Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1942

1942. október

37 díszesen kiállított jegyzőkönyvi kivonattal értesítse. 3. Az egyetemes közgyűlést felterjesztésben kérje a közgyűlés, engedje meg, hogy amíg az egyházkerület 1941-iki Ügyrendjének átdolgozása elkészül, addig a régi Ügyrend maradjon érvényben. A közgyűlés mind a három indítványt elfogadja. 2. (Dr. Z.) A világi elnök jelenti, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvét a már kiküldött bizottság e hó 12-ikén 11 órakor az Egyetemes Egyház üllőiúti székházában fogja hitelesíteni. Tudomásul szolgál. 3. (Dr. Z.) A világi elnök felkéri a püspököt, hogy évi jelentését terjessze elő. A püspök előterjeszti az 1941—42. közigazgatási évről szóló következő jelentését: Méltóságos és Főtisztelendő Egyházkerületi Közgyűlés! Az elmúlt közigazgatási esztendő Egyházkerületünkben a fekete gyásznak és sötét fájdalomnak esztendeje volt. A Gondviselő a halál völgyén keresztül vezette nemzetünket s benne Egyházkerületünket. A nemzetet az által borította mély gyászba, hogy a jövendő szép reménységét, a magasan szárnyaló merész sast — vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettest — áldozatul kívánta a nagy világrengés hősi oltárán, mely körül a nemzet apraja-nagyja, a magyar nép összessége osztatlan részvéttel állott meg, hogy megsirassa sok reményt rejtegető ifjú Vezérét és megossza többszörös gyásszal sújtott Kormányzójának minden fájdalmát. Itt is, mikor a dunáninneni evang. Egyházkerület rendes közgyűlésére jött, annaleseiknek az idő mohától megsárgult lapjára feljegyezzük egyházkerületünk népének mélységes részvétét, soha nem múló kegyeletét a fiatalon elhunyt kormányzóhelyettes halála fölött és osztatlan együttérzésünket, hódolatteljes szeretetünket a sok gyásszal látogatott Kormányzónk iránt. A nemzet gyászáról tekintetünk Egyházkerületünk nagy ,,próbájáéra esik, amely egyszerre, egy időben vesztette el nagyrahivatott, kiváló Vezéreit: D. Kovács Sándor püspököt és sztranyavai Sztranyavszky Sándor egyhákerületi felügyelőt. A gyász, melynek fekete leple egyházkerületünkre borult, nemcsak a mi gyászunk, hanem országos gyásza lett az evangélikus Egyházegyetemnek, melyről beszédes tanúbizonyságok vannak. Azok a meleghangú, őszinte szívből fakadó részvétnyilatkozatok, melyeket az Egyházegyetem és annak minden kerülete, a mi egyházkerületünk és a kívül eső egyházmegyék nagy száma, a református Egyet. Konvent és a többi egyházkerületek, az unitárius országos egyház részvétének kifejezése a mellett szolgálnak bizonyságul, hogy a két nagy egyházvezér egyetemes protestáns érték volt, amelynek elvesztése méltán rendítette meg a magyar protestantizmus minden hivatott tényezőjét. A mi Egyházkerületünk — az időközben összehívott és megtartott presbyteri s rendkívüli közgyűlésein, s templomi istentisztelet formájában a tegnapi napon megtartott gyászünnepélyen rótta le méltó módon kiváló egyházi Vezérei iránt a soha nem múló kegyeletnek és ragaszkodó szeretetnek adóját. Szeretném maradandóvá tenni a szivekben ezt a mély érzést, amit azáltal tartok elérhetőnek, ha nemcsak ezen jegyzőkönyvünkben örökítjük meg D. Kovács Sándor püspök és sztranyavai Sztranyavszky Sándor emlékét, hanem ha úgy a tegnapi gyászistentisztelet