Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1923. Rendkívüli közgyűlés

1923. január

11 Ezekután Geduly Henrik, a tiszai egyházkerület püspöke a követ- 7. kező avató beszédet intézte a püspökhöz: Alapige: I. Kor. II. 2.: „Mert nem végeztem volt magamban egyebet, valamit tudni ti köztetek, hanem a Jézus Krisztust, aki megfeszíttetett". Méltóságos és Főtisztelendő Püspök ur! A Krisztus Jézusban szeretett testvérem! ím egyházi szolgálatod ez ünnepi fordulóján az Ur oltára előtt állok, a nagy apostol e határozott és világos apostoli programmjával üdvözöllek Téged s mindazokat, akik Veled együtt áhítatos lelki örömök közt élik át e magasztos lelki frigykötés belső szépségeit. A földi szellemvilág legmagasztosabb hivatásu szervezetének, a lényegében láthatatlan anyaszentegyháznak ünnepe ez, amidőn az örök eszményi célok szolgálatában uj szellemvezér kínálkozik fel amaz eszményi kapcsolat számára, amely Isten országa javára a Megváltó Jézus Krisztus és az ő hűséges, lélekben elszánt, reá felesküdt követői közt támadott. Egy tekintetet vetve arra a területre, amelyen püspökként működni hivatva vagy, eszembe jut, hogy a régi Rákóczi-korabeli felvidék vártemplomainak tornyában, nemzeti vészben, viharban vagy ünnepélyes nagy felbuzdulások, elhatározások óráiban messze hegyeken-völgyeken átható erővel csendült meg a harangok komoly fogadalmakra emlékeztető, tettre hívó, olykor döbbenetes mélységű szava. Itt nem a harangok szólanak. Az ő szerepüket itt átveszi a Krisztusban gyökerező lelkiismeret komoly hitvalló ereje és készsége. S éppen azért ez a nap Neked, egyházkerületednek és a magyarhoni evangélikus egyházegyetemnek is komoly hitvallás, komoly bizonyságtétel és komoly elhatározások ünnepe. Egyházkerületed és a csonka ország egyházegyeteme bizonyságot tesz afelől, hogy ma, ez ünnepélyes órában, az a szent történelmi kapcsolat nyer áldott folytatást, amely az anyaszentegyház immár XIX százados múltjában egymást követő pásztorok Isten országa javáért való működésében határozódik meg; . . . az a szent kapcsolat, amelynek kiindulási pontjaként ott áll mindanynyiunk szeme előtt a boldog, a nagy, a küzdelmes és örökre dicsőséges apostoli kor, amidőn az Isten szent lelkétől megihletett és megszentelt apostoli sziv elszánt lelkülettel-indul a pásztori és evangelizátori munkára Isten szent nevében. Te benned is — érdemes egyházi férfiú — Te benned is az apostolt, Isten küldöttét, a krisztusi szellem hivatott képviselőjét, az evangelizátort, ama lelki ország, szellemközösség Krisztus lelkétől ihletett s az ő országa javáért tűrni, szenvedni, dolgozni, fáradni, nélkülözni, inteni, tanítani, fegyelmezni és fegyelmeződni hivatott szellemvezérét • i