Kisgazda Párt és a szabad­szakszervezetek 11-11 rendes és 4-4 pót­taggal, a Nemzeti Parasztpárt és a Pol­gári Demokrata Párt 9-9 rendes és 3-3 póttaggal. Czirják Antal „pártja nevében tiltakozik a rendelet végrehajtása ellen", mert őszerinte az egyes pártok eddigi képviselete megfelel az adott helyzetnek. Dr. Ormos György szerint semmi ok és alap nincs a kérdés feletti vitára, mert a rendelet teljesen jogszerű. A szabadszak­szervezetek különben is elég szerény kép­viselethez jutnak számarányukhoz viszo­nyítva, tekintetbe véve azonban, hogy azok az egyes pártokon keresztül a tör­vényhatóságban némileg már amúgy is képviseletet nyernek, az arányosabb kép- viseltetéstől eltekintenek. A közgyűlés ezután az eredeti javaslatot elfogadta. A közgyűlés azután titkos szavazattal meg­választotta a kisgyülés új tagjait, vala­mint az egyes szakbizottságokat. A részle­tes névsort helyszűke miatt keddi szá­munkban közöljük, A kővetkező napirendi pont a kormány­nak egy leirata az élelmiszerszállítások­nak a helyi hatóságok által történt kor­látozása tárgyában. Dr. Tamás György polgármesterhelyettes ismertette a leiratot, melynek intenciója az, hogy a Budapestig irányuló éfelmiszerszáílítmányokat a hely hatóság ne korlátozza. A polgármester helyettes rámutatott arra, hogy az innét elszállított élelmicikkek nagyrésze Buda pesten úgyis feketepiacra kerül, sémid értelme tehát, hogy engedjük a megyi ilyenformán teljesen kifosztani, ami ha­marosan bekövetkezne, ha teljesen sza­badjára engednék a spekulációt. Javasol­ja, hogy a törvényhatóság írjon fel a kor­mányhoz ennek a rendeletnek a vissza­vonása érdekében. A közgyűlés ilyen ér- telemben határoz. A közgyűlés dr. Vörös Mihály helyet' tes polgármester nyugdíjaztatás iránti ké­relmét teljesítette. Azután „egyes eltávozott városi tiszt­viselők visszavétele" líörűl fejlődött H hosszabb vita, amelyet Czirják Antal ve­zetett be. Terjengős védöbeszédben java­solta Makucz Jenő és Horváth Kázmér elmenekült tanácsnokok visszavételét. A kérdésben a különböző pártok részérái többen felszólaltak, kimutatva Czirják ja­vaslatának tarthatatlanságát. Ezekben * beszédekben megállapítást nyert, hogy a két tanácsnoknak módjában lett volna, ha már el is mentek, még mielőtt az ország határát átlépték, visszatérni elhagyott he­lyükre. Dr. Csolosz Jénő főjegyző ismer­tette erre vonatkozólag a legújabb kor­mányrendeletet, mely szerint azokat a köztisztviselőket, akik az ország határát is átlépték, igazoló e’járás mellőzésével el kell boosájtani. A közgyűlés végül <* ügy határozott, hogy a két tanácsnokot nem veszi vissza. Babocsay II. oszt. al­jegyző ügyét pedig az igazoló eljárás le­folytatásáig leveszik a napirendről, A közszolgálati tisztviselők illetmény­rendezésére vonatkozó belügyminiszteri rendelet ügyében a közgyűlés úgy hatá­rozott, hogy azt f. évi április I-ig vissza­menőleges hatállyal hajtják végre, a ko­rábbi pótilletmények fenntartása mellett­A németek által elhurcolt magyar ál­lampolgárok, illetve azok hozzátartozóinak segélyezése ügyében a közgyűlés elhatá­rozta, hogy a névszerint' is felsoroltak ré­szére egy, a VIII. fizetési osztálynak meg­felelő bavi segélyöszeget nyújtanak 1944 október 15-ig visszamenő és mindaddig fennálló hatállyal, amíg az íTTető vissza nem tért és megfelelő megélhetési felté­teleket a maga számára sem teremtett Ez az akció mintegy 350 000 pengő terhet jelentene a városra, ezt azonban a város az államra fogja áthárítani, mintán ** állami feladat. Több kisebb ügy elintézése után a köz­gyűlés véget ért. ÚJJÁÉPÍTÉS Minden erő összefogását az újjáépítésért Az ország újjáépítése, lerombolt gazda­ságunk helyreállítása, ma legégetőbb Fel­adatunk. Ezt elvben mindenki el is. is­meri. De a gyakorlati megoldáshoz-, a tényleges munkához sokkal nehezebben és sokkal kevesbben fogunk hozzá. Rend­kívül nehéz feladat ez, amely nemcsak egy párt ügye, vagy egy szakma köte­lessége nem is egy város vagy terület kérdése, hanem országos nemzeti ügy, amelybe be kell kapcsolódni, minden be­csületes magyar embernek. Országszerte már mutatkoznak sikerek, egyes helyeken szép eredményeket értek at, gyárak, vá­rosok vállalatok, különböző városok, de ez még nem elég. Pl, Az Istvántelki fő­műhely munkásai már több mint 100 moz­donyt javítottak ki és helyeztek üzembe. A debreceni vagóngyárat először is fel kelleti építeni, s azután kezdhették el a munkát és már szaladnak az ott megta­nított kocsik. A csepeli Weiss Manfréd- gyár ekéket ad a falunak. A mátészalkai­ak élelmet, a versenyző vasutasoknak . .. Nálunk is szépen dolgoznak a vasutasok, eredményeikről ép tegnap számoltunk be. Nagy irammal indult meg a verseny a szegedi és szombathelyi vasutasokkal. Az eredmény napról-napra fokozódik. Bányászaink egy része is bekapcsolódott a versenyszerű újjáépítésbe. A Koksz­müvek munkásai igazi roham tempói mu­tatlak. Hosszan lehetne a sort folytatni, azonban mindenütt meg kellene állapí­tanunk, hogy ezek az eredmények, ezek a törekvések csak elszigeteltek egymás­tól, külön állók, és a kifejtett erőfeszí­tések még nem kapcsolódnak egy hatal­mas egységes londütetbe. Nagy nép1 összefogásnak kell étetrekelni, melj nemcsak az anyagi újjáépítést viszi elő' re, de egyben segít egy új állampolgár kötelességérzet, egy új közerkölcs kilei' lődésében is. A polgári pártoknak kell jópéldávd előljárni, segíteni, felemelkedni arra e> erkölcsi szintre, mely feltétele a demO' kratikus rend újjáépítésének. Közmeg­becsülést kell adni azoknak, akik társa­dalmunknak érdemes, példás tagjai, köt- megvetést azoknak, akik nemzeti szeren­csétlenségünk haszonélvezői és az újjá­építés akadályozói akarnak lenni. A régi rendben csak országvesztei nemzetrontás idején „működtek" egyÜÜ különböző pártok. Ma a demokratán1 pártok az újjáépítésben, a nemzetnen" tésben kell, hogy együtt működjenek. Azért lelkesedéssel kell, hogy csat­lakozzunk a budapesti Nemzeti Bizottság felhívásához és a magyar Szabad -Szó*- szervezetek Központjának újjáépíti? versenyre hívásához. Saját területünkön végezzük el, a ránk váró feladatot- Nemzeti Bizottságunk írjon a község** nemzeti bizottságaihoz, a pártok közösen dolgozzanak ki terveket arra, hogy?* mozgósíthatják az anyagi és személy1 erőket, a mérnököket, az építőket, non- kásokat. parasztokat, egyaránt. Az alkotó munka jóleső öröme, joo'r életünk biztosítása, kultúránk fejlesztene- egy új szabadabb ország lesz munka** jutalma. ABFLOVSZKY JÓZSEF M. K. P. Déldunántúli Kerület titkol*

Next

/
Oldalképek
Tartalom