Új Dunántúl, 1945. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1945-01-20 / 16. szám
2 Szombat. 1945 Január 20. „A jobb helyzet ez 01 végen ver bennflnber — mondana De Gauile tábornok rád óbeszédében Párisból icientik: De Gaulle té- bornoK szerdán este rádiószózatban fordult a francia néphez. A rádióbeszédben főképpen az újabban bevezetett korlátozási intézkedése két indokolta meg. A katonai helyzettel kapcsolatban kijelentette, hogy a szövetséges seregek minden arcvonalon győzedelmesen haladnak előre. Azonban az út, amely a célhoz vezet, rendkívül göröngyös. A francia nép, kü önösen a városok lakossága, nagy megpróbáltatásoknak van kitéve, mert a német megszállás teljesen tönkretette az ország gazdasági életét. Hiányzik a tüzelőanyag és a kórházak és iskolák számára is alig tudják előreremteni a szükséges szénmennyiséget. A francia kormányfő ezt követőleg körvonalazta Franciaország gazdasági helyzetét, a rendelkezésre álló nyers- anvagkészletet, amelyet teljesen a háború sikeres folytatásának szolgálatába kell állítani. A most megkötött francia-amerikai beruházási egyezmény nagy segítséget helyez kilátásba a francia hadsereg számára, amely immár egyenran;. ú félként szerepel az angol-amerikai szövetségesek mellett. A közlekedési nehézségeket jellemezve rámutatott arra, hogy a jelenlegi háború előtt Franciaországnak 16 000 mozdonya volt. Ezek legnagyobb részét a németek elrabolták, sok a háborúban pusztult el es csak ezer mozdony maradt használható állapotban a felszabadulás után Ezidő^zerint 5000 mozdonyt helyeztek üzemképes állapotba. A zord tél megnehezíti az utánpótlást és tokozza a francia lakosság szenvedését. A francia nép azonban példás türelemmel viseli a megpróbáltatásokat, mert tudja, hogy milyen tételről van szó. Ki hitte volna pár hónappal eze őtt, hogy Franciaország visszanyeri méltó helyét a szövetségesek oldalán? De Gaulle tábornok hangsú- súlyozta, hogy a nagy célok érdekében a francia nép vezetőinek teljes odaadását kívánja. Dicsérettel emlékezett meg a francia közigazgatás szerveiről, amelyek aránylag rövid idő alatt vissza tudták állítani . az egészséges életütemet Francia- országban, valamint a francia hadsereg katonairól, akik Franciaországot felszabadítva, tovább folytatják a harcot a hitleri Németország ellen. „ A nagy út döntő szakaszához ériünk. A jobb helyzet a út végén vár bennünket" — mondotta befejezésül De Gaulle tábornok. Hány ház ment tönkre F ranciaországban ? Párisból jelentik: A francia újjáépítési miniszter kijelentése szerint Francaorszagban 1.200 000 ház ment tönkre a hadmüvele ek következtében. Sopianae sörözff szombaton, jaguár 20-án NYIT! Ili DOKIMUL Br. Borns IM BIM H a nemzeti no manu Baiw varmesye os rots osros isMfoa A Debrecenben megjelenő Magyar Közlöny c. hivatalos lap első száma közli az ideiglenes nemzeti kormány főispánt kinevezései), amelyek között mi baranyaiak örvendezéssel olvastuk, hogy Baranya vármegye és Pécs thj. város főispánjává dr. Boros István nemzet- gyü ési kép'ise őt, a Magyar Kommunista Párt titkárát nevezte ki a kormány. Ez a kinevezés őszinte őrömet kelt a magyar munkásmozgalom és magyar demokrácia minden füvében mert olyan férfiút ért, aki tiszta férfiúi meggyőződését és hitét egy életen keresztül bizonyította és aki tántoríthatatlan világszemléletéhez és elveihez mindig és minden körülmények között hűséges volt. Dr. Boros István azokhoz magyar politikusoknak és egyben a szó igaz értelmében vett pedagógusoknak sorába tartozik, akikre nyugodtan rá lehet bizni aZ uj demokratikus Magyarország felépítését. Dr. Boros István 1891-ben született a fejérmegyei Sárosdon, középiskolai tanulmányait Pécsett, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte MÍint vegytan és természetrajz okleveles középiskolai tanár nyert képesítést, de mielőtt állásba kerülhetett volna, a világháború forgatagába került és hadifogolyként jutott Oroszországba. Itt érte a nagy orosz forradalom, amelyben mint meggyőződéses kommunista résztvett és a ferganai kommunista pártszervezet titkáraként működött 1922 ben visszatért Magyarországra és itt meg'ehetősen hosszadalmas eljárások után 1922 ben a pécsi városi felsőkereskedelmi iskolánál kezdte meg tanári működését mint az áruismeret, fizika és földrajz tanára. Az ifjúság tanári működése alatt rajongásig szerette a kitűnő előadót és nevelőt. 1933-ban mint egy kommunista per gyanúsítottja bíróság elé kerül s ennek folytán az iskolától is megválni volt kénytelen. 1936-ban két bírói tárgyalás után végleg megvált a katedrától és a magánkereskedelmi életben helyezkedett el; átvette a Trieszti Biztositó Intézet pécsi fiókjának vezetését. Baranya felszabadulása titán a már korábban, titokban megszervezett Magyar Kommunista Párt titkára lett s mint ismeretes, a Nemzeti Függetlenségi Front pécsi nagy népgyűlésén az Ideiglenes Nemzet- gyűlés képviselőjévé választották. Ebben a minőségében érte most a kormány bizalma, amely Baranya vármegye és Pécs város főispáni székébe kinevezte. „Nem szabad, hogy a demokrác’a üres sró’amot leieienlsen s hogy a fejlődés útja a kijelölt irányiéi egy kicsit is e.kanyarodik“ — mondotta az Uj Dunántúlnak adott első nyilatkozatában dr. Boros István főispán Az Űj Dunántúl munkatársa ma felkereste az új főispánt és nyilatkozatot kért tőle, Dr. Boros István főispán a nagyközönség részére a következőket mondotta: Az ideiglenes nemzeti kormány intézkedését főispánná történt kinevezésemet illetően úgy érte mezem, hogy az nemcsak a személyem és múltam iránti kitüntető bizalom megnyilvánulása, hanem parancs is részemre: az idő komolyságának megfelelően úgy képviselni a kormányakaratot és intenciókat váró- I sunkban s megyénkben, hogy azok komoly valósággá is váljanak. Nem szabad, hogy a demokrac a csak üres szólamot jelentsen, hogy a fei- lődés útja, melyre az ország a Vörös Hadsereg hősi harcainak eredményeképpen léphetett, a kijelölt iránytól csak egy kicsiket is elkanyarodjék. Ez garantálhatja csak fel- emelkedésünket, ezt az akaratot óhajtom képviselni, mint főispán, tántoríthatatlan hittel és meggyőződéssel. Tudom, hogy a fasizmus elleni küzdelem és a romok eltakarítása közben végzendő építő-munka szinte ijesztően nehéz feiadat. A háború sem ért még véget s a lelkek meg- béké éséiöi is messze vagyunk. Mégis biztosra veszem hogy azon erők összefogása, melyeket a demokrácia nem sejtett méretekben fel fog szabadítani, s a szövetséges hatá rnak, elsősorban a Szovjetunió népeinek őszintén baráti magatartása, lehetővé teszik helyzetünk javulását. Nemcsak politikai, de anyagi s kulturális vonatkozásokban is, s így biztosítják azt a szabadságot, melynek a sokat szenvedett, külső és belső ellenségtől elnyomott magyar nép most részesévé lett. Ennek a célnak az érdekében dolgozni nemcsak szent kötelesség, de a nehézségek ellenére is lelkesítő élmény. Ezért uj munkakörömet eminens elődömtől abban a reményben veszem át, hogy városunk és vármegyénk minden jóérzésű polgára részt fog venni e munkában és. támogatni fog. TANÜGYI HÍREK A püspöki líceum es tanítóképző intézetben, valamint a vele kapcsolatos gyakorlóiskolában a rendes tanítás január 22-én (hétfőn) reggel 9 órakor kezdődik a Papnövelde-utca 2. alatti intézetben. Január 21-én reggel 8 órakor istentiszte et. Gyülekezés háromnegyed 8 órakor az intézetben. A kir. tanfelügyelő közli, hogy a már megnyílt pécsi népisko ákban az oktatás január 22-től kezdve reggel 9 órakor kezdődik. Ugyanezen a napon reggel 9 órakor a megyeri kertvárosi, Egvetem-u>cai, istenkúti, i Felsővámház-utcai és Fiume-utcai á'i. I népiskolák felső tagozata is megkezdi működését. A Bártfa-utcai áll. népiskola felső tagozata működését szintén ugyanezen a napon, de 13 órakor kezdi meg. Az említett iskolai oktatásban nemcsak az említett népiskolákba körzetszerflen már beírt iskolakötelesek vehetnek részt, hanem bármely megfelelő korú más iskolaköteles is. Churchill miniszterelnök i elismeréssel nyilatkozott az orosz seresek nagyszerű előnyomulásáról Londonból jelentik: A brit kormány tegnap két napos vitát kezdett a hadihelyzetről és ezzel kapcsolatban Ang ia külpolitikájáról. A vita Churchill miniszterelnök háborús összefoglalóival kezdődött. A miniszterelnök foglalkozott a Földközi tenger vidékének kérdéseivel, ismertette Olaszország számos gazdasági és politikai nehézségét és beszélt a Németországgal szemben feltétlen megadást követelő politikáról. Churchill miniszterelnök mindenekelőtt körvonalazta a brit politikát a felszabadított országokkal szemben. Churchill megemlékezett ezután a görög és lugoszláv helyzetről s kijelentette, hogy a Tito—Subasics megegyezést a lehető legjobbnak /art|a. Bejelentette, hogy Sztálin tábornaggyal sürgöny ileg tárgyalt a felmerült nehézségekről és Roose- i veit elnököt is állandóan tájékoztatta a fejleményekről. Churchill miniszterelnök beszélt a hadihelyzetről és kijelentette, le' hét, hogy a végleges győzelem messze van és kétségtelen, hogy drága lesz, maga a győzelem azonban már nem kétséges. Az arden- nesi német offenziva döntő veresége inkább rövidíteni fogja a háborút, mint hosszabbítani. A nyílt terepen való harc a szövetségeseknek kedvez. A harcok javarészét a* amerikai csapatok vívják és a németek kétszer annyit vesztettek, mint a szövetségesek. A miniszterelnök közölte, hogy a brit birodalom ma mintegy száz szárazföldi hadosztályt tart fegyverben, 67-et a nyugati, olasz és burmai frontonChurchill megemlékezett a 14. brit hadosztály 300 kilométeres elő- nyomu ásáról Imphaltól Burmáig- Erre a hadjáratra azért volt szükség, hogy a háború végső szakaszára nagy eiök legyenek felszabadíthatok. Elismeréssel nyilatkozott Mac Arthur és Nimitz tábornokok győzelmes harcairól a Fülőp-sziget- csoport hadszínterén. Churchill miniszterelnök ezután beszélt az orosz seregek nagyszerű előnyomu'ásáról a hatalmas ke'eti fronton. Sztálin marsall — mondotta — nagvon pontos ember, amit ígér szövetsége- ; seinek azt inkább idő előtt váltja I be, mintsem később. Mostantól kezdve az egész keleti és nyugati front állandóan 1 ngokban fog ál lan* és a németek megismerik majd * szövetségesek igazi erejét. Az egyesült nemzetek nevébe«» | Churchill miniszterelnök ezeket üzente Németországnak: Ha ne«» adjál k meg magatokat most, a* amit a háború után el kell viselnetek semmiség lesz ahhoz képest, unit a háború folytatása esetén ' szenvednetek kell. Mi, szövetség«' sek, nem vagyunk szörnyetegek é* abból a zűrzavarból, ame ybe a háború taszított, ki akarjuk vezetői a népeket a béke, szabadság, igazság és törvény útjára. Churchill miniszterelnök beszéd« befejezéseképpen kijelentette, hogv örömmel várja a Sztálin marsall*) és Roosevelt elnökkel való találkozást, amelyre olyan időpontban kerül sor, amelyben nagy lépést lebe* tenni a béke kérdéseinek megoldására és a világbiztoneágí nesogqd felállítására.
