Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1936–1939

1937. szeptember

5 a g ?ülé s. 1. (Dr. Z.) Az egyházkerületi közgyűlés tagjai, a helybeli evang, hivek közül számosan s nagyszámú érdeklődő a közgyűlést megelőző estén — miután kegyeletes emlékünnep keretében a püspök ihletett aj­kairól a megilletődött szivekbe szárnyalt megemlékezés áhítatában meg­koszorúzták Tata kiválóan nagy szülöttjének, a reformátusok áldott em­lékű püspökének, dr. Antal Gézának szülőházán elhelyezett emléktáblát, — a református testvérek templomában gyűltek egybe, hogy a közgyűlési bevezető gyámintézeti istentiszteleten és közgyűlésen részt vegyenek. A szent szolgálatod Limbacher Zoltán kisterenyei lelkész, Pál apostolnak a korintusbeliekhez írott I. levele, I. r. 23—24. szakasza alapján vé­gezte s buzgó igehirdetéséből a hívek nemcsak lelki épülést és szívbéli nemesedést, hanem egyben erkölcsi készséget is nyertek az Írás azon intelmének jó szívvel való teljesítésére: „Egymás terhét hordozzátok s úgy töltsétek be a Krisztus törvényét." A közgyűlés a községháza közgyűlési termében ülésezett. A püspök bensőséges imában kérte a minden jó adomány és tö­kéletes ajándék kiapadhatlan és örök forrásának, a jóságos mennyei Atyának megsegítő és megáldó kegyelmét a közgyűlés jószándékú s ne­mes igyekezetű minden elgondolására és minden munkájára, hogy azok nyomán az emberiség javára, a haza üdvére és Istennek dicsőségére, minél eredményesebben épüljön az Ö szent országa miközöttünk. Az egyházkerületi felügyelő a közgyűlést nemcsak a közgyűlés tagjai, hanem a nagyközönség részéről is általános és élénk érdeklődéssel várt következő beszédde lnyitotta meg: r Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Ur! Mélyen Tisztelt Egyházkerületi Közgyűlés! Az elmúlt egyházi közigazgatási esztendő magyar evangélikus egyházunk életében a fájdalmas veszteségek, megpróbáltatások eszten­deje volt. De nemcsak minket, hanem az egész nemzetet érte a sors súlyos sujtása, amely ledöntötte a magyar közélet élén haladó, egyik leghatá­rozottabb férfiúi vonásokból megrajzolt, Istentől rendkívüli képességek­kel megáldott, vezetésre, vezérkedésre termett hű és kiváló fiát a nem­zetnek, evangélikus egyházunknak. Az ország volt miniszterelnökéről, Gömbös Gyuláról, az ő tragikus és a nemzet számára szinte felbecsülhetetlen veszteséget jelentő elmúlá­sáról megnyitó szavaim első mondataiban történő megemlékezés hű ki­fejezője annak a megbecsülésnek, ragaszkodásnak és szeretetnek, mellyel iránta nemcsak mint az ország miniszterelnöke és a magyar közéletnek egyik legmarkánsabb, nemzete és fajtája iránti rajongó szeretetében, az ; Közgyűlés ' megnyitása t \ w 1 • 1 Dr. Sztranyav8zky S, ker. felügyelő megnyitó beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom