Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912

1912. augusztus

69 dása esetében a közös birtokosságot, vagy a jogosultakat költséggel terhelhet, avagy a természetben gyakorolható használatok kiterjesztését vagy korlátozását vonhatják maguk után. Ezek az indítványok — ha legalább az ügyviteli szabályzatban ide vonatkozólag megállapított szavazatszámot képviselő jogosultak által támogattalnak — a következő gyűlés tárgysorozatába veendők fel. 6. A birtokosság elnöke az egyszerű szavazást és a névszerinti szavazást a gyűlés folyamán akkor köteles elrendelni, ha az egyszerű szavazásra vonatkozó indítványt, illetőleg a névszerinti szavazásra vonatkozó írásbeli kérelmet legalább a szabályzatban ide vonatkozólag megállapított szavazatszámot képviselő jogosultak támogatják, illetőleg terjesztik elő. 7. Fonfosabb esetekben a gyűlésen jelenlevő közös birtokosoknak fejenkint számított Vi része a határozat hozatalának felfüggesztését kívánhatja és a gyűlés vezetésére kivételesen hatósági kiküldötLet kérhet (1898. XIX. t.-cz. 28. § a). 8. Amennyiben nagyobb kiterjedésű erdőbirtokoknál az ügyviteli szabályzat az erdei termékekre vonatkozó árszabálynak elkészítését rendeli, ez az árszabály évről-évre megállapítandó. 9. Amennyiben a jogosultak kívánatosnak tartanák, hogy a faeladásokra vonatkozó árverési és szerződési feltételek s ezek kihirdetésének módja hatósági kiküldött jelenlétében állapíttassék meg, az erre irányul') kérelmei az összes jogosultak fejenkint számított 1/

4 részének kell előterjeszteni (1898. XIX. t.-cz. 37. §-a). Az árverés napja és feltételei legalább 15 nappal előre kihirdetendők (1898. XIX. t.-cz. 37. §-a). 10. A végrehajló közegek választásának 3 évről 3 évre kell megtörténni. A b rlokosság elnöke és többi végrehajló közegei ellen irányuló panaszok rendszerint a birtokosság elnökénél nyújtandók be, ezek a panaszok azonban a kezelő m. kir. járási erdőgondnokságnál, a m. kir. állami erdőhivatalnál, vagy a vármegye közigazgatási erdészeti bizottságánál is előterjeszthetők. Fogadja Méltóságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1911. deczember hó 9. 7 . Zichy s. k. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől. 85400/1912. szám. Körrendelet. A községi és felekezeti polgári és felső népiskoláknál alkalmazott rendes és segédtanítók és tanítónők fizetéseinek államsegéllyel való kiegészítésénél az a törekvésem, hogy a tanerőknek lehetőleg ugyanannyi fizetés biztosíttassák, mint amennyit az állami polgári és felső népiskolai tanerők élveznek. Minthogy az eddigi rendelkezésekkel ezt a czélt kielégítően elérni nem lehetett, a fizetéskiegészítő államsegélyeknek az eddigitől eltérő módozatok szerint való megállapítása vált szükségessé. Ez ujabb megállapítási módozatoknak lényege az, hogy a községi és felekezeti polgári és felső népiskolai tanerőknek az iskolafentartólól nyert fizetése ugyanazon minőségben töltött szolgálati idejük alapján államsegéllyel ugyanolyan összegre egészíttetik ki, mint amennyit az azonos minőségben ugyanannyi szolgálali időt betöltött állami polgári és felső népiskolai rendes vagy segédtanítók (tanítónők) fizetés és személyi pótlék gyanánt tényleg élveznek. Az 1912. évi állami költségvetésről szóló 1912. évi V. t. cz.-ben nyert felhatalmazás alapján fizetéskiegészítésben fogom részesíteni az oly társulati (egyesületi) polgári iskoláknál alkalmazott tanítókat és ianítónőket is, amely iskolák az 1908. évi 99000. sz. a. a magánegyének és társulatok (egyesülelek) állal létesített polgári iskolák felállítása és fentartása tárgyában kiadott rendeletben foglalt követelményeknek megfelelnek, de az iskolafeniartó egyesületek a tanerők részére a megfelelő fizetéseket anyagi erőiknek hivatalosan megállapított