Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1936–1939

1938. szeptember

5 A közgyűlésre érkező egyházkerületi elnökséget a győri pályaudva­ron Győr, Pozsony és Moson közigazgatásilag ideiglenesen egyesített vár­megyék alispánja, dr. Telbisz Miklós, a fellobogózott s leventékkel, tűz­oltókkal s nagyszámú érdeklődővel benépesített hegyeshalmi állomáson küldöttségek élén a közigazgatási járás nevében dr. Scbmack Leó főszolga­bíró, a politikai község részéről Nagy Gyula községi főjegyző s a mosoni evangélikus egyházmegye kévpiseletében Csatáry Elek egyházmegyei fel­ügyelő, illetve Scbrődl Mátyás espereshelyettes, a lelkészlak előtt Blas­kovieh Géza, egyházközségi felügyelő üdvözölte. Valamennyi üdvözlésből s az elnökség minden válaszából vezérlő gondolatként Istennek félelme és bizodalmas imádása, az egyháznak meg­becsülése, nagyra értékelése és bálás szeretése s a trianoni keresztet vér­tanúi tiirelmességgel hordozó, de a feltámadás biztos reménységével Isten­ben rendületlenül bízó magyar nemzethez és hazához való hűséges és meg­ingathatatlan ragaszkodás csendült ki. A közgyűlés tagjai bizottsági tárgyalásaik első napjának estéjén kegyeletes iineplésre gyűltek egybe a magyaróvári bittestvérek templo­mában. Áhítatos lelkű részesei kívántak lenni annak a vallásos összejöve­telnek, amelyen a püspök a templomot zsúfolásig megtöltő hallgatósága figyelmét lebilincselő egybáztörténelmi emlékezéssel felavatta az egyház­kerület és a Magyar Luther-Társaság által Magyaróvár egykori hírneves igehirdetőjének, a jeles magyar reformátornak és egyházi énekszerzőnek, Huszár Gálnak emlékére a templom falába helyezett emléktáblát. Emelte a bensőséges ünnep magasztosságát, hogy azon a dunántúli református egyházkerület Győry Elemér püspökhelyettessel, a pápai református theo­lógia Tóth Lajos igazgatóval, a dunántúli evangélikus egyházkerület Németh Károly esperessel és a soproni hittudományi kar dr. Prőhle Ká­roly, dr. Jánossy Lajos és dr. Wiczián Dezső egyetemi tanárokkal képvisel­tette magát, hogy ez utóbbi küldöttség kegyeletes beszéd kíséretében az emléktáblát megkoszorúzta s hogy arra a magyaróvári nyomdászmun­kások is koszorút helyeztek, bizonyságául annak, hogy az egykori nagy­nevű prédikátort ők is magukénak tisztelik, mert az nemcsak igehirdető, de egyben könyvnyomtató is volt. A közgyűlést közvetlenül megelőző estén hegyeshalmi templomunk­ban tartott egyházkerületi gyámintézeti istentiszteleten a szentszolgálatot az oltár előtt Schrődl Mátyás mosoni espereshelyettes, a szószéken Wein­berger Gusztáv pusztavámi lelkész végezte s János evangéliuma XIII. részének 34. verse alapján nagy szónoki készséggel hirdette a felebaráti szeretetnek társadalmat és emberiséget megnemesíteni és boldogítani képes erejét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom