Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1905
1905. augusztus
58 14—15. mikénti lerovására nézve fennálló legfontosabb szabályokkal sincsenek tisztában, vagy pedig ha azokat ismerik is. a nyugtabélyegek miképpeni használatára vonatkozókat figyelmen kívül hagyják. A fentemlített számadások megvizsgálására hivatott közegeimnek kötelességéhez tartozván, a bélyegilleték kellő lerovását is ellenőrizni, a hiányos vagy szabályellenes lerovás esetén kiállítandó leletek szerkesztése, azok kezelése és továbbítása, a dolog természetéből kifolyólag tetemes munkatöbbletet okoz, a mely a fennálló szabályok ismerete és pontos betartása esetén könnyen mellőzhető, minek következtében, az érdekelt lelkészek a bírságolás kellemetlenségeitől is megkíméltetnek. A bélyegilletéknek nyugtabélyegek használata által lerovására nézve különösen a következők tartandók szem előtt, nevezetesen: «a bélyegilleték a megfelelő bélyegjegy szabályszerű használata által rovatik le, mely tekintetben az alapelv az, hogy a bélyegköteles okirat, vagy iromány a szabályszerű bélyeggel eleve ellátott papíron állílassék ki, s a bélyegilleték lerovása végett a megszabott értékű bélyegjegy az okirat vagy iromány ívének első lapján oly módon ragasztassák fel, hogy az irat szövegének legalább egy sora, nem pedig az iratczíme (vagy annak kelte) a bélyegjegy alsó részén keresztül Írassék; — «az okiratra a kiállítás után utólag felragasztott bélyegjegy nem létezőnek tekintetik:» — «a bélyeg nem létezőnek tekintendő és az irattal, melyre a bélyegjegy felragasztatott, mint bélyegtelennel kell elbánni: a) ha a bélyegjegy alakjára nézve csonka. b) ha a bélyegjegy alkatrészei egymástól elválasztatlak és ismét összeillesztettek, c) ha a bélyegjegy az illetékköteles iratra nem szabályszerűleg ragasztatott fel, d) ha a bélyegjegy a keresztülirás eseteiben, vagy éppen nem, vagy nem szabályszerűleg Íratott keresztül,» — magától értetődik, hogy ugyancsak a fentjelzett eljárás követendő, ha már egy ízben használt, vagy pedig forgalmon kívül helyezett bélyegjegy találtatik az okiraton (irományon), vagy ha a bélyegjegy valamely arra nem hivatott közeg, vagy hivatal bélyegzőjével felülbélyegeztetett. Midőn ezen legfontosabb és általánosan kötelező szabályokat szíves tudomás végett Czimeddel közlöm, egyben felkérem: méltóztassék azokat valamennyi érdekelt lelkésszel szigorú alkalmazkodás végett, megfelelő módon közölui. Budapest, 1905. május hó 10-én. Berzeviczy Albert. 15. A m. k. vallás- és közoktatási miniszternek — a nem magyar tannyelvű népiskolákban a magyar nyelvnek tanítása tárgyában 1905. ang. 15. kelt 72.000. sz. rendeletét — kivonatos ismertetése után, a közgyűlés a jegyzőkönyvbe iktatni rendeli és felkéri a püspök urat, hogy az itt közölt rendeletet az iskolákkal közölje és foganatosítassa. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi Minisztertől. 72.000. szám. RENDELET a magyar nyelvnek a nem magyar tannyelvű népiskolákban való tanítása tárgyában. A magyar nyelv kötelező tanításáról szóló 1879: XVIIÍ. t.-c. immár negyedszázad óta van életbeléptetve, és mégis azt kell tapasztalnunk, hogy ezen törvény még mindig nincs oly mérvben érvényre emelve, mint ahogyan azl az állam és hazánk nem magyar ajkú lakosságának jól felfogott érdeke megköveteli. Ugyanis az 1900. évi népszámlálás azt a sajnálatos valóságot állapította meg, hogy a magyar anyaország népességének jó 40 % _a ne m beszéli az állam