Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1903

1903. augusztus

59 1902. decz. 24. 89899. sz. Turicskai tanító II. évötödös korpótléka. 18 1903. jan. 20. 90998. » Losonczi 1003. máj. 15. 24336. » F-sztregovai » Tudomásul vétetnek. 19. Dr. Baltik Frigyes püspök úr beterjeszti, néhai Prónay Elek alapítványára vonatkozó iratokat és a nógrádi esperességnek a f. évi julius hó 15-én tartott közgyűlésén ugyan e tárgyban hozott határozatát, mely szerint a miniszter eljárásában egyházi autonomiánk sérelmét látja s az esetet a kerületnek bejelenteni határozza. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek a püspök úrhoz 1902. évi junius hó 21-én 39663. sz. a. kelt leirata szerint néhai Piónay Elek végrendeletének 4. pontjában (a végrendelet sem eredetben, sem hitelesített, de még egyszerű másolatban sem közöltetett) akként intézkedett, hogy az ott meghatározott 1000 frtot vagyis 2000 koronát a nógrádi kis-zellői evang. egyház javára örök alapítványul kívánta fentartani akként, hogy ezen összeg kamataiból a templom és iskola fentartási költsége lesz fizetendő. Az idézett és egy későbbi t. i. f. évi január 22-én 89324/902. sz. a. kelt miniszteri leirat szerint a püspök úr felkéretett, hogy ezen alapítványról három példányban szabályszerű alapító levél kiállítassék és jóváhagyás czéljából a minisztériumnak felterjesztessék, illetve hogy az alapító levél mindén egyes példánya a püspöknek saját hatósági megerősítésével ellátassék és akként kiegészítve kormányhatósági jóváhagyás végett a minisztériumhoz felterjesztessék. A püspök úr ezen eljárást és kívánságot szokatlannak és a zsinati — valamint egyébb alap-törvényeinkbe ütközőnek és az eddigi szokástól eltérőnek találta. Ezen okokból báró Prónay Dezső egyetemes egyházi és iskolai felügyelőnek felterjesztést tett útba igazítást kívánván. Báró Prónay Dezső felügyelő úr a püspök úrhoz f. 1903. évi február 8-án 10. sz. a kelt átiratában a minisztériumnak fent említett eljárását törvényesnek nem találja és bővebb indokolás mellett különösen a mult évben 79. sz. alatt az egyetemes gyűlésünk által hasonló esetben hozott határozatra utal. Ez utóbbi szerint az egyetemes gyűlés magáévá tette a jogügyi bizottságnak azt az indítványát, hogy mondja ki az egyetemes gyűlés, miszerint abban, hogy a miniszter az egyházközséget a püspök útján alapító levél kiállítására és a bizottsági