Új Dunántúl, 1945. április (2. évfolyam, 74-97. szám)
1945-04-01 / 74. szám
Vasárnap, iM5 ápHb 1. FÖLD-KENYÉR-SZABADSÁG ^ ____________________________ , \ ‘ . .___ A f* úfléartBetti Magyar oraxúg a népek szabadságáért magtadítatt nagy csatában «um a tavam» Jat a nagy belső erőpróba eM; meg kell matatnia ®o gy méltó a azabadsageszmékért annyiszor vérzett Ősökhöz és méltó ahhoa a bizalomhoz, amellyel a Szovjetunió és az egyesült nemzetek a végre önmagához térő «• legbelsőbb, ieglgazabb jellemvonásaiból megújulni kívánó magyar nemzetet megajándékozták. Európában még dörögnek az ágyúk, de a füstielhök mögül a romok alól már kibontakozik az új világnak a képe és ebben az új világban az a magyar nemzet Jkér éltet vagy halált", amely mögött a szabadságért folytatott harcok egy ezredévnyi szenvedése áH. A germán veszedelem halálos Öleléséből és saját nemzetüket s önmagokat is elárult „vezetőink” gúzsából kiszabadított nemzetnek most «Ueló és befelé. Is meg kell muatnia, hogy olyan épitő erők szunnyadnak benne, amelyek vissza tudják adni az életet a sírból feltápészkodó nemzettestnek. A magyar ezekben a hónapokban megkapja azt amiért egy ezredév óta hiába ■ harcolt; a tőidet s idebennn az országban megindulhat az az új magyar honfoglalás, amelyről eddig oly sok sző esett s oly kevés cselekedet mozdult érte. A töld most a magyar nép nincstelen százezreinek kezébe jut s ha nehéz feltételek melleit is, de megújíthatják rajta a munkát, azt a munkát, amely egyedül képes a szakadékba döntött nemzetet felemelni és áj fejlődés útjára állítani. S nekünk, akik a magyar nép véréből való vér és leikéből lelkedzett lélek vagyunk, nincs kétségünk, hogy a szó legnemesebb értelmében vett nemzet most megmutatja legmélyebb értékeit csodát tog tenni és a fasiszta zsarnokság által rombad öntött, megsemmisített kifosztott földből új életet teremt új országot épit De csak úgy építhetünk új országot ha ■»ár most megteszünk mindent hogy már az Idén kenyerünk legyen, betevő falat jusson minden magyar dolgozó szájába, különben elvesztünk. A föld meg van s blzo Oyosab vagyunk benne, hogy a nép kezébe jutott földből a legsúlyosabb körülmények között Is meg fog teremni az elegendő kenyér. S csak így érjük el Igazán azt * rég) álmot, amelyért sok évszázad során annyi magyar vér hallott a csatamező kőn; a szabadságot így lesz a jelszóból igazi valóság: föld, kenyér, szabadság. Ezek a cikkek art kívánják megmutatni; art a teendő, hogy ek a valóság min dörökre a miónk legyen. A FÖLDREFORM KÜSZÖBÉN Irta: ERDEI FERENC A kirátó nakertóje. belügyminiszter * fe relémre Ferae Erde. •ti etil figyelemreméltó cikkeit írt a Nem- teti Parezztpárt ketilapjébaa, A Debreceni Szabod Ssó-baa. A cikk megírAaaker még nem jelest mer a kormány tóidreform reedelete • föle* bevezetőjében még eaak a javaslatok megtárgyalásáról aaél, de további torira most iz, tót ép most igen idő •Seré gondolatokat tárgyal, amelyeket minden magyar embernek ismernie kell. A kitűnő szerző cikkéből ragadjak kj ** alábbi részlete kot: t , Öj«tot*w&k *égtw «La. boga nem W! Jutatnunk tovább * földreform «agy elvi aéndé&eit, Eldöntötte ezeked a tőrt éne !«®t s megegyezitek ebben az ország fete>- r* tényezői. Moot már ar következik, előhozzuk a végrehajtás és a meg • talósitá* részletkérdéseit é* azokat vi- 3**w»k meg, kiki * maga szempontjai *®«rh*t. Itt még nyitva vannak s kérdést és itt helyénvaló minden észrevétel I mindien javaslat. Mos* végre korao- d*® fontolóra vehetjük mindazokat s "•eveket és javaslatokat, amelyeke* a X*<Tar mezőgazdasági termelés és a Jóldbirtnkviszonyak helyesebb rendezése 'í'yében annyiszor felvetettek i ^ágy súlyos kérdések ezek is, né* 2°« vitákat kell itt még lefolytatnunk. rf kezdjük ezt minél hamarabb, hogy a V'fr^hajtás idejére itt is kialakuljon a ^«•bokrájtikus egyetértés. •* ■ ^ háború előtt nagyon sokféle terv és I !*vaslat készült a földreform megvalósi- 5 s* ügyében és egész könyvtár gyűlt J*zr az eiajta irodalomból. Saakembe- és érdekeltek egyformán, hozzászól- 1** * kérdéshez és szinte minden irányul előhoztak néhány mutatós javaslatod. yjjhst itt állunk a földreform küszöbén, meg kell vitatnunk ezeket g iavas- p'okal Csakhogy valami haj van ereikközött született, s azok voltak a fő- PjUliai, amik nem gondok többé, hanem intettük egészen más gondok és prob- támadtak. Úgy áll moat a helyzet, vajmi kévését használhatjuk ezeket |^ékebeH földreform terveket, meri kör- * világ gyökeresen megváltozott >kő- s az új helyzet egészen új a tokát támasztott , ^ fég’ földreform! érveknek mik voltak kgfőhh gondjai? , ^'ndenekelőtt az, -bo^y mikén* lehet '»rtnelés folyamatosságát biztosítani Bagvszahású birtokbeli átalakulás eseJo. j*. amilyet egy gyökeres földreform M°ÖVaI1 lc,1'e't * termelés szlnvo- dáb fönntartani akkor, amikor új gaz- k* Féskik kézbe a földet, kevesebb és Uj^l^llegescbh eszközökkel. Akkor ez a kj-t* majdnem megoldhatatlannak H,f'^°ll, s miután tényleg.nem is oldható 1 tr>r'.' ,néin is született olyan terv, amely ej Adottá volna. Inkább csak érv volt kat4rra, hogy a földreformot termelési gSs?trófa nélkül megoldani nem lehet. a kérdés most már iróglegesen a Cé, Most nem az a kérdés, hogy mily 'ehetne biztosítani a termelés fo- koj **°sságát és régi színvonalát, hanem t(i^V ’'kyállatán lehessen termelni A me- ri(^*dasági termelést mindenestül felho- 'tbtr földülta a háború, s most cgvhog ep <* félelmetesen arról van szó. tojj 1 Bitkép indulhat meg a termelés a ÄiBt °n Ez pedig egészen más gond, di, A Pégi volt és egészen más a megol,ití]j 'BásiV sarkalatos oontia volt a régi le|j .e'°rm terveknek a? hogv miképen «szközökkc! latállománnyal a földhöz 1 ti Hatottakat. Mna* m a faladat is gyökeresen megváltozott A háború következtében az egész mező gazdasági fölszerelésünk és állatállományunk kaiasztrófáliaan lecsökkent, tehát moat as a gond, hog egyáltalán mályva fölszereléssel és hogyan indítsuk meg a mezőgazdasági termelést. Most nemcsak a földhözjutta kandiók fölszereléséről kell gondoskodni, hanem egyáltalán minden gazdaság fölszereléséről, helyesebben a megmaradt fölszerelés és állatállomány felhasználásáról. Nagy gond is mit a békebeli főldve- foemterveknek, hogy * földhöz juttatandó mezőgazdaság) munkásokat és cselédeket, hogy lehet ráraevelni az önálló gazdálkodásra. Most ez a feladat sem Így áll. A háborús helyzet egészen új feladat élé állította a mézögaadáikat. Mos* egészen más fajta gazdálkodásra van szükség, mint békében volt, s ehhez egészen más fölszerelés és főikészültség kell, mint * békebelihez kellett, Most szükséggé zdótkodásról van Szó, arról, hogy minimális fölszereléssel és rengeteg munkával, hogy lehet ezer lekiizdhe- tetlenmek látszó akadállyal szemben is termelni Most tehát gazdálkodás nem a tőikével és a földdel való racionális számvetés, hanem egyszerűen az erőfeszítésnek és a munkabírásnak az emberfeletti próbája. S ilyen föltételek között aligha olyan már a különbség a régi önálló gazdák közt, mint régen volt. Most nem az új gazdáknak kell megtanulni a régi békebeli gazdálkodás szakmáját, hanem új szűkséggazdálkodásba kell beletanulni mind a régi, mind az új földművelőknek. Nagy- kérdése voM a régi földreformrtervebnek a belterjes termelésre való áttérés. A legtöbb javaslat arról szól, bogy a mezőgazdasági termelésnek a szántóföldi gabonatermelésről a belterjesebb termelési ágakra kell