Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1926

1926. augusztus

24 6. Fogházmissió. Horváth Sándor emléke. / Dr. Zsilinszky Mihályról való meg emlékezés. . Megemlékezés Szepesváraljai Händel Vilmosról, Krupecz Istvánról és Dr. Trsztyenszkj Ferencről Élénk megbeszélés tárgyát képezte egyházunk vezetői között az a kérdés is, hogy miképpen kapcsolódjék bele egyházunk a fogházmissiói munkába. E tekintetben, eltérő véleményeink miatt, még megállapodásra nem jutottunk. 10. Ezzel áttérek egyházunk halottjaira, akikkel csökkent egyházunk ereje. Kíméletes volt hozzánk a kegyelem Istene, mert az elmúlt közigazgatási esztendőben a szorosabb értelemben vett egyházkerületünknek csak egy halottja volt, Horváth Sándor, a kerületi számvevőszék egyik érdemes tagja. Képzettségénél s puritán gondolkozásánál csak az erkölcsi komolysága és kötelességtudása volt nagyobb. Kérem a mélyen tisztelt Egyházkerületi Közgyűlést, hogy gyászos elhunyta felett érzett fájdalmunknak jegyzőkönyvünkben is adjunk kifejezést s erről jegyzőkönyvi kivonatban értesítsük gyászoló családját. Ha szorosabb értelemben vett egyházkerületünknek csak egy halottja volt is, azért a gyászból " bőségesen kivettük részünket. A legnagyobb volt a gyász, amikor 1925. évi október hó 4-én meghalt Dr. Zsilinszky Mihály, egyházunknak az utóbbi évtizedekben egyik legnagyobb fia s legbátrább szószólója. Tüneményes pályát futott meg. Mint végzett theológus a tanári pályára lépett, majd országgyűlési képviselő lett, különböző időkben Békés Csongrád, Trencsén és Zólyom vármegyék főispánja, a bányai egyházkerület felügyelője s hosszú időn át a kultuszminisztérium politikai államtitkára volt. Nagy tudomány, államférfiúi széles látókör, kiváló szónoki képesség és lángoló egyház- és hazaszeretet voltak jellemző vonásai s ezeknek köszönhette rendkívüli sikereit is. Koporsóját a Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokában tették ravatalra. Egyházától Dr. Raffay Sándor, a Magyar Tudományos Akadémiától, mint annak legidősebb tagját, Dr. Áldássy Antal, a Luther Társaságtól Dr. Pekár Gyula, a szülőföldjétől Békéscsaba főjegyzője búcsúztatták. Ravatalát a családon kívül körülállották a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, régi nagynevű előkelő politikai barátai, miniszterek, államtitkárok s magasrangú állami tisztviselők, az ev. egyház kiválóságai és vagy 30, papidíszbe öltözött evang. lelkész. Indítványozom, hogy a nagy férfiú gyászos elhúnyta felett érzett fájdalmunknak adjunk kifejezést jegyzőkönyvünkben, ugyanott megörökítve az egyház és haza körül szerzett rendkívüli érdemeit. Ugyancsak adjunk kifejezést fájdalmas részvétünknek és örökítsük meg elévülhetetlen érdemeiket a megszállott területen elhúnyt Szepesváraljai Händel Vilmos volt Selmecbányái lelkésznek, évek hosszú során r át honti főesperesnek s a régi dunáninneni egyházkerület és a magyarhoni egyetemes egyház kiváló egyházi főjegyzőjének; továbbá Krupecz István hontudvarnoki lelkésznek, egykori honti alesperesnek, s végre Dr. Trsztyenszky Ferencnek, a régi dunáninneni egyházkerület volt nagyérdemű ügyészének. Pihenjenek békén s amiben oly erősen hittek, hogy magyar földön fogják aludni síri álmukat, váljék minél előbb valóra!