Új Dunántúl, 1945. április (2. évfolyam, 74-97. szám)

1945-04-01 / 74. szám

« tiK.^vjk termetese. valamint a kéziműve- lésQ burgonya termeli*. * Nagy kérdése a földreformnál,' a szö­vetkezés, gépek, igás állatok es nagyobb bei endezések közös hasznaka tára Erre a kérdésre nézve is igen sok terv szüle­tett békében és most is különféle javas­latok hangzottak el. Itt sem segít ben minkéit más a helyes megoldáshoz, mm1 a/ adott szükséghelyzet tárgyilagos felfo­gasa és az ehhez mért számvetés Most mi a helyzet a számításba vett bit tok típusok mellett? Olyan kisüzemek létesülnek amelyek a kézimunkát családi aemben külön-kűlön végzik el Az ilven munkákra ‘nézve tehát semmi értelme a szövet kezesnek, sőt valamilyen szervezet erőltetése csaik csökkentené a munkatel­jesítményt Ezt a kézimunkát a legjob­ban minden csalid külön tudja elvégezni A szövetkezés és a társulás értelme ett kezdődik, amikor olyan eszközök használatára kerül sor, ami nincs min­denkinek, s amit minden kisgazdaság maga gazdaságosan ki sem tudna hasz­nálni. Ehhez tehát szövetkezet kell Dé itt sem mehetünk bele valamilyen roman­tikus szövetkezeti elképzelésbe, mert az adott helyzet nagyon világosan megadja a lehetőségeket. Nagyjában a következő esetekről lehet •zó: Egyik másik kisbirtokosnak leh^t telies fogata, akár az éj, akár a régi gazaik közül. Ezt nyilván nem lehet közös tulaj­donná tenni, viszont nyilván közösen kell használni, hiszen sokaknak nem lesz ilyen felszerelése. Itt nem lehet és nem is kel) ,mást tenni mint valamilyen formát adni annak, hogy más is hozzájusson a hasz­nálathoz, mint tulajdonos. A legegysze­rűbb forma a bérhasználat, azonban ez kihasználásra ad alkalmat éa ez nem szö­vet kérési Tehát az a megoldás, hogy a bér használatot valamilyen intézményes formába kell foglalni Meghatározni a bér mértékét és meghatározni a használat 1 rendjét Bizonyosan önkéntesen is kiala­kulnak ilyen társulások, de ott, ahol ez valamin megakadna, községi beavatkozás sál, illetve törvényes rendelkezéssel kell segíteni. Ugyanez a helyzet az olyan traktorok, vetógépek éa cséplők haszná­latánál, amelyek a régi tulajdonosaik ke­zén megmaradtak. Más a helyzet, ha olyan eszközökről és olyan igásállatokról van -szó amelyek a felosztandó nagybirtokon maradtak meg Ezeket kétféleképen lehet közös haszná­latba juttatni. Vagy megkapja valamelyik új gazda és ez az előbbi formában köte­les másoknak is bér fejében használatba engedni, vagy — s ez a nagyobb gépek esete — a földhözjuttatottak közös birto­kába kerül és ezek azután a szövetkezés törvényes formái közt használják közö­sen. Mindkét jpegofdáa keresztülvihető, * valószínűen nem is lehet mást tenni mint a kisebb gépeket és igásállatokat egyéni birtokba adni. a nagyobbakat pedig közös birtokban hagyni Azzal, hogy a földreform ilyen helyze­teket teremt, önkéntesen is megindul a társulás erre a kényszerűség megtanítja az embereket. S az Qlyan esetekben ami­kor egyiknek is másiknak is egy-egy iga , vonó állata van, vagy egy-egy kisebb gé­pe, nem is lehet mást tenni, mint önkén­tesen összefogni, s az ilyen összefogáso­kat rábízni az érdekeltekre Majd csak valamelyes tapasztalat után lesz szüksége az intézményes szabályozásnak 7. A földreform végrehajtásának rengeteg egyéb részletkérdése merül még fel, mint például a dűlők kiosztása, .a művelés fa­lusi, vagy tanya rendszere, amikre nézve szintén jóelöre tisztázni kell a kivitel módozatait A legelső azonban a oirtok- tipusoknak és a termelési eszközök hasz­nálatának a megállapítása Az idei termelés mindenesetre főpró­bája Issz a földreform után meginduló termelésnek mert ezen a tavaszon ha­szonbérleti alapon megindul mindenült a kísérletezés a termelés új feltételei között. Egy bizonyos: a földreform küszöbén állunk, s felmerülnek előttünk a végre­hajtás összes részletkérdései s ezek éppenolyan fontos pioblénfák. tnijvt a földreform általános nagy kérdései Hogy a parasztság földhöz lusron és hogy a nagybirtok felszámol lassék ez azt köve­teli, hogy a földre tor n ha adékta’anul végrehajtásra kerüljön De az hogy a pa­rasztság valóban új fejlődésnek az útjára lépjen és hogy a föld valóba lerem|en ez azon múlik, hogy hogyan hajtjuk égrs a földreformot Ezért foglalkozik mórt már ezekkel a kcrdé-vl- k-•• a Nemzeti Parasztpárt és ‘árt kell minden demok­ratikus ft4rtnaflQUHm,‘-d~n *»' most már ezekem a kérdéseket vitatni, . mtyfitt tz elsősorban érdekelt szegény ÚJ DONÁHTÚl Vaeárasp, 1*45 áprflfs 1. A földreform és a Magyar Kommunista Párt irta; Dr. Boros István Az ideiglenes nemzeli kormány föld­reform rendelet«, die főleg annak gyors végrehajtására ( vonatkozó in-té/.kedései komoly bizonyítékai annak, hogy az or­szág demokratikus átépítésének program­ját a kormány nemcsak hirdeti, dé való­ban végre is hajtja Akik azt hitték, hogy a szavakat tettek aligha követik, — mert Magyarországom edidig legalább sohase követték, — akik art» számítottak, hogy a reform végrehajtás« késlekedik s eset­leg valami tessék-lássék -megoldással majd elintézést nyer, most megbizonyo­sodhatnak, hogy a hitbizományok és lati­fundiumok országában nem látszat-válto­zás megy végbe, hanem gyökeres átala­kulás A reakciósoknak bizonyára nem kis bánatára! Annái] nagyobb örömére azonban a magyar nép millióinak és azoknaik a pártoknak, melyek az út Ma­gyarország felépítésének nehéz munkáját kezükbe vették és vállalták. A Magyar Kommunista Párt különösen szívügyének tekinti és nem titkolja, hogy felfogása szerint nem slz általa képviselt Programm megvalósítását jelenti, mégis büszke rá, - — anélkül, hogy a többi de­mokratikus párt érdeméi a, legkisebb mértékben is kétségbevomti ákarná, — hogv »? ideiglenes nemzeti kormánv kommunista löldmívelésiigyi miniszteri­nek sikerült tető alá hoznia és ebben a formában is örömmel üdvözli, mint a demokratikus átállítás leglényegesebb biztosítékát, ezidőszerint tökéletesen megfelelő és egyedül lehetséges megol­dásának nagyszerű cselekedetét > Mert mi határozza meg a kommunsita párt állásfoglalását a földkérdéshez7' Az, amiben annak értelmét látja, fcr- te'rnct pedig abban látja, — é* tudomá­nyosan is. tehát tényekkel bizonyítja, — hogv a demokrácia üres frázis mindad­dig. mig a népnek hatalom nincs a ke­zében Szabadsága tisztán csak látszat­szabadság, akarata nem érvényesülhet, mig a hatalmat meg nem szerezte és nem gyakorolja Szidhatja a kormányt, átkoz­hatja szabadon politikai ellenfeleit, tit­kosan képviselőket is választhat, de va­lójában akkor válik nemcsak címmel, de hatalommal is rendelkező, saját sorsát is Irányító és meghatározó tényezővé, tehát ténylegesen uralkodóvá, ha a ter­melőeszközök felett, vagv legalább is an­nak legnagyobb része felett ő, a nép wn- delkezik. Ennek, illetve ezeknek birtoká­ban és a birtokba vett termelőeszközök és erők ész-szerü felhasználásával le6/ osak a társadalom igazában demokrati­kus, alakul át egyedeinek gondolkodási­ban. szellemében is úgy, hogy az ember- csináíta egyenlőtlenségeket. — n?m a természetiáiet I — a nyomorúságot, a kizsákmányolást, az elnyomatást, az ein béri életből kiküszöbölheti, szüntetheti meg a kisebbségek, — kiváltságosok és klikkek uralmát a töMteég felett, és lehet a szó legigazibb érteleiében szabad. Más­sz óvni: a gazdasági változásnak társa­dalmi átalakulás és politikai változás is következménye és így végsőtökön a de­mokratikus átállítás elsősorban demokra­tikus gazdasági intézkedéseket követel. Miután a kommunista párt az őszintén demokratikus népszabadság megalkuvás nélküli harcosa, s tudatában van annak, hogy az utolsó negyedszázad politikai és gazdasági életének története az ő politi­káját igazolták, politikait éleslátásának és érettségének döntő erejű és elvitatha­tatlan bizonyítékaként, minden hangos s szemérmetlen fasiszta állítás és álde­mokrata propagandával szemben, — sem­mit sem akarhat sürgősebben, semmit sem tarthat elodázhatatlanahb feladat- - nak. mint a iöldrelorm haladéktalan végrehajtásai. Az elkohzandó és megvál­tásra kerülő földterületek mielőbbi ki- cövekelését és felosztását. I A földesúri befolyás 9 vele » feudalizmus, szellemisé­gének' mielőbbi teljes likvidálását. Gyors megmozdulását dinamikus lendületét, sokuk előtt érthetetlen aktivitását ezért fejti ki s ezért akarja napok alatt, — még a tavaszi munkálatok kezdetén, — huza-vona halogatás és fecsegés nélkül annak juttatni a földet, aki ann'k eddig csak mini kiuzsorá7ott munkása, tengődő ral a, vagv gondokkal küzködő gazdája a saját tőidről, vagy a nagyobb darab tőidről csak álmodozott Tisztában azzal hogv csak tettek, csak cselekedetek. nem nedig szép sza­vak és prédikációk a'akjthatják át a vi­lágot, változta’hatják meg sorsunkat, a lonmvini'tH párt ezért fajt ki aktiülá 1 és ezért van minden erejével azon hogy a kormány rend-lete 100% ban mielőbb valóra is váljon A fasizmus és minden- ’fajta reakció oly szörnyű bűnöket köve- WM «1 az emberiség, köztük a magyar halálosan vétkes mulasztás saját magnak ellen Az összeomló Németországgal együtt omoljon össze végleg a magyar fasíztuu* és feudalizmus is. Aj? ezer és tíze*** holdasok Magyarországa-''változzék ál » dolgozó munkásság, a munkájának gyű" • J mölcsét nyugodtan élvező parasztság s * végleges 'kiirtását magunk odázzuk el, | velük együtt menetelő dolgozó értelmi- nép ellen is, hogy minden perc, mellyel I ség Magyarországává. gyalázatos életét mi hosszabitjuh meg. Ez a kommunista párt álláspontja 01 minden pillanat. mellyel eltiprását és 1 akarata a földreformmal kapcsolatban. A földreform és a Kisgazda Párt Ina: Perr Viktor Semmit se érthetünk meg igazán, ha annak történetét legalább némileg nem ismerjük. Földreformunknak is van tör­ténete. A földreform-szó sokféle jelentése kö­zül itt az aktuális jobb földbirtok- megoszlásra törekvést, ak­ciót értjük. • / Ilyen volt 1848-ban, amikor gr. Szé­chenyi, Kossuth, Deák, Pe­tőfi, Táncsics, stb. nemesek és szabad polgárok agitációjára s a francia eszmék és események hatására a főpa­pok, majd más földesurak megszavazták a jobbágyoknak az általuk miveit job­bágytelkeiket (1 telek 24—36 khold). Ez után kb. 40 év múlva Darányi Ignác a kincstári birtokokon községek telepí­tésével járult a földreformhoz. Ismét kb. 20 év múlva, 1917-ben jött a W e k e r 1 e- féle hadi' földreform-rendelet. A Ká­rolyi Buza-féle 1919 : XVIII. népiör­vény az 500 khold fölötti birtokrészek­ből ^—20 kholdas birtokokat kezdett létesíteni Ezt leállította a proletárdikta­túra kormányzótanácsi rendelete, mely a közép- és nagybirtokok köztulaj­donba vételét irta elő. Az 1920: XXXVI. te. szerint a földnélküliek tu­lajdonába juttatható föld maximuma 600 négyzetöl házhely,' 3khold törpebirtok, a törpebirtokos kérheti földjének 15 kholdra egészitését, nem földmtves 1 kholdat igényelhet, hadiérem előnyben. Az 1924: VII. s az 1928 : XLI. te. tartal­maz még földreform-intézkedéseket. Már maguk e törvények se voltak megfelelőek, végrehajtásuk még ke­vésbé: végtelen lassú volt és sok „jut- l.atottnak” többet ártott, mint használt a „proletárföld", melyről sokan le is mond­tak, még többet „kimozdítottak". A Független Kisgazda, Mun­kás és Polgári Párt nagy küzdel­met folytatott a „juttatottak" helyze­tének könnyítéséért is, komolyabb föld­reformért is. Erre némileg meggyorsult az ütem ,a terhek is némileg enyhültek. A Kisgazdapárt további ostro­mára a Gömbös kormány meghozta az erősen beharangozott hitbizományi törvényt: az eredmény, mint minden nagy lármánál: sok hűhó — semmiért. 15 év alatt. 1935-ig kevesebb, mint 1.000.000 (egymillió) khold. 