Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1935. Rendkívüli közgyűlés

1935. szeptember

% Méltóságos Államtitkár Úr! Hálás köszönettel tartozom a magyar kir. kormány megtisztelő üdvözletéért és azért, hogy ez üdvözlet nyilvánítását épen Méltóságodra bízta. Ez üdvözletben újabb megpecsételését látom annak a szövetségnek, amelyet a protestáns egyházak a magyar állammal az 1607—8-iki országgyűlésen kötöttek. A magyar királyság akkor nem csupán a vallásszabadságot adta meg őseinknek, de egyúttal elismerte a reformáció egyházait államfentartó tényezőknek. E kötéshez századok viszontagságain át, gyakran keserű szenvedések közt, hívek maradiunk. Volt idő, amikor fegyverrel védtük a magyar nemzet alkotmányos szabadságát, de ép oly hűséggel áldozzuk hazánk erősítésére verítékünket, mint vérünket áldoztuk. Részemről sem adhatok mást, mint ami egyházunk lényege: munkát és hűséget hazámnak és nemzetemnek. Isten engedje, hogy ez áldozatomnak gazdag aratása legyen a közös oltár számára! D. báró Radvánszky Albert egyetemes egyházi és iskolai felügyelő a Magyarhoni ág. hitv. evangélikus egyetemes egyház képviseletében üdvözli a püspököt. Az a bizalom, közbecsülés és szeretet, amellyel — úgymond — egyházkerülete egyhangú lelkesedéssel püspökévé választotta, osztatlan örömet okozott az egyetemes egyházban is, mert közéleti múltja mindenkit meggyőzött arról, hogy a legalkalmasabb és a legméltóbb emelkedett a püspöki székbe. Négy évtizedes hivatott s épen ezért odaadó, lelkes és fáradhatatlan s az ifjúság meleg szeretetével hevített lelkészképző tanári működése méltán és megérdemelten a magyarhoni evangélikus lelkészek atyjának minősíti. Imádságoskönyve, énekeskönyve, Luther társasági évtizedes buzgólkodása, újabban a Luther könyvtár és muzeum megalapítása s kiterjedt, mindig készséges s állandóan lankadatlan miszszionáriusi tevékenysége szinte kijelölték a legfőbb egyházi méltóságra. Egyházának s egyben hazájának rajongó és áldozatos szeretetét bizonyítja az a készség, amellyel a püspöki szolgálattal járó gondot, munkát, törődést és gyötrődést vállalja akkor, amidőn sokszorosan megérdemelten a kényelmes pihenés nyugalmát választhatná. Mindezekért az egyetemes egyház képviseletében őszente ragaszkodással, bizalommal és szeretettel üdvözli s további életére és működésére a Mindenhatónak bőséges áldását kéri. D. Ravasz László református püspök a Magyarországi Református Egyetemes Konvent és a Dunamelléki református egyházkerület megbízásából jelenti, hogy a református egyház szeretettel és barátsággal vesz részt édes nénjének, az evangélikus egyháznak mai ünnepén. Illő is, méltó is, — úgymond — hogy együtt ünnepeljünk, mert amint minden örömünk és minden bánatunk közös volt a múltban, úgy közösek azok a jelenben is. Ha egy százados fatörzs egyik ágára csalogány száll és a kihalt fészken elénekli a maga új énekét, akkor annak a fának a másik ága is templomnak érzi magát. Kovács Sándornak püspökké választása nemcsak azért öröme a reformátusoknak, mert öröme az evangélikusoknak, hanem azért is, mert e választás által ők is erőgyarapodást s előbb-