Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1923. Rendkívüli közgyűlés
1923. január
ľľ Ámde örömünkbe keserű ürömcsepp gyanánt vegyül az a tudat, hogy Isten kifürkészhetetlen végzéséből — csonka ez a mi örömünk. Nemcsak azért csonka ezen örömünk, mert csonka hazának fájdalmas vonaglása közben ünnepelünk most, hanem legfőkép azért, mert ez a nemzeti fájdalom ma a legélesebben nemcsak azok lelkén nyilai át, akik itt vannak, hanem azokén is, akiknek most itt kellene lenni velünk, akik ennek a méltóságnak betöltésekor négyszáz éven át egy akarattal egyek voltak velünk, de akiknek most még csak a szavukat sem volt szabad hangoztatniok. Emberi erőnk ma lankadt lemondással kénytélen volt beletörődni a megváltozhatatlanba s ami belőle még megmaradt, csak arról tehetünk bizonyságot, amikor Méltóságodat elhívtuk diszes állásába, de hisszük és tudjuk ez is az erőnek, az életnek a jele, amelyet nem lehet még ezer éves nagyság tört romjaival sem eltemetni, nem lehet, mert lelkünkben nemcsak emberi erőink, hanem az Isten szent evangéliumának erői is élnek. Ennek az evangéliumi szent erőknek egyik főélesztője, ébrentartója, vezére és irányitójaként jön ma közénk Főtisztelendőséged egyházkerületünk bizalmából. Hisszük, azzal a lelkülettel, azzal a szent, soha el nem lankadó érzülettel, amely hiven fog őrködni evangélikus egyházunk minden százados értéke felett, akár belül az egyház falain, akár kifelé más egyházakkal szemben, de mindég édes hazánk érdekében. Az evangélium főpásztorától a haza és egyház soha nem várt és soha nem követelt annyit, mint most ezekben a nagy isteni meglátogatásokkal telt időkben. S ha Méltóságod emberi erői is kétszeres mértékben és sokkal jobban fognak őrködni hivatásának hü betöltése közben, mint bármely más elődjéé — tudom, nem fogja feledni egy pillanatra sem, hogy mindez miért lesz. Nem más egyébért, mint azért: hogy egykor majd a mi Istenünk jóvoltából igazán teljes és zavartalan legyen a mi örömünk! Nem más egyébért, mint azért: hogy az evangéliumból megacélosodott emberi erőink minél előbb visszahozhassák szeretett hazánk és egyházunk egyetemének a koronájából elrablott drágagyöngyünket, a dunáninneni egyházkerületünk teljességét is! S ha majd akkor Méltóságod nemes, puritán lelkülete ennek a csonka kerületnek visszaadja a bizalmat s a régi teljes egyházkerület bizalmával fogjuk megtisztelhetni, az lesz majd a mi igazi, tiszta és teljes örömünk. Ám addig is, míg ezt elérhetjük, Istenben bizó hittel köszöntjük Méltóságodban Isten elhívott munkatársát s amikor én egyházkerületünk felügyelőjeként a dunáninneni evangélikus egyházkerület összes egyházainak és intézményeinek a nevében is a legmelegebben üdvözlöm püspöki méltóságába való beiktatása alkalmával és átadom Méltó-