Új Dunántúl, 1945. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1945-01-02 / 1. szám

UJDUNÁNTÚL Kedd. 1945 január 2, A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front beszámoló nagygyűlése Pécs város társadalma nagy érdek­lődéssel várta már az ideiglenes nemzetgyűlésbe kiküldött képviselői­nek beszámolóját a debreceni nem­zetgyűlésről. A beszámoló népgyűlést vasárnap délelőtt 10 órakor tartották meg a Nemzeti Színházban Az elnöklő Perr Viktor megnyitó szavaiban kijelentette, hogy a kikül­döttek igyekeztek megfelelni a biza­lomnak ' Kérte a megjelenteket, hall­gassák meg a beszámolót, melyből a demokratikus űj Magyarország képe fog kibontakozni. Bobánovics Jenő, a szociáldemo­krata párt képviselője beszámolójá­ban elmondotta, hogyan alakult a helyzet odáig, hogy a pártok képvi­selői eljuthattak az ideiglenes nem­zetgyűlésre. Rámutatott arra, hogy az a szabadság, melyet a Magyar- országon harcoló orosz vörös had­sereg biztosított a magyar nép vá­lasztott képviselőinek, legélénkebb bizonyítéka annak, hogy a nemet fasiszta propaganda minden olyan állítása, mely szerint a vörös had­sereg el fogja pusztítani a magyar nép politikai életét és szabadságul, gyalázatos hazugság. A nemzet­gyűlés döntő bizonyiték arra, hogy a Szovjet Unió nem Magyarország ellen, hanem a fasiszmus ellen har­col. Bizonyíték a nemzetgyűlés aira ts, hogy a Szovjet Unió nemcsak elismeri egy demokratikus és függcK löi Magyarország élethez való jogát, hanem annak megteremtéséi a maga réífzéröc támögutm is hajlandó. Magyar Kommunista Part ré­széről di. Boros István, a párt pécsi titkára» ismertette a pártnak az ideiglerK's- íremzergytíféSeti N kifejtett munkásságát es vázolta azökűr1.- célkitűzésekéi, amelyeket a Magyar Kommunista Purl lati maga elölt. Rámutatott arra, hogy a/ utolsó 25 esztendőben a feudális es reakciós politikai körök kedvenc szólama az volt, hogy a magyar nép politikailag éretlen. Ebből a megállapításból ve­zették te azután azt a politikai gyakorlatot, mely teljesen megfosz­totta a magvar nép fiait attól, hogy saját sorsuk intézésébe beleszólhas­sanak. Az u. n. történelmi osztályok az ország alkotmányából a magyar népei kizárták és német igába haj­tották . A Rainiss, Szálasi, Jaross- féle brigantizmus szolgálatába haj­tották az országot. A magvar nép pol'tikai érettségét a mostani első felelős népi magyar kormány meg­alakulása bizonyította be a legjob­ban. A magyar nép olyan politikai érettségről tett most tanúságot, amely bizonyosságot nyuit arra, hogy ez a nép a kiváltságosak nélkül is kezébe tud|a venni sorsa intézé­sét. A magyar nép a demokrácia utján akar haladni és azok mellé a nemzetek mellé akar álla ni, amelyek a demokrácia alapján állanak. Nagy tények ezek és olyanok, amelyek a magyar nép politikai érettségéről tanúskodnak. A nagy hatást elért megnyilatko­zást azzal zarta le, hogy a Magyar Kommunista Párt támogatni fog a a demokratikus magyar kormányt cél­kitűzéseinek megvalósítása bari. A Polgári Demokrata Párt nevé­ben dr. Balassa Miklós nemze gvü lési képviselő mondott beszédet — Hangsúlyozta, hogv feltétlenül szük­ségesnek tartja, hogy a fele ősségre- vonás az egész vonalon végrehaj­tassák. A hivatalokban nem marad­hatnak meg a régi rendszer szelle­mének kepivise ői. Általános igazol­tatásra vacjhszükség- A felclőssogrc- vonás ^(Kékének másnak kell lenni a vezetők és a vezetettek esetében. Vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy vájjon a közalkalma­zottak hivatásukat a nép szeretető- tői álhalva gyakorolják e, vagy sem? — Felelősségre kell vonni a hadsereg vezetőit, amiéit megszeg ték az államfőnek tett esküinket és sok tízezer magyar katonával is megszegették. Szólt ezután a háború egyik leg­többet ostorozott lelensegéről, a hadigazdagokról, akik a háború1- nyomorúságok lelketlen vámszedői. Ezeket felelősségre kell vonni és az általuk összeharácsol! vagyono­kat a háború okozta nyomorúságok enyhítésére kell majd fotdítani. Meg kell szüntetni az ej/ykéz rendszert es a munkanélküli jövedelmet biz­tostól allaim jogosítványok erkőcs- telen rends/etét. Ostorozta az Or szagos I arsadálombtztositó Intézet agy ont >üi ok ratizált rendszerét, amelyben a tisztviselők illetmé­nyeire fordított összeg több, mint abiztosítottak szükségleteire for­dított. Dr Molnár Kálmán pártonkivüli képviselő beszédében erőteljes kri­tikát gyakorol a lefftit politikai vo­nalvezetés fölött, mely Magyaror­szágot az összeomlás szélére sodor­ta. — Az elferdült „szegedi gondo­latról“ és annak következményeiről szólva rámutatott arra, hogy Göm­bös Gyula a magyar nemzet sírásója lett. , , A nemzetgvtRlés lefolyásáról el­mondotta, hogy \a nemzetgyűlés minden orosz befolyástól, mentésen teljes szabadsággal folyt h\. Az tíj kojmány pfogramja az 1^48 49 folytatása, erre mint szilárd á^apra alapra építhetjük fel az új Magyay- urS/ágot. i A továbbiakban rámutatott arra, hogy mostantól f< gva sokkal inkább beszélhetünk majd „debreceni gon­dolatról". Vas Zokán képviselő beszédében többek között a következőket mon­dotta: « — Két hete mindössze, hogy Pécs város közönsége küldötteiként erősí- tet meg bennünket az ideiglenes nemzetgyűlésben és mi Pécs város kíi dőltei talán éppen a ól végzett munka tudatában ismét Önök előtt állunk, hogy beszámoljunk küldeté­sünkről. Van már kormánya az országnak, vannak fértiai, akik kezükbe vet­ték a szenvedésektől megkínzott nemzet vezetését és hisszük, valljuk, hogy jobb idők felé vezetik Hiszen mar maga a reménység is éltető elem, mett valljuk be őszintén, nem kevesen akadtak magyarok akik még •hetekkel ezelőtt is kilátástalannak, reménytelennek lát'ák a nemzet sor­sát. Azt hitték, hogy nincs és nem is lesz többé m gyár feltámadás. Megértjük azokat, akik így véle­kedtek Veszteti háború kellős köze­pébe jutót unk. Elvesztettünk egy háborút, amelyet teljesen idegen ér­dekekért vívott a magyarság. Har­coltunk egy nagy nép, a Szovjet­unió népe elien, amely nekünk soha sem vétett. S mégis valljuk be őszintén, az a magyar föld. amelyet sokszor uút- tak ellenséges hadak, még nem lá­tott ily nagylelkű ellenfelet. Elbukás helyett a felszabadulás nagyszerű lehetőségét hozta a magyar nép szá­mára a vörös hadsereg. Mélybe zuhant nemzetünk és hogy onnan kikerüljünk, sokat kell dolgoznunk. S lényleg annak az egységes magyar szellemnek, amely ’betöltötte a nemzetgyűlést, le kell hatolni a nép minden rétegéig. Csak h 1 valamennyien dolgozunk a program megvalósításáért, csak ha valamennyien résen vagyunk, hogy az megvalósulton, csak ha harcolunk a programért, akkor lesz. abból a magyar nép számára na­gyobb darab kenyér, akkor lesz abból építő munka és akkor való­sul meg a magyar nép ezeréves álma, hogy végre földhöz jusson a magyar paraszt. Földhöz, amely az övé, földhöz, amelyet maga munkál meg és amely te ekkötiy > lieg az ő nevén van Egyik központi kérdésé a magyar újjászületésnek a földre­form, Ez. az alapja az. uj Magyar- országnak. Ugyanakkor azonban hazánk gaz dasági önállóságának tnegsziiárdi tása és fokozása érdekében erőtel­jes ipar és kereskedelemfejlesztő politikát kell folytatni. Meg kell szüntetni a nepel fojtogató ejgykéz- váliaiatokal. Állami ellenőrzés alá kell he­lyezni a karteleket és a nagyban­kokat, államó,, itani kell a villany­telepeket, a kőolajon ásókat, a bá­nyákat, a biztosítást. Meg kell való­sítani és megvalósítjuk a munkás­ság évtizedes szociálpolitikai köve­teléseit. Mindezeket azonban csak egy szabad nép, szabad fiai való­síthatják meg és biztosítani kell ezért a szabad, egyen ö és titkos, .nőkre is kiterjedő vá asztásokal. Törvényhozó leslii elitek kell létre jönnie, amely a népből es a néporl van. A fasiszták ellen Népbíróságol és Nemzeti Bizottságot ! Sietős a munkánk, sietős a programul meg- való-iUása, de még háború dúl kö- rtilöttÜírJc, az országnak még nin csen fővárosa. Kemény szavakkal emlékezett meg arról a felháborító tényről, Uogy a né­metek visszautasították az oroszok Budapest feladására vonatkozó nagy­lelkű ajánlatát és ezzel Budapestet a legsúlyosabb harcok színterévé tették. „Ott akarunk mi is lenni, amikor a szabadságszerető népek Sztálin ez év november 7-én mondott nyilatkozata szerint rövidesen kitűzik Berlinben a szabadságszerető népek győzelmi lobo­góját. S mi igenis valljuk és állítjuk, hogy ott leszünk ezen a napon Ber­linben. Orömünnepe lesz ez a nap a magyar népnek. Magyar nemzeti hadseregre van ehhez szükség. Olyan katonák kellenek ehhez, akiket áihaf 3 magyar szabadság esz méje S olyan tisztekre van ehhez szük­ség kik hitet tettek a szabad és demo- kt dikus Magyarország mellett. így tudmk megvalósítani a Magyar Kommunista Párt programját, a magyar újjászületés programját. Nem szigorúan vett pártprogram ez, a magyar népé ez bogiunk ennek érdekében össze, egy legyen a cél, egy legyen a szán­dék. Itt Pécsett is, az ország többi vá­rosaiban is és magán a nemzetgyűlc seri is ennek érdekében fogott össze a Magyar Kommunista Párt a többi pártokkal, szervezte meg a magyai függetlenségi frontot, amelynek tagja lehel és tagja kell, hogy legyen min den igaz szándékú magyar, Mert » haza megmentéséről van szó, a haza újjáépítéséről van szó és mindez csak akkor következhetik el, ha egységes órő vei leszámolunk a fa izmussal és anyak minden vállajával." hV)b még arról a szerepről, melyei Pécs város képviselői a nemzetgyűlc sen betöltötték és megállapította, hogy a nemzetgyűlés azzal is méltányol! szerepüket, hogy közülük ketten Pozs- gay Gyula a szoedem. és Kovács Béli kisgazda államtitkári megbízást kaptak Utolsónak Perr Viktor a Kisgazda párt vezetője emlékezett meg a dth receni ideiglenes országgyűlésen lefoly l eseményekről és a debreceni úti élmé­nyeket hangulatos elbeszélés formájá­ban mondotta cl. Az érdeklődéssel fogadott színes beszámoló után felkérte Pécs város közönsége nevében Vas /.oltárt kép­viselőt, hogy tolmácsolja majd a ma gyár kormánynál Pécs lakosságának tántoríthatatlan bizalmai és ragaszko­dásai. Az indítványt a népgyűlés kö­zönsége egyhangú helyesléssel tudo­másul vette. A nemzetgyűlési képviselők beszá­moló népgyűlését a Himnusz efének­lése fejezte be, ft lieirai *örmény hónai uzsni liOmemnah Debrecenből lelentifc ; Magyaror- szagot, szag ideiglenes kormánya -december szagba 28-án Debrecenben tartok ülésén hozott egyhangú határozat alapján hadat üzent Hitler- Németországá­nak. A határofatfgy szól: A magyar néf> kezdettől •!«“.> a elítélte a háborút, amelyet annalt idején a Bardossy-kormány kezdet! a Szovjetunió és más demokratikus államok ellen Ez a háború, amely­ben sok százezer magyar katona vesztette életét, kiáltó ellentéte a magyar nép hagyományainak és ki- z.áróíag né mid érdeket szolgál. 1944 március 19-én Németország álnokul megtámadta és megszállta Magyar- országot. Németország azzal a cél­zattal hajtotta végre aljas támadá­sát hazánk ellen, hogy 194^ októ­ber 15-én fegyveres erőszakkal h - tahimra juttassa a hazaáruló Sz. lasit és ezzel megakadályozza, hogy Magyatország fegyverszünete/ köl-i hessen a demokratikus hatalmakkal A németek megfosztották Magyar- országot függedenségéfől. Magyar hazafiakat ezrével szállítottak bör­tönbe es koncentrációs táborokba. Elrabolták a magyar nemzet kin­cseit. Kifosztották, letarolták az ot­Magyar ifiakat Németor- hurcoltak, magyar nőket arra kényszeríteltek, hogy árkokat ássanak. Arra kényszerítelték a ma­gvar katonákat, hogy német érde­kekért ontsák vérüket. Mindezt tekintetbe véve az Ide­ig *11 Nenyzeti Kormány az idc- iglcn- - országgyűléstől nyert hatal- ht'iából Kifolyólag, programjának meg- felitlően^s a.magyar nép akaratá­ból isemyjiánek nyilvánítja a Német- orszaMigai fölött szerződést. Minden kapcsolatot megszakít Némelország- ' i! e>i b. (űrt üzen Németországnak. A z !dh=igkt)es Nemzeti Kormány ki­jelenti,’, hogy minden erőforrását mozgóivá harcolni fog a Szovjet­un ó o.s szövetségeseinek oldalán mind >1 dig. amíg a szövetségesek nem gv bzedelmeskednek Németor­szág ie f (! mert csak az ilyen győ- ze em liihaji* vissza Magyarország függetlenségét ■ V \ IRI.fcl.O-4 HI<H ij|Z.T0 PEHR VIKTOR K'.CDJA : 'oj mjfcAffiut KO .1 \ NYOMDA ,ÉS KÖNYVKí KIADÓ itS I SZEKK1- / , ír, f.<; '^ADÓHIVATAL: rt.o»h imatL-mu 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom