Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1936–1939

1939. augusztus

62 minden fő ünnep második napján élnek az Úr Szent Vacsorájával. Ev. vallású gyermekeink hitoktatása zavartalanul folyik. Pusztaszabolcs. A nagy távolságban lévő s hosszú kerülő úton megközelíthető szórvány lelki gondozása költséges és fáradságos, mindennek dacára semmi zavaró körülmény nem gátolta a rendszeres hitoktatást és havonként a ref testvérekkel közösen tartott Istentiszteletek menetét. Pusztaszabolcson és környékén szétszórtan élő híveink templomlátogatása és az Úr Szent Vacsorájával való élése, bizonysága annak a hűségnek, mely erőt ad nekik a kísértő csábítgatások közepette ev. hitükben való tántoríthatatlan megállásra. Az eltévelyedés és elbukás veszedelme csak a vegyesházasoknál fenyeget, ahol az ev. házastársak lelkiegyensúlyát majd hízelgés és ígérgetés, majd a kárhozattál és a pokol gyötrelmeivel való fenyegetés által lesz feldúlva, melyre — sajnos — a letűnt közigazgatási évben volt egy szomorú eset. Nógrád—Hont—Barsi egyházmegye. Ezen nagy kiterjedésű egyházmegye szórványairól szólva, első helyen említjük meg a kerület missziói egyházat. . . Kistenyerét. Ez a gyülekezet több mint 20 km-nyi körzetben végzi hiterősítő, áldásos munkáját s kétségtelen, hogy a Kerület utolsó 2 évtized alkotásai között ez a legnagyobb s hiszsziik, legmaradandóbb alkotása. Egyetlen gyülekezetünk az egész magyar egyházunkban, melynek az anyagyülekezete is csak szórvány. Kisterenve lelkésze fáradhatatlan az ige hirdetésében. Szórvány-Istentiszteletet tartott: Mizserfán, Mátranovákon, Pásztón, Dorogházán, Nagybátonyban, Selypen, Mátraszelén. Vallástani órái voltak: Pásztón, Hasznoson, Mátraszöllősön, Kisterenyén. Chorimtelepen, Mátraszelén, Dorogházán, Nemtin, Nagybátonyon, Maconkán, Horlhytelepen, Kazáron és Selypen. Nem tudni hány kilométer út ez, de fizikailag is szép teljesítmény. S ha még megemlítjük, hogy ez a lelkipásztori munka nagyobb részt a téli hónapokban bonyolódott le, nem csodálhatjuk, hogy a lelkész időközben súlyos betegségbe esett s így teljesedésbe ment rajta az írás szava: a jó pásztor életét adja az ő juhaiért. Nagy kiterjedésű szórványegyháza gondozásában Isten segítőtársakkal áldotta meg. Kis Gyula igazgató-tanító Mizserfán, Homokterenyén és Mátranovákon látta el a hitoktatást s összetartotta a híveket. Pásztón pedig minden vasárnap áhítatot tartott s a pásztói polgári fiúiskola aligazgatója Dubraviczky Erzsébet őnagysága. Önzetlen fáradozásukért e helyen is hálás köszönetünket nyilvánítjuk. A kisterenvei egyházközség fenntartója az áldozatkészség. Különféle címeken kapott az egyházközség 2.357*52 P-t, adott 2.617 29 P-t, tehát többet adott, mint amennyit kapott. Felépítették a dorogházi imaházat, vettek egy harangot, Selypen pedig 400.— P-ért templomtelket vásároltak. A pásztói hívekben is fellángolt a templom utáni vágv s most már az ottani református hívekkel karöltve akarnak az Úrnak hajlékot építeni. Isten megsegítő kegyelme kegyes fáradozásukon. Egyházmegyénk egy másik ilyen szórványközpontja Salgótarján. Ámbár a lelkész csak a bocsárlapujtői leányegyházban végzett missziói munkásságáról számol be, tudjuk, hogy egyházközsége 7 szórványában mennyi gonddal és fáradsággal végzi munkáját. Jutalmul Isten megengedte neki, hogy egyik szórványában, Pálfalván templomot építhetett az Úrnak. Egvházasdengelegnek 2 szórványa van: Erdötarcsa és Nagykökényes. Mindkét helyen bibliaórákat tartott a lelkész, a gyermekeket vallásra tanította