Új Dunántúl, 1945. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1945-01-20 / 16. szám
Szombat, 1945 január 20. DJ DUNÁNTÚL Meglelem az ideiglenes nemzed kormány rendeled) a küzaikalmazonak igazolásáról A közalkalmazottnak 1939 szeptember 1. óta elkövetett politikai magatartását és csetehedeteit kell igazolnia PARKMOZI = rei.Ef-ON 19-si SzombftiMI-oéRiekia 20—XS-ln. SzoTj«tukra|o* nwgrohaaAaáról 4a a német Iga alól való dicsósétfaa Masa bad fásáról készfiit monumenfáHs történelmi értékű film! Harc Szovjet Ukrajnáért Előadások hétköznapi d n. 2 ás 4 órakor, Tasároao ; délelőtt V» II, délután 2 ás 4 Arakor. APOLLO falaton: 20— 46. ^uiibu Smrhal->«tátB»p ta*u»r .0 ?). Magyar besaéddal. Orel visszafoglalása Eredeti felvételek a vörös hadsereg hősi harcairól Élőszóm betét fónás Bandi és 15 tagú senekoro muzsikál, továbbá Walt Dlanoy ■égy báios mesetümje egy műsorban I Előadások vasárnap; d. a. '/tilt d. u. 2 és 4, hétköznap* 2 és 4 Arakor. A nemzeti kormány által létesített futárszolgálat út;án most került Pécsre a Debrecenben megjelenő Magyar Közlöny című hivatalos lap első száma, amely egész sor fontos rendelet mellett közli az ideiglenes nemzeti kormány 15/1945. számű, január 4-én kelt rendeletét a köz- alkalmazottak igazolásáról. A rendelet kimondja, hogy addig is, amíg a felállítandó népbíróságok minden népellenes cselekmény elkövetőiét és a háborús bűnösöket felelősségre vonják, fontos közérdekből a köz- alkalmazottak igazolását végre kell hajtani. Az 1. § szerint minden tényleges szolgálatban álló vagy tényleges szolgálat teljesítése végett visszarendelt nyugállományú alkalmazottat igazolás alá kell vonni, annak megállapítása végett, hogy az 1939. évi szeptember 1. napját követöleg tanúsított magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány tagjai, politikai államtitkárai és a honvédvezérkari főnök, valamint az ideiglenes nemzeti kormány által kinevezett főispánok igazoltaknak tekintendők. Egymagában az a körülmény, hogy a közalkalmazott a német megszállás alatt szolgalatot teljesített és nem politikai okból, hanem félelemből, aggodalomból a vörös hadsereg bevonulása előtt elmenekült, az igazolás megtagadásának okául nem «zolgálhat. A 2. § kimondja, hogy a rendelt alkalmazasa szempontjából köz- alkalmazottnak az állam, a törvény- hatóság, város vagy a község köz- igazgatási, igazságszolgáltatási, közoktatási vagy gazdálkodási tennivalóinak teliesítésére úgyszintén az Állam, a törvényhatóság, a város vagy a község közintézményeiben, közműveiben vagy üzemeikben való működésre hivatalánál, szolgálatánál vagy különös megbízatásánál fogva köteles személyt kell tekinteni, — ugyanígy a felekezeti iskolák, hivatalok és intézmények alkamazot- tait is, A 3. § kimondja, hogy a szolgálati helyétől távol lévő közalka mázott haladéktalanul tartozik szolgálati helyén jelentkezni. Azok a közalkalmazottak, akik a vörös hadse- r*gnek szolgálati székhelyükre történt bevonulásakor nem tartózkod tak szolgálati székhelyükön, illetve oda 1945 január hó 1. napjáig ^issza nem tértek, az igazolási el- lArás lefolytatásáig szolgálatukat irtathatják, részűkre illetményt kifizetni nem lehet. A 4. § szerint minden, a rendelet hatálybalépésének időpontjában szolgálatot teljesítő vagy szolgálati helyére visszatért közalkalmazott a rendelet hatálybalépésétől számított három napon belül, a később visszatérő közalkalmazott pedig a visszatérésétől számított három napon belül kőteles közvetlen hivatali elöljáróhoz igazoló nyilatkozatot beadni. E nyilatkozatban a közalkalmazott az 1939 szeptember hó 1. óta követett politikai magatartását és cselekedeteit, valamint a népellenes törvények és rendeletek végrehajtása során teljesített hivatalos ténykedéseit ismertetni tartozik. Az a közalkalmazott, aki a vörös hadsereg bevonulása alkalmával Hivatalát elhagyta, ennek okát, távolléte alatti magatartását és cselekedeteit, valamint visszatérésének körülményeit is előadni köteles. Az igazoló nyilatkozatban valótlan adatok előadása, vagy lényeges körülmények elhallgatása a nyilatkozat kellétő1 számított három éven belül nyugdíjigény nélküli azonnali elbocsátást von maga után. A hivatali elöljáró a hozzá beérkezett igazoló nyilatkozatokat a saját személyére vonatkozó igazoló nyilatkozattal együtt haladéktalanul eljuttatja az igazoló bizottság elnökéhez. Az 5. § szerint az igazolási eljárás lefolytatása az igazoló bizottság hatásköreve tartozik. Minden járás- birósági székhelyen egy igazoló bizottságot létesítenek, a főispán köteles a szükséghez képest egy járás- biró-iági székhelyen több igazoló bizottságot, vagy járásbirósági székhelyen kívül is igazoló bizottságot felállítani. Minden igazoló bizottság hét tagból áll, akik közül öt tagot a főispán sorsol ki a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt (Demokratikus Polgári Párt, Független Kisgazda Párt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt, Szociáldemokrata Párt) helyi szervezetei által javaslatba hozott öt - öt párttag közül. Az igazoló bizottságban így minden politikai párt egy taggal van képviselve. Ha az igazoló bizottság székhelyén a felsorolt politikai pártok valamelyike nem működik, a főispán a felsorolásban nem szereplő más demokratikus pártok által javaslatba hozott öt személy közül sorsolja ki a hiányzó tagot A kinevezett őt tag haladékta'a- nul ülést tart s azon a tagok egyikét a bizottság elnökéül választ is. A szótöbbséggel történő választás eredménytelensége esetén a főispán jelöli ki a bizottság egyik tagját elnökül. A bizottság öt tagja ezután behív egy jogi képesítésű tagot, egy tagot pedig annak a közhivatalnak vagy közüzemnek alkalmazottai közül, amely közhivatal vagy közüzem alkalmazottainak igazolása tárgyalásra kerül. Ha a behívandó két tag személyére nézve a bizottság megállapodni nem tud, úgy a két tagot a főispán hivja be a bizottság meghallgatása után. A bizottság tagjait kinevezésük, illetve behívásuk folytán igazoltak- I nak kell tekinteni és kinevezésüket vagy behívásukat a tagok elfogadni kötelesek. Nem nevezhető ki és nem hívható be az igazoló bizottságba az, akit bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt elitéltek. A rendelet alalmazása szempontjából nem tekintendő büntetett előéletűnek az, akit politikai bűncselekmény vagy a zsidótörvényekben meghatározott valamely cselekmény miatt ítéltek el. A bizottság tagja büntetőjogi felelőség mellett írásban köteles ki- t jelenteni, hogy e rendelkezés értelmében büntetlen előéletű. < A rendelet ezután kimondja, hogy a bizottság tagjai működésük megkezdése előtt a főispán előtt esküt illetve fogadalmat tesznek és részletesen közli az eskü szövegét. A rendelet további részleteit legközelebb ismertetjük. Rendeletet aSott It a kormány a lakthelyiikrői elmenekült épiiet- Inlaidnnosnknak jard lakbérek befizetésének rendezéséről A Debrecenben megjelenő Magyar Közlöny című hivatalos lap 1. számában Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök aláírásával rendelet jelent meg, amely rendezi a lakóhelyükről elmenekült épülettulajdonosoknak járó lakbérek befizetésének ügyét, valamint az ilyen épülettulajdonosoknak ; járó lakások bérének felhasználását ! is. A rendelet szerint azon épületek- j ben levő lakások bére, amely épületek tulajdonosa, haszonélvezője lakóhelyéről elmenekült, ama község, város adópénztárába fizetendő be, amely község vagy város területén van. Az ily alapon befizetett ! béreket elsősorban az elmenekült tulajdonost, haszonélvezőt terhelő már esedékes köztartozásokra kell elszámolni. A befizetett bérnek a köztartozáson felüli részét további rendelkezésig mint az állam részére adott kölcsönt kezelik. A rendeletben megállapított bérek nemfizetése , I esetén való behajtás közadók mód- j j jára történik. A rendelet alapján tör- I ténö befizetéseket az adófőkönyvbe a befizető nevének feltüntetésével kell bejegyezni. A bejegyzés a befi- ; zető nevét és azt az időt tartalmazza, j amelyre a bér befizetése történik. A rendelet 1945 január 1-én lépett hatályba. FODUOSZlOh Mbs! Gyapfu* fonálból késiflli nól figaró mellények, 'élelmit válogatott «*P »zinekban 2’—32 dkg kózti •«ilytan 13*41 P-töl 21*66 V kóxtl árban Állandóan kapható Ruth Rezső cégnél, Néaatbóhfi s A hMMlCS. WSJ a MM RSteies megcsmaitatni az amudi Éltül Betört aciaüM? A városban igen sok helyen még a hadműveletek napjaiban akna- robbanó* okozta károk keletkeztek- Igen sok lakó* ablakát törte be a robbanás ereje óe a lakásbérlők előtt felmerült a kérdés, vájjon ki kötele* a betört ablakokat megcsináltatni. Tekintettel arra, bogy ez * kérdés igen sokakat érint, tájé- kozódtunk, hogy ezekben az esetekben mi a szigorúan vett jogi helyzet. Illetékes helyről nyert felvilágosítások szerint az alapfelfogás a kérdésben az, hogy a lakónak joga van a háztulajdonostól bér fejében a lakást lakható állapotban követelni. Ebből természetesen folyik ax hogy a lakásnak állandóan lakható állapotban való tartásáról a bán- tulajdonos köteles gondoskodni. Kivétel csak az az eset, ha a kárt, vagy rongálást maga a lakó okozta, vagy annak bizonyítható gondatlansága következtében állott «lő. Ez tehát annyit jelent, hogy a lakások betört ablakait is amennyiben azokat a lakó személyén kívül álló okok és körülmények rongálták meg, a háztulajdonosok kötelesek megcsináltatni. Ebben a tekintetben példával szolgált maga Pécs városa is, amely a saját bérházaiban keletkezett ilyen károkat maga hozatta rendbe. Ezzel kapcsolatban azonban figyelmeztetnünk kell a lakókat, az 1944 évi május hóban megjelent áj városi lakásrendeletre, mely ágy intézkedett, hogy a károkat a lakó abban az esettan, ha azt a háztulajdonos megcsináltatni nem akarná a a lakbérből le nem vonhatja hanem csak ahhoz van joga, bogy a helyreállítási munkálatokért fizetett összeg erejéig a bíróság előtt keresetet indítson a háztulajdonos ellen. A jelenleg érvényes szabályok szerint tehát a lakbér terhére nem lehet helyreállítási munkálatokat végeztetni. Szakszervezeti hírek A Pécsi Nyomdai Munkások Szabad Szakszervezete kéri munkanélküli tagjait (munkásnőket is), hogy folyó hó 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Szakszervezeti Székházban (Timár-u. 8, földszint) saját érdekükben okvetlenül jelenjenek meg. A Magántisztviselők Szabad Szakszervezete hétfőn és csütörtökön délután 2—4 óráig, a kereskedelmi alkalmazottak kedden és pénteken délután 2 -4 óráig tartanak hivatalos órát a Timár-utcai székház 1. em. 4. számú helyiségükben. SZIKHAZ ____L! Szo mbaton ismét bemutatót tart a színház. Az elmúlt évad végén ugyan színre került néhányszor a darab, Fényes Szabolcs nagyoperettje: a „Királynő csókja“, de a szezonnak aboan a korszakában, mikor alig volt látogatója a színháznak. Elsőrendű szereposztásban (Márti, Feszto- rácy, Antal, Benkő, Csonka, Kovács, Borszéky, Hegedűs) kerül színre a hatásos zenéjü, mulatságos, de egyben regényes nagyoperett. Színházi helimösar: Szombaton: Királynő csókja Vasárnap d. e.: Királynő csókja Vasárnap a. a.: Királynő csókái asw; lUMtyoo ««Mis