átállítódmi, s éppen 1 a földhöz jutottaknak kell megtanulni ezeket az út termelési ágakat. Milyen messze vagyunk most ettől a problémától is. Most nem az a gond, hogy a leemelési hogyan tegyük belterjessé és ennek a célnak megfelelően hogyan valósíthatnánk meg * földreformot Úgy, hegy a* a heútaafea #awií tkodért fejlessze, hanem az, hogy egyáltalán tudjunk termelni gabonát és zöldséget, baromfit és lábas jószágot, úgy ahogy éppen lehet. Világos tehát a következmény itt is. Nincs külön termelési gondja a földhöziuttatandókraak, hanem nekik is, meg a régi gazdáknak is általános nagy problémája az, hogy a termelést egyáltalán folytatni, illetve megindítani lehessen. Uj feltételek közt történik tehát a földreform megvalósítása., « ez azt jelenti, bogy új módszerekre, Aj tervekre van szükség, mert * régiek,, a megváltozott viszonyok közt, alig használhatók. Egészen más feladatokat kell megoldani, mini ahogy békéiben véltük, nyilvánvaló tehát, hogy ennek a módja is más, mint amit korábban jónak láttunk. Az új helyzet félelmetesen megegye rfisétette s dolgot « egyben irtózatosan meg is nehezített*. Újra kell kezdenünk a mezőgazdasági termelést, mert a háború feldúlta termelésünk régi rendjét. Tehát nemcsak a földhöz juttatandóknak kell új termelést kezdeni, hanem a régi gazdáknak is. Általános újrakezdésről van szó, s ebben az indulásban nem olyan nagy külőnb- van a régi és az új gazdák között, á,borús szükséghelyzetben élünk, amikor a termelésnek nem olyanok a tényezői, mint békevilágban. Most nem okszerű számításokról és hasznos vállalkozásokról van szó, hanem erőfeszítésről és végeláthatatlan munkáról, tekintet nélkül annak eredményére. Ehhez a helyzethez mérten kell most tervet csinálnunk a földreform végrehajtására, s ezzel együtt az egész mezőgazdasági termelés újjáteremtésére. "5. é Nem nehéz belátni, hogy máskép, mint kisbirtok rendsz erű termeléssel sem a régi, sem az új1 gazdák földijén nem indulhat meg a termelés Olyan emberfeletti erőfeszítésre és olyan leleményes termelési fogásokra van szükségünk, hogy azt nem lehet előbb megszervezni és azután megindítani. hanem külön-külön egyéni közA INI ÉP INI % Még kér a nép, most adjatok neMl Vagy nem tudjátok mily szörnyű a nép, Ha felkel és nem kér, de vest, ragad» Nem hallottátok Dózsa György hírét? Izzó vastrónon őt elégetétek. De szellemét a tűz nem égeté meg, Mért az maga tűz, úgy vigyázzatok: Ismét pusztíthat e láng raj talp ki \ S a nép hajdan csak eledelt kívánt, Mivel hogy akkor még állat vala; De az állatból végre ember lett, S emberhez illik, hogy legyen joga. Jogot tanát, emberjogot a népnek! Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg Isién teremtvényén, s ki rásiiti: Isten kezét el nem kerülheti. S miért vagytok ti kiváltságosak? Miért a jog csupán tinálatok? Apáitok megszerzék a hazát, De rája a nép-izzadás csorog. Mit ér csakttskép szólni; itt a bányai Kéz Is kell még, mely a földet kihányja, Amíg föltűnik az arany ere.... S e kéznek nincsen semmi érdeme? ÉVÉ iE INI 1 S ti, kik vállfátok olyan gőgösen: Mienk a haza és mienk a jogi Hazátokkal mit tennétek vájjon. Ha az ellenség ütne rajtatok? De ezt kérdeznem! engedelmet kérek, Majd elfeledtem győri vitézségtek. Mikor emeltek már emlékszobort A sok hős lábnak, mely ott úgy futott? Jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot Sí a hon nevében, egyszersmind, amely Eldől, ha nem nyer új védoszlopot Az alkotmány rózsája a tiétek, Töviseit a nép közé vetétek; Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét. Még kér a nép, most adjatok neki; Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép, Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad? Nem hallottátok Dózsa György hírét? Izzó vastrónon őt elégetétek, De szellemét a tűz nem égeté n»eg, Mert az maga tűz... úgy vigyázzatok; Ismét pusztíthat e láng rajtatok. Petőfi Sándor. Kffcwf ai toefl fwfWarf la mfd omt aautáa beszélhetünk voieailyan Ba—1 szcwcbAozüL Beszélői aen Miét taMt másről, tatné- hogy a földreform a családi muakA-» alapított klsbhtoh eeadtaerót építse ki Soaatmá móa módoe nem hadidba* meg i termelő» a nagybirtokok romja» és sem- mi tóim módon nem lehet önálló ezisz tencie a föld telem szegéaypairasztsAgbó!. mint csen az úton. Úgy kiéül tubái eltör vezni a földreform megvalósítását, hogy az bérmunka nélkül dolgozó «yulAds kfe- ű Bemeket teremtsen, Nem történhet tehát máskép a főidre- .főim, mint úgy, hogy «zabod egyéni bira tokba adunk a dolgozó parasztcsaládok nők aamyi főidet, amennyit családi műn káereiükkel meg tudnak müveim. Ez most ax egészséges káshirtok. Hoigy ez a föld menaryi legyen, az a különböző vidékek termelési feltételeinek megfelelően más. és más. Éppen ezért kéül art a tnrtoknagyaágo* a helyi körülményeknek megfelelően helyi szerveknek megállapítani. v . Néhány krásyek»«* aamnhas tóeMar meg lehet állapítani. A földreform aouún ktatakftendó kín- birtok oknak la legnagyobb rtsze gabona én kukorica termelő kisgazdaság kell, bogy legyen, mert nem is lehet mán. Az ilyen termeléshez egy család átlagos munkaerejéhez mérten, a gépek és az igaerő mosta» és közel jövőbeni hiánya inellett, lényegesen kisebb terület kelt mint békét érveink szerint súámítottdk. Általánosságban úgy tahiért számít» nők, hogy jó fekete földön 5—10 hold és homokon 10—-20 bőid az a kerület, amit kezdetleges módon és nagyrészben kézi munkával egy-egy paraszt csalid megművelhet. De még ezt is csak úgy, ha a szántás-vetés munkájához mhumlyen gépi és igáa segítséget kap. A másik gazdaságiipua, amit a földreformnak ki kell alakítani, nem lehet más, min* kiskerti üzemek arra a mintára, ahogy több vidéken mák korábban is kialakultak. Itt is két változatot kell számításiba venni. Az egyék a szőlő-gyümölcsöskert. Körülbelül 2—4 hóid az a terület, amit egy család a maga erejével m*g tud művelni. Itt perez* csak betelepített kertről lehet szó, mert a betelepítésre a mostani körülmények kört gond ölni is tehetetlen. Vászon* jó tudni azt, hogy igen sok terület települt b# az utóbbi időben, tehát ilyen birtokon nagyszámú földteien parasztság találja mag önálló exisztenciájának az alapját A másik kert gazda sági típus amit * földreformnak tovább kef! fejleszteni, * veteményeskert. Ennek egyik fajtája O* állandó zöldségeskor*. Olyan, mint a bulgároké éa a kecskemétkörnyéki ma gyár parasztoké. Ehhez 1—2 hold tökéletesen elegendő egy családnak, azonban az ilyen gazdaságoknak létfeltéAete a vízszolgáltatás, s ehhez jelentékeny berendezés szükséges, akkor is, ba külön- külön kutból kapják a vizet, akkori®, ba egységes vezetékből. A másik fajtája a váltótermalé®* folytató kertgazdaság, olyan, mint a makói hagymásoké, a nagykőrösi uborka és saláta termelőké, vagy a szegedi paprika tér melóké- A* ilyen termelés öntözés nélkül történik, viszont annyi terület kell hozzá, hogy körülbelül egy hold legyen a vertemé nyeskert és ezt legalább harmadévenként tehessen váltani, olyan területtel, _d};ol közben gabonát és kapás* termelnek. Ehhez a kertgazdasági típushoz tehát 3—A hold földre van szükség, de ilyen termelés* jó földön kért holdion is be lehet úgy rendezni, hogy azon egy család megtalálja a munkáját és megélhet belőle. Ez a gazdaságrtipus nagyon fontos és különös figyelmet érdeméi ■/,; földreform során, mivel olyan terménj^^lermelésére is különösen alkalmas, ^Rni mos* rendkívül fontos, mint a kendéi, lan te nlajrr
