Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1905

1905. augusztus

57 §-ának 2-ik bekezdésében kategorikusan kijelenti, hogy «a termények mennyi- 13—14. sége egyszer meghatároztatván, alább nem szállíttathatik.» Úgyszintén az 1893. évi XXVI. t.-cz. megjelölt 6-ik §-ának azon további rendelkezéséből, mely szerint «a föld mívelésére fordított költség és mindennemű adó levonása mellett a földbirtoknak csupán tiszta jövedelme számíttatik» — kétségtelenül megállapítható, hogy bár a törvény nem zárta is ki lehetőségét annak, hogy a tanítói fizetés egy részét földbirtok jövedelme képezhesse; de mert ezen járulékok a tanító okmányszerüleg megállapított és nyugdíjintézeti jogviszonya szempontjából is irányadó összfizetésének ép olyan hullámzás alá nem eshető részét kell, hogy képezzék, mint a készpénzbeli járulék — gondoskodott egyfelől arról, hogy a fizetésbe a földbirtoknak csupán tiszta jövedelme számíttassék és megállapította másfelől nagyon helyesen azt is, hogy ennek mérve önkényüleg meg nem változtatható. Ugyanezen elvnek szerez azután teljes erélylyel érvényt az 1893. évi XXVI. t.-cz. 10. §-a amidőn elrendeli, hogy «a tanítói fizetések eddig megállapított és az iskolafentartók által saját anyagi forrásaikból kiszolgáltatott mennyisége továbbra is csonkítatlanul kiszolgáltatandó.» Kétségtelenül következik tehát a mondottakból, hogy a tanítói javadalmi földekre kivetett vízszabályozási járulékok viselése körül felmerült vitás kérdéseknél a fent megjelölt törvényrendelkezések nemcsak figyelmen kívül nem hagyhatók, de egyenesen szem előtt tartandók, s hogy azoknak helyes értelmezése szerint ezen költségek a tanító szabály szerüleg megállapított javadalmát nem csökkenthetik! A vitás kérdés eldöntésénél ekkép a megállapítva levő tanítói javadalom az irányadó; mert a leszállítás tilalmával szemben a tanítónak többletre való igény-jogosultsága biztosítva nincs. Vagyis, ha a vízszabályozás folytán a tanítók javadalmát képező földek hozadéka oly mérvű többletet ér el, hogy az eredetileg megállapított tanítói fizetés mennyisége a jelzett költségeken felül is érintetlenül marad: a föld tulajdonosát víszkereseti jog illeti meg ezen költségek erejéig. Jóllehet a mondottakban a felmerülő vitás kérdések eldöntéséhez kellő támpontot nyújtottam, az e cimen felmerülő igénykereseteknek lehetőleg elejét veendő. Arra bátorkodom a főtiszt, hatóságot tiszteletteljesen felkérni, méltóztassék saját nagybecsű hatáskörében is odahatni, hogy a változás alá kerülő tanítói javadalmi jegyzőkönyvekben, díjlevelekben a vízszabályozási járulék visszatérítésének kötelezettsége már eleve szabályoztassék. Budapest, 1905. márczius hó 7-én. Berzeviczy Albert. 14. Az elnökség beterjeszti a m. k. vallás és közoktatási ministernek a kongrua-nyugta és egyáltalán a nyugtabélyeg miként alkalmazása és átírásáról szóló — 1905. május 10. kelt 37604. sz. körrendeletét. A kerületi gyűlés ezen rendeletet a jegyzőkönyvbe iktatni rendeli, azért az itt. következik. A m. kir. vallás és közokt. minisztertől. 37604. szám. Körrendelet. Az 1898. évi XIV. t.-czikken alapuló lelkészi jövedelem kiegészítések egyénenkénti kifizetéséről szóló, az 1901. évi 30353. sz. a. kibocsátott «utalványozási eljárás» 10-ik pontja értelmében hozzám felterjesztendő félévi számadások vizsgálata alkalmával sűrűn tapasztalható, hogy az ezen kiegészítési összegek nyugtatványozására és felvételére jogosult lelkészek a törvényes bélyegilleték