Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1909

1909. augusztus

7 ez a régi evangyéliom segíthet, és nagyon is korszerű. Mert a mi most 1. a szíveket nyugtalanítja, szintén nem más, mint az emberiség ös baja — a bün. Erre pedig mindig csak egyetlen gyógyító szer van: a Krisztusban való bűnbocsánat, tehát a régi evangyéliom a keresztre feszített s feltámadt Krisztusról. Csak hirdessük bátran ezt az evangyéliomot, így osztogathatunk kincseket, így gazdagíthatjuk a mi korunkat is. Összefér ez a legnagyobb míveltséggel, a legmélyebb tudománynyal. Ahogy egyházunk hirdeti az evangyéliumot, oly egyszerűen, minden rajongástól menten, éppen így való a mi korunknak. Benső megindulással olvastam egy bizonyos dr. Heynemann nem rég megjelent életrajzában, hogy ezen Izraelből származó tudós, aki a mi korunk míveltségének magaslatán állott, hosszas és mélységes kutatások után semmi másba nem birta föllelni szivének nyugalmát és boldogságát mint az evangyéliomban, amint ezt a mi egyházunkban és a mi hitvallásainkban találta. Pedig nem közönséges szellem volt, barátja a híres Nietzschének. Ez csak egy példa; de mint ilyen is arra serkentsen bennünket, hogy új erővel s a mi korunk sajátságait figyelembe véve ugyan, de mégis törhetetlen hűséggel hirdessük a meg nem másított régi evangyéliomot. Gazdagíthatjuk az evangyéliom ezen hirdetésével a mi drága hazánkat is. A történet bizonyítja, hogy a mi egyházunk aránylag legtöbb nagy embert adott a hazának, a közéletnek. Ez nem véletlen dolog. Az evangyéliom jellemképzö hatalom. Férfias, szilárd, megbízható jellemekre, akik nem alkusznak meg a különféle pártérdekkel, - ilyenekre különösen most van égető szükségünk, ha azt akarjuk, hogy közéletünk kóros állapotából kigyógyuljon. E téren tehet a mi egyházunk legtöbbet. Tegyen is! Érvényesítsük a nékünk adott kincset, a tiszta evangyéliomot, hogy hazánknak ilyen jellemeket nevelhessünk: ez a legfőbb szolgálat, amit e téren végezhetünk. S hál' Istennek, egyházunk még mindig nevel ily jellemeket! Erre a mai nap, mint ritka szép ünnep napja, fényes tanúbizonyság. Egyházkerületünk Főtisztelendő s Méltóságos Elnöksége a mai napon üli meg 50 éves jubileumát annak, hogy egyházunk szolgálatába lépett. Ötven esztendő! Hosszú idö ez. Egyházunkra nézve pedig épen azon korszak, a melyben a legnagyobb, a legmélyebbre ható változásokon ment keresztül, de a mely egyszersmind uj s üdvös alkotások korszaka is volt. S mind ebben ugy püspök urunknak mint egyházkerületi felügyelő urunknak kiváló része volt. Mind ebben valódi evángyéliomi jellemeknek bizonyultak. Velük együtt örülünk, hogy e szép ünnepet ülhetjük s kérjük a jóságos Istent, hogy tartsa meg őket egyházunk s hazánk javára sokáig! A meddig ilyen férfiaink vannak, addig egyházunk kincsei még mindég érvényesülnek a közjóra. Gazdagíthatjuk korunkat továbbá a szeretettevékenység, az atyafiúi szeretet müveivel is. A valódi keresztyén szeretet az evángyéliomi hittől ered, az evangyéliomból fakad. A mi egyházunk, mert bírja a tiszta evangyéliom kincsét, a leggazdagabb lehet a keresztyén szeretetben és a szeretet müveiben. Alkalom gyakorlásukra kiváltképen a mi napjainkban akad elég. Sok és nagy munka vár reánk, csak érvényesítsük e téren is a nyomorúság különféle fajaival szemben Krisztus evangyéliomának erejét. Éreztessük a szívekkel ez úton is, hogy milyen gazdagok vagyunk. Végre azt is fogjuk tapasztalni, hogy az evangyéliomból fakadó hit s a vele járó keresztyén szeretet még a földi javakat is javunkra, áldásunkra fordítja. Erre Gyámintézetünk a legjobb példa és a legszebb bizonyság. Szegénységünk daczára, évenként ezreket gyűjt, ezreket oszt s igy azokon segít, akik szegénységükben már-már elcsüggedtek. Így tehát mégis gazdagok vagyunk. * * * Igenis, szeretteim Úrban, gazdagok vagyunk! Krisztus a mi gazdagságunk. Ö benne örök mennyei kincsünk van, ö általa örök mennyei kincseket osztogathatunk másoknak is. Óh nem féltem én a mi drága egyházun-