Új Dunántúl, 1945. április (2. évfolyam, 74-97. szám)

1945-04-01 / 74. szám

t DANZIG városát is elfoglalták a Vörös Hadsereg diadalmas »öregei ét a második világhá­ború atoltó felvonása térben most Ott tart, ahonnan Hdajdonképen kiindult ez a háború. Danzig neve örökre nevezetes lesz az európai népek előtt, mert a né­met hatalmi politika ennek a városnak as ügyében tanúsított magatartásával bi­zonyította be a legjobban a maga cinikus és az önmaga által önzőén kitűzött cé­loknak mindent alárendelő politikai stí­lusát és karakterét. A lengyel nép föld­iének és hazájának Danzig mellett volt csak lengyel népi területi kijárása a Balti, tengerhez és ez a 30 millió lakost' szám­láló hatalmas mezőgazdasági és ipari or­szág ezen a kis klfárón át lélegzett, ezzel a kijáróval kapcsolatban teremtett nagy eazdasági célkitűzéseket. Németország, amelynek számtalan tengert kikötője volt, mégis felvetette a danzigl kérdést és abból hatalompolitikai prestizskérdést csinált Nincsen rá eemmiféle magyará­zat. hogy lett volna elfogadható ok, amely a németeket arra kényszerítse, hogy Danzig miatt háborús kockázatot vállaljanak Az egyetlen ok a németség­nek a nácizmus által megvadított telhetet­len sovinizmusában mutatkozott, abban a német sovinizmusban, amely a faji felsőbb­rendűség rögeszméjével később az európai népek egész sorát másod és karmadrangú népi személyiségekké akarta aljasítani. Lengyelország álban volt, tehát pusztulnia kellett és Danzig körűi sűrűsödtek azok a veszedelmes nemzetközi fellegek, ame­lyekből aztán lecsapott a villám az eu­rópai népek békés éleiére és vágyaira. Jól tudjuk, hogy Danzig nem a háború oka, hanem kirobbanásának végzetsze­rűen megjelöli helye csupán. És most, amikor egy egészen más arculatú Európa végül mégis maga alá gyűri a világtörté­nelem legnagyobb arányú vtláguralmi kí­sérletét és a Szovjet-Unió Vörös Had­serege maga előtt űzve és hajtva kergeti vissza a verhetetlennek hirdetett német iutdtrő maradványaii, — most félelme­tes intőjeI gyanánt emelkedik elénk Danzig neve, — annak a városnak a ne­ve, ahol legmagasabbra hágott a német- 'ség minden mértéket elvető határtalan önbizalma és mindent vállaló akarata. Danztg örök mementó legyen, mert et a történelmi mérföldkő több nyomorúság, szenvedés ét megpróbáltatás kezdetét je­lenti, mint amilyent eddig valaha is fel­mutatóit a történetem. ZÁHONYI A magyar föld munkáshősei A magyar mezőkön, ezeken a gazdag, termő földeken megindult a küzdelem a termésért,, amit a magyar nép szép kifejezéssel mindig „életnek" nevez. A föld munkásai, a nehéz viszonyok kö­zepette is megértették azokat az óriási •feladatokat, amelyek vállaikra nehezed­tek a kenyércsata során s nemcsak tel­jesítik átlagos fokon a kötelességüket, de már akadnak olyanok Is, akik hő- , seivé válnak a munkának, mert a ma­gyar leleményesség, lelkesedés minden lehetőségét kimerítik, hogy megállják a helyüket. A gazdasági felügyelőség, amely ki­terjeszti figyelmét arra is, hogy, ezeket, az embereket szem előtt tartsa, már több helyTÓl kapott jelentést a kitűnd teljesítményekről. fgy Pécsarányoson Vér Valér 14 holdas kisgazdát kell ki­emelni, aki legnagyobb részt készen van az esedékes munkával, de nem éri be azzal, hogy a saját földjeit megnö­velte, hanem tanácsokkal. lelkesítéssel tanítja többi gazdatársát, hogyan le­het és kell megbirkózni a nehézségek­kel. A* önzetlen páldaadás két hőse M1- s o t a József uradalmi szakfelügyelő és T r u k a István uradalmi intéző is akik a márfatelepi szőlőben fizetség nélkül saját maguk me'szi.. qgeltöl késő estig a szőlőt, amely ráadásul a birtok reform hatálya álé esik és nem tudni .nég ki lesz a gazdája Hogy ne menjen bitang sorba, a két embei műn- káshiáiiy folytán. így leljesiti köteles­ségét a föld Irént. ' Somogybán V i d a János az aki pél­daként állítható a nép elá._ A . 'e!üove!ö- ség értesülése szerint többet elvégzett a munkából mint a falu talán együtt­véve. tizek azok az emberek a'-ik megértet­ték az idők szavtt és fi ad áoot nem kímélve a mV ?,sé ■ vl»*e kel szorgalommal túl magukat és hoz­zájárultak ahhoz*- Wogy a yai föld meghozza az Idei termést is mindannyi- •ült, #■ egész nemzet boldogulására. Ui OWAHTUL Konyev, Zsukov és Rokoszovszkij marsaitokat a Győzelem rendjével Hintették ki Moszkvából jel estik: A moszkvai rádió jelentése szerint Konyev, Zsukov ás Rokoszovszkij marsa II okát a Győzelem rendjével tüntették ki. Ez a legmagasabb katonai kitüntetés a Szovjetunióban és eeak olyanok nyerhetik ed. akik győzel­mesen befejeztek egy hadjáratot. Ez- ideig egyediül Sztálin marsall viselte a Győzelem rendjét. Április 3-101 vaiúszlnöiea megindul a vasul! szeaieimargalain A Vörös Hadsereg felezabadátó hadjá­rata következtében, amely a nácikat csaknem teljesen kiűzte an ország terü­letéről, a vonatkorlátozások megszünte­tésével lehet számolni. Amint értesülünk, az illetékes hely és a pécsi üzletvezctö- ség kiküldöttei között megkezdődött táxr gyalások kedvező mederben folynak, az orosz illetékes parancsnokság részéről a legteljesebb megértés uralkodik s min­den remény meg van arra, hogy április 3-ától kezdve ismét megindulhat a sze­mélyforgalom. A tárgyalások a már bejárt vonalak személyforgalmának visszaállítása körül folynak, die — hogy teljesebb legyen a jóHlr, közölhetjük — lehetséges, hogy olyan relációikra is Sikerül kiterjeszteni a személyforgalmat, amely, eddig még nem volt bekapcsolva. Az utazó közön­ség mindenesetre forduljon az állomások­hoz, > aJhod bővebb felvilágosítássá! szol­gálnak minden kérdésre, míg * részletes menetrendet annak idején az Uj I>inán- túl is közölni fogja. A jugoszláv hadsereg: harcai a német megszállókkal Belgrádból |elenti: A Jugoszláv had­sereg vezérkarának március 30-i jelen­tése közli: A Szerémségben nem került jelentő­sebb harcicselekményekre sor. Keletboszniában Brcsko szakaszán sú­lyos harcok folynak a németekkel, akik széles arcvonalon és páncélos erőkkel indították meg támadásukat. Szarajevótól nyugatra elfoglaltuk a németek fontos erödállását, Mokrot és elszigeteltük a Crvene Sztjenenél lévő németeket. Az elmúlt két nap alatt a németek 800 halottat vesztetlek a harcokban, amelyeket az Ivanszedlo hegységben el­vesztett állásaik visszaszerzésére foly­tattak A jugoszláv hadsereg erői ezen­kívül birtokba vetlek egy jól felszerelt hadianyagraktári, több tehergépkocsit és egyéb értékes hadianyagot Buszovdcsa és Zenica között a jugosz­láv hadsere geröi támadásba lendültek. A németeknek arra irányuló kísérle­tét, hogy Goszpics tetőt birtokukba ke­rítsék a Lika folyón átvezető hidat, Bi- tajánál meghiúsítottuk. Az eszék—zágrábi vasútvonalon a le­vegőbe röpitetlünk egy páncélvonatot és egy tehervonatot Szlovéniában Kamniknál megöltünk 60 németet és több teherautót zsákmányol­tunk. A Zidani Moszt - Ljubljana vasútvo­nalon a levegőbe röpitetlünk egy pán- cétvonalot és a vasúti pályát több pon­ton megrongáltuk. A jugoszláv hadsereg légierői meg­semmisítettek 20 teherautót. 6 emberrel és hadianyaggal megrakott egyéb kocsit és elhallgattattak 1 légvédelmi ágyút. t Újra épül a Dnyeproszfroj Felrobbantott betonoszlopot, gigantikus összevisszasága, hatalmas gépek, széttört alkatrészek halmaza, rom és pusztulás — ez maradt az emberiség egyik legna­gyobb és legcsodálatosabb teljesítményé­ből, a dnyepermemti vil la moserőmtltelep­ből, amelyet a világ Dnyeprosztroj néven ismert. Ilyen állapotban hagyta vissza a mene­külő német horda a Dnyeprosztrojt, mintegy tanuságtételképpen arra, hogy mivé lesznek az emberi kultúia és tudo­mány leggyönyörűbb alkotásai ott, ahol a fasizmus átvonult. Sokan azt hitték, — ,az ellenség pedig remélte — hogy hosszú évekre vagy ta­lán örökre is használhatatlanná tették a dnyepermenti gigantikus eröműtelepct. De ebben is, mint mindenben, ami a Szovjetunióval és a szovjet néppel kap­csolatos, meghiúsult az ellenség reménye. Párhuzamosan a Vörös Hadseregnek a frontokon való diadalmas előnyomulásá­val, rohamtempóban indult meg a Szov­jetunió dolgozóinak munkája azért, hogy a háború rombolásait eltüntetve, helyre­állítsa az ofszág minden gazdasági érték­forrását Ezek között elsősorban szere­pelt a lenin—-sztálini villamosítási terv legbüszkébb pillére, a gigantikus Dnyep­rosztroj helyreállítása. Körülbelül egy esztendő előtt, 1944 márciusában érkeztek oda az első villa­mossági és építkezési szakemberek, va­lamint az első munkáscsoportok. Közöl­tük nem egy volt olyan, aki másfél év­tizeddel ezelőtt ennek a gigászi erőmű­nek az első tégláit rakta le. Az ország minden resztből megindult a munkások és szakembeek vísszavándorlása a Dnveproszlroihűz, nem azért, hogy két­ségbeesett .siránkozás« al salnálkozzanak az elpusztított erőmű fölött, hanem azért hogy tőlük telhetőén előrevigvék és segítsék az úiraénítési Magának a városna'* a helyén a Dnye­per balparlján amelvet úi Zaoo-ozsie- nak hivtak. 5sszt-s»n nógv ember maradt A városnak nem volt egv négyzetméter helye' seid ahol no mélis életlehetőség lett volna Nem volt sem világítás, sem vfz, sem • csatornázás sem telefon, sem fürdő, sem épület — semmi. Azóta tizenegv hónap telt el és ■ dnyepermenti romokon ma újra lüktet az élet. Eltakarították a pusztítás okozta romokat, bekötözték « súlyos «ebeiket 6i újból megkezdték a hydrotechnikai fel­szerelés felépítését. 11 hónap alatt a szovjet szakemberek és munkások elta­karítottak 170.000 köbméter romhadön- rcn<!^hoztak és kijavítottak 40.000 köbméter gátat, leszereltek 10 000 lottna acélkonslrukclót és újból átszerel­tek 16Ö0 tonnát. Széthordták 22.000 köb­méter földet. Egye* helyeken az építők már hozzá­fogtak a közvetlen visszaállitási munká­latokhoz. Az óriási torlasztó gát pillé­reinek több mint a felét az ellenség fel­robbantotta. A torlasztó gát 9 nagy tömbje közül felrobbantottak 770t. El- ptiéztítottálk a zsilipek nagy részét és a vízzáró kapukat. Ma már 11 pillért tel­jesen helyreállítottak, kettőt kibetonoz­tak ée egyet kijavítottak. Ugyancsak megkezdték * hatalmas épület vasbetonvázának visszaállítását is. A gépüzemet teljesen visszaállították. Az üzem, melyet a folyó balpartján ál­lítottak fel; napi 1000 köbmétet betont szolgáltat. Ennél még sokkal hatalma­sabb üzem felépítése folyik most a jobb.- parton. Ez a két üzem teljesen ki tudja elégíteni az építési szükségleteket; eb­ben az évben az erőmű építőinek 140.000 köbméter betonra van szűk sémiik. Kijavították, vagy részben újból lefek­tették az üzem kórul húzódó 40 km hosszúságú vasútvonalat, a 25 km hosszú csatornázást és 56 km magasfeszültségű villamos hálózatot. Már van hajlék az építők számára és Az erőmű építésének óriási munkája mc.Iott ugyanezek az építők 300 ezer köbméter lakóhelyiséget építettek l«b Már működnek a fijrdök, köziizeinek, á leleion és lavlro. Ma már mindenki látia, hogv az a ha­táridő. amelyet a szovjet étvfők a dmc- permedti erőmű helyreállításának határ­időéül maguk elé tűztek nem hiú álom. hanem va.ósag. Ugyano'van reá’is és ugyanolyan csodálatos mint a Vörös Hadsereg harctéri győzelmei. 1947-ba#, mint a szovjet embe- I győzelmeinek egyik leggyönyörűbb cm j ®^e,re kel majd a poraiból újjáépített dnyepermenti energiaközpont. F. LOGINOV • Szovjetunió vlllanytelepeinek __ *M>iztuebelyettafse cikkéből Va sárnap, 1945 április L A kisgazdaságokat is bekapcsolják az idei cukorrépatermelésbe A Kaposváron székelő Als ódunán túl* Mezőgazdasági Kamara a Somogyvárme- gyei Gazdasági Felügyelőség gél együl’ megbeszéléseket folytatott a Mezőgazda­sági Ipar R. T. kaposvári cukorgyárában az 1945. évi cukorrépatermelés biztosítá­sára. A tárgyalások során az az egybehang­zó vélemény alakult ki, hogy az 1943. évi cukorrépatermelésbc fokozódó mér­tékben be kell vonni a kisgazdaság' üze­müket, azért mert a nagy- és középga!- daságok részben kézi munkaerő, részbe® íogalhiány miatt a előző évben vállal' c ihk o it épa t arm elé s i kötelezet leégciké®* csak kisébb mértékben tudnak megfelel1”' Az Alsódunántúli Mezőgazda sági K»‘ mara az elhangzott véleménynyilvánítá­sok figyelembevételével részletesen indo­kolt előterjesztést tett a Debrecenhe® székelő földíraívelé6Ügyi-, pénzügyi- ** közlekedésügyi minisztériumoknak. Elő­terjesztéseiben a Kámara indokolta, hóé? az 1945. évben a cukorrépa termelést cM* úgy lehet biztosítani, ha^ a gazdák 4 cukorgyárhoz, vagy az átvevő vasutál'0' máshoz szállított minden métarmá^4 cukorrépa után átvételi árként 2 kg, rőt kapnak. Ezzel a fizetési forrná»11 biztosítható a termelés és biztosítható 4 közellátási célra annyira szükséges ®11- kor. A Mezőgazdasági Kamara és ■ $0" mogyvármegyei Gazdasági Felügyelő*** előterjesztésére Somogyvármegye hl*' pánja rendeletet adott jti, mely szeri9' a gazdák földterületüknek 2%-én kótr lesek cukorrépát termelni, A közélelmezés szempontjából #álW lczhetetlen cukorrépát érme lé* bizlosítt sara az Alsódunáotúli Mezőgazda8** Kamara Baranya vármegye és Tolna'mf megye a!ispáni hivatalait is felkeresi« ? kérte, hogy a megnevezett vanned»*, területén is kötelező termelést fci*0** elő az alispánok. EZ A VÉGI MÁR NÉM TARTHAT SOKÁIG! — MONDJAK A NYUGA*1 NÉMET VÁROSOK POLGÁRI LAKÓ** Londonból Jelentik: Szövetség^ haditudósítók jelentik, hogy soha i láttak ennyi sértetlen állapotban '« t német ' hadianyagot, mint jelenleg nyugati arcvonalon. Teljesen kilógd5 lan ágyúk, jármüvek ős lángszórók * rülnek a szövetséges csapatok ke*^ Az elfoglalt német városokban m**? # polgári lakosság általános megállapít", mindezek láttára a következő: ,.6» végi Már nem tarthat, sokáig!" VON RUNDSTADT VEZÉREZRED#* HAZIORIZETBE HELYEZTÉK» harisból jelentik: A párisi r*^e a német határról érkezett értesülés«* hivatkozvaA közli, hogy a nemzet**' cialista párt szemében „megbízhatatj8 von Riindstádt vezérezredest házié*1* be helyezték. Neumann SS-csoporK* töt bízták meg a kegyvesztett hadv« közvetlen felügyeletével. NÉMETORSZÁG ÉS JAPÁN -T HÁBORÚ UTÁNI LÉGIFORGALMA NEMZETKÖZI FELÜGYELET ALA »J5 LYEZIK — MONDOTTA AZ ANG17 LÉGÜGYI MINISZTER ^ Londonból jelentik: Sir A,e*'*í!yk Sinclair angol légügyi miniszter rosba érkezett, ahol az Anglia és attika között kiépítendő rends* ^ légtforgalom kérdéseit beszéli me<F Ki- újságírók előtt tett nyilatkozatába” ki­jelentette, hogy a háború után országnak és Japánnak nem lesznek getlen légi járatai. A két ország galrnat nemzetközi felügyelet alá n zik. SPANYOIORS7ÁG KATOLIKUS^, AGGÓDNAK A FÚLOPSZIGETÉ^ ÉLŐ lIirsORSOSAIK MIATT. . , r $ P á r i s b ó 1 jelentik: A párt»' .jífl* madridi értesülésekre hivatkozva j(f hogy a spanyolországi katolikusé* ,0,1 felsőbb tanácsa mélységes a^(\°a^.%ec nak adott kifejezést a Fülőp***9c s0fS4 élő katolikus szerzetesrendek , 4 miatt. Leqújabb értesülések **®r japánok 15 ágostonrendi szerzete* kották le Manilában, továbbá • Szent Vince-rendhez tartozó 1*9 aW® nővéreket «kik manilal kéfhá* 800 beteget ápollak, az épülőt «*” 'f# Sára kéhysxerítették, hogy err*** gynfsák a kórházat

Next

/
Oldalképek
Tartalom