Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1929

1929. szeptember

22 6. ezért tartottam most is szükségesnek meglátogatni, hogy esetleges két­ségeiket, aggodalmaikat, ha vannak, eloszlassam s felébresszem bennük az önálló egyházi élet iránti vágyat, Salgótarján. Szintén újabb keletű egyház. A megalapítására irányuló mozgalom 1872-ben indult meg, melynek élén id. Weisenbacher János nagybirtokos és Gömöry Sándor bányaigazgató állott. 1875. aug. 20-án választotta meg az egyház második lelkészét, Ruttkay Sándor kiskőrösi segédlelkészt. Ez volt az a férfiú, akit az isteni gondviselés a salgótarjáni egyház megalapítására és felvirágoztatására elhívott. Odajövetelekor nem volt ennek az egyháznak a szó szoros értelmében véve semmije, maga a lelkész is a bányakolonián lakott, bérelt lakásban, együtt a munkásokkal. 20—25 évi ottani fáradhatatlan munkásságának az akkori szegényes vi­szonyok között összetudott gyűjteni több mint 30.000 forintot s épített szép tornyos templomot, kényelmes lelkészlakot, iskolát, beszerzett haran­gokat, orgonát, templom-fűtőberendezést s mindent oly módon, hogy az a legkényesebb igényeknek is megfelel. Az egyház mostani lelkésze a sorrendben ötödik Dr. Csengődy Lajos, volt budapesti segédlelkész s püspöki másodlelkész. Őt úgylátszik arra szemelte ki az isteni gondviselés, hogy azt az egyházat, amelyet Ruttkay felépített külsőleg, ő építse fel belsőleg. Isten áldásától kísérve, serényen folyik itt a belmissziói munka, a lelkek építése s mert ez a munka is a dolog természeténél fogva megtermi a maga szerveit, Salgótarjánban már most is gazdag, fejlett egyházi életben gyönyörködhetik a szemlélő. Azt hiszem az ennyire fogékonnyá tett lelkekben a mostani kánoni egyház­látogatás is megtermi a maga jó gyümölcseit. Lucfalva. Egykor Sámsonháza leányegyháza. Fejlődésre képes falusi gyülekezet, örvendetesen szaporodó lélekszámmal. Népe vallásos, buzgó, amely a templomot szorgalmasan látogatja, szorgalmas, munkás s mert régi egyszerű viseletéhez ragaszkodik, jó módnak is örvend. Temploma kicsiny a hívek befogadására, miért is a canonica visitationális jegyző­könyvben felhívtam a gyülekezetet, hogy minél elébb gondoskodjék temploma kibővítéséről s ugyanakkor új toronnyal is lássa el templomát. Ha hozzáfog a nagy munkához, támogatnunk kell őt nemes törekvésében. Kedves kötelességemnek tartom hálás köszönetet mondani a nógrádi egyházmegyei elnökségnek és pedig Okolicsányi Gyula egyházmegyei fel­ügyelő, Mi halovi cs Samu főesperes, továbbá Meskó Károly egyházmegyei főjegyző és Kirchner Rezső püspöki titkár uraknak, akik immár harmad­ízben voltak szívesek itt, Nógrádban, egyházlátogató körutamon kísérni, azért a nagy buzgóságért, amellyel ezt a tisztüket végezték s velem az egy­házlátogatás örömeit és gondjait hűségesen megosztották. De hiányos volna jelentésem, ha el nem mondanám azt a kedves ünneplést, amelyben Oko­licsányi Gyula egyházmegyei felügyelő úrnak Lucfalván, a lelkész min­denre kiterjedő figyelménél fogva volt része. Kikutatta ugyanis az őrize­tére bízott régi anyakönyvekből, hogy Okolicsányi Gyula egyházmegyei

Next

/
Oldalképek
Tartalom