1935-ben a püspöki kar határozatilag kimondta, hogy. az egyházi birtokokra nem kivan földreform-mentességet, csak azt óhajtja, hogy a többgyermekes csa­ládok előnyben részesüljenek. A sajtó erről a 48-as elődökhöz méltó gesztusról alig vett tudomást. A Kisgazdapárt nyilvánosságra hozta alapos szakértői munka után a 3 év alatt végrehajtandó 3.000.000 (hárommillió)" kholdas' föld­reform-tervét. Lett nagy megrökö­nyödés! A kormány és pártja kénysze­rült a cselekvés némi látszatát adni: ismét szőnyegre került a földreform, de a végrehajási utasítás sohse látott nap­világot. Sőt — nehogy valamelyik nagy- birtokos „rossz példát" adhasson — ki­mondta, hogy a reformot csak a kor­mány indíthatja meg valamelyik nagy­birtokon. A Kisgazdapárt további fáradha­tatlan küzdelmének hatása alatt jött llnrédy „csodaszarvasa" és „csodálatos forradalma" is. Az ékej szavakba, nag? mondatokba bujtatott és igen körülírt földreform-tervéről elhitették, hogy n4' gyobbszabású, mint a Kisgazda- párté. Még a statisztikai szaklapokból is kicenzürázták a kimutatást, mely sze­rint a Kisgazdapárténak aZ. Imréd y-féle csak negyedrésze. Hetek múlva, többszöri átszámítás otán végre kisioritották, hogy az Imréd y-féle földreform 1.500.000 (másfélmillió) khold- ra terjedne ki. Ez időben már a kormányzat erős ne­met befolyás alatt állt s valószínű, hogy ez is háttérbe szorította a a földreform ügyét: a nácizmus u. i. otthon se csinál földreformot s a befolyása alatt) terüle­teken se akart, mert a mezőgazdaság® is nagyiparszerűen, nagybirtolri r«B®" szerben kívánta. A Kisgazda-pártot és jelöltje' ezért i s kellett az 1939-es választás®' kon legázolni s velük szemben a küld*' féle náci-pártokat a parlamentbe séf teni. így bukott el a háború előtt és *l,!l a komoly földreform. És mit szólunk mi kisgazdapártiak mostani földreformhoz? Röviden és a talánosságban ezt: 1. Hálával gondolunk a hatalma* győzelmes orosz hadseregre, nagyszerű marsalljára, Sztálinra, ho(T közelebb segítette a magyar földmív#r népet régi vágyának teljesedéséhez­2. Esetleges ellenfeleinknek Pe£*j figyelmébe ajánljuk, hogy: ha ®'’ j. Kisgazda-párt a régi reakció» lápban 3.000.000 (hárommillió) khold földreformot akartunk, a mostani P®0 • a volksbuudistákéval és hazaárulóké' „közel" 5.000.000 (ötmillió), a'í''or L*. legfényesebb bizonyítéka radikali*1® suliknak. A demokratikus Franciaorsz* Svájc, Hollandia, Dánia, Svédország P®, dójára — az életképes, önálló ,% zisztenciák szaporítását és erósí,e^ kívánjuk. 3. Akik pedig e földreformot túl kálisnak találnák, azoknak azt mondj® ha ti annak idején segítettetek vol®( programmunkat megvalósítani, ■'‘^t már rég bennülhetne a magyar p3*4^ a birtokában, régen átjutott voln* ^ araitól ti állítólag féltek — a torm«1^ zökkenőn ,söt talán még e háborút»3, kerültünk volna f g y bele, mert anyagilag függetlenebb s ezáltal ®|Vj| dalosabb és erősebb nép páriám®*1 j és kormánya nem a fasiszta, hao®^,,« demokratikus államok mellé v«f volna hazánk hajóját. A földreform az ipari újjáépíti* szükségeségét is jelenti írla; Rhoínold Antal pártvez. tag A Szociáldemokrata Párt programjá­ban lényeg«* helyet foglalt el a radikális földreform végrehajtására vonatkozó kö­vetelés A párt a maga részéről tudatá­ban van annak, hogy a földreformol min­den körülmények között, még a jelen­legi különben nem a legkedvezőbb idő­szakban is, de feltétlenül meg kell való­sítani mert a földreform nélkül Magyar- országon nem mehet végbe az a társa­dalmi átlakulás, amely nélkül el sem képzelhető a magyar politikai élet belső ösaaelüggéeeinek átrendeződése. A föld­re'orü .» nsiyy történelmi igazságtétel egy hamis irányba kényszeritett törté­nelmi fejlődés tépyei fölött. A Szociál­demokrata Párt. ugyanakkor szorosba«, amikor legteljesebb mértékben <J»^* I* a földreform megvalósítása fölött ■ országos örömben, komolyan fígy*^^)t tel arra is, hogy földi-eform Snnxaá . ^ nem oldhatja meg a magyar gazdaS^ÍV, szociális problémákat, hanem c*sk nagyarányú ipari újjáépítési progr^.ß és annak megvalósításával réméi h. az ország életének igazi megerősödj, és úgy külső, mint belső viszony* ,.j megszilárdulását. A párt az ipari a, építés nagy ügyét éppen olyan egtff «éggel fogja szorgalmazni, mint a*^ ne! a földreformot is »körre »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom