Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912

1912. augusztus

68 léseken tevékeny résztvevő érdekeltek a jóváhagyott erdőgazdasági ügyviteli szabályzat pontos végrehajtását, megfelelően szorgalmaznák és ellenőriznék. Mindezeknél fogva tisztelettel arra kérem Méltóságodat, hogy a vagyonfelügyeleti hatósága alá tartozó ilyen közös birtokossági jogosultakat méltóztassék arra kötelezni, hogy a közös birlokosságnak lehetőségig minden gyűlésén részt vegyenek, a gyűlés lefolyását és a tárgyalást figyelemmel kisérjék, az erdőgazdasági ügyviteli szabályzat betartását ellenőrizzék s a jogosultak s a közös birtokosság érdekeibe, továbbá a törvényekbe, rendeletekbe és az ügyviteli szabályzalba ütköző gyűlési határozatok ellen — azok kihirdetésétől számítandó 15 napi törvényes határidő pontos betartásával — a vármegye közigazgatási bizottságánál panasszal éljenek, s megokolt esetekben kérjék a vármegye közigazgatási bizottságától egyúttal a sérelmes határozatok végrehajtásának előzetes megtiltását. Ezzel kapcsolatban méltóztassék még a szóban lévő jogosultakat egyes törvényszerű formaságokra is figyelmeztetni, melyek ismerete és betartása nélkül nem állana módjukban az ügyek vitelében és érdekeik megvédésében eredményesen közreműködni és a kellő ellenőrzést gyakorolni. Nevezetesen: I. Minden gyűlés napja a tárgyalás alá kerülő ügyek kitüntetésével legalább 15 nappal előre kihirdetés útján közhírré teendő. A közhírré tételt illetőleg azonban az ügyviteli szabályzatok rendszerint úgy intézkednek, hogy a közös birtokosság elnöke csak a távollakó jogosultakat köteles a gyűlés idejéről, helyéről és tárgysorozatáról, valamint a járulék és közösmunka kivetéséről írásban értesíteni, míg a helyben lakó jogosultak mindezekről dobszóval, vagy házról-házra járással, vagy a hirdetmény kifüggesztésével értesíttetnek. A távollakó jogosultak tehát az írásbeli értesítést követelhetik, a helybenlakó jogosullaknak ellenben a községben szokásos hirdetéseket figyelemmel kell kisérniök, hogy a kellő értesüléseket megszerezzék. 2. A szabályzatok értelmében az önképviseletre jogosított birtoktársak személyesen vagy meghatalmazottak által, — a jogi személyek törvényes képviselőik vagy ezek meghatalmazottai által, — a gyámság és gondnokság alatt állók pedig gyámjaik, gondnokaik vagy ezek meghatalmazottai által gyakorolják a gyűlésen jogaikat. A meghatalmazottak megbízó leveleinek érvényességéhez a meghatalmazó aláírásán kívül még két tanú aláírása is szükséges. A jogosultaknak tehát szigorúan ehhez a rendelkezéshez kell alkalmazkodniok s amennyiben őket valamelyik gyűlésen való megjelenésben valamely elháríthatatlan fontos ok gátolná, meghatalmazottjaiknak megbízó leveleit szigorúan a szabályzat előbb említett követelménye szerint kell kiállítaniok. 3. A jogosultaknak tudniok kell, hogy a gyűlés hatásköre a közös ingatlan állagának elidegenítésére, egyénenként való felosztására és megterhelésére nem terjed ki (1898. XIX. t.-cz. 30. §-a). 4. Rendkívüli gyűlés összehívását a jogosultak is követelhetik, de az elnök az erre vonatkozó kérelmei csak akkor köteles teljesíteni, ha a kérelem az ok bejelentésével az összes jogosultak fejenkint számított Vio-ed része által írásban terjesztetik elő (1898. XIX. t.-cz. 27. §-a). 5. A jogosult közös birtokosoknak is jogában áll valamely ügynek a gyűlés tárgysorozatába való felvételét kérni, de az ilyen kérelmet az elnök csak akkor köteles teljesíteni, ha azt legalább az ügyviteli szabályzatban ide vonatkozólag megállapított szavazatszámot képviselő közös birtokos a tárgysorozat kihirdetése előtt írásban terjeszti elő. A gyűlés tárgysorozatába fel nem vett indítványok csak akkor tárgyalhatók, ha azok a gyűlésen legalább az ügyviteli szabályzatban ide vonatkozólag megállapított szavazatszámot képviselő közös birtokos által terjesztetnek elő, kivéve az olyan indítványokat, a melyek a jóváhagyott erdőgazdasági ügyviteli szabályzat módosítására, vagy hatályon kívül helyezésére, az érvényben levő erdőgazdasági lerv megváltoztatására vonatkoznak, vagy a melyek elfoga-