Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1906
1906. augusztus
4 1. 3. Selmeczbányai lýceum: Király Ernő, igazgató; Farbaky István, felügyelő. IV. Választás alapján: 1. A barsi egyházmegyéből megbízó levéllel: Bándy Endre, Bodó János. 2. A fehérkomáromi egyházmegyéből megbízó levéllel: Kotsch Mihály, Kirchner Mihály; igazolványnyal: Piri Károly, Kirchner Gyula. 3. A mosoni egyházmegyéből megbízó levéllel: Wenk Károly, dr. Schöpf Sándor; igazolványnyal: Zimmermann János, Seybold Károly. 4. A nagyhonti egyházmegyéből megbízó levéllel: Krupecz István, Fuchs János, Síúr Károly, Sobó Jenő; igazolványnyal: Adamovics Sámuel. 5. A nógrádi egyházmegyéből megbízó levéllel: Gaál Mihály, Maróthy Emil, Kiss István, Okolicsányi Gyula, Rákóczy István; igazolványnyal: Kujnis Gyula. 6. A nyitrai egyházmegyéből megbízó levéllel: Szekerka Pál, Szemian Lajos, Beblavy Pál, dr. Simko Milos, dr. Markovics Rezső, Kulisek Miklós. 7. A pozsonymegyei egyházmegyéből megbízó levéllel: Koltay Rezső, Albrecht Géza, Svigruha Pál; igazolványnyal: Kercser Ede, Zsarnoviczky Gyula, Krahulecz Aladár, Smogrovics Gusztáv, Scharbert Lajos, Richter Frigyes, Zaban János, Schönwiszner Kálmán. 8. A pozsonyvárosi egyházmegyéből megbízó levéllel: Pröhle Henrik; igazolványnyal: Ebner Gusztáv, Heim Károly, Frühwirth Samu, Kovács Sándor, Schultze Otto, Györik Márton, Nitschinger Pál, Tim Károly, Dax Mihály. 9. A trencséni egyházmegyéből megbízólevéllel: Balent István, Palic János. V. Tanítók képviseletében: Böhm Károly, limbachi és Rizner Lajos, nemespodhragyi tanítók. VI. Ezeken kívül: Ulicsny Endre, Adamis Károly, Hajso P., Schönhofer Tivadar, Wichmann Adolf, Jeszenszky Gyula, Stromp László, Hörk József, dr. Králik Lajos és sok más. A gyűlés: 1. A pozsonyi egyház nagytemplomában lefolyt ünnepélyes istentisztelet végeztével a nagy számban megjelent gyűlési tagok a lýceum tornatermében összegyülekezvén, a püspök buzgó imája után a kerületi felügyelő a közgyűlést a következő szavakkal nyitja meg: Méltóságos és Főtisztelendő Egyházkerületi Közgyűlés! A vész, mely most egy éve aggodalommal töltött el, elvonult egünkről Az a félelem, hogy a törvénytelen kormány az államsegélyt, amire egész egyházi életünket építettük az utolsó időkben, önkényesen megvonja tőlünk, megszűnt. Ismét alkotmányos kormány intézi hazánk ügyeit; nincs helye semmi aggódásnak, sőt azt a biztatást kaptuk, hogy fölemeli és törvénybe iktatja az állami segély összegét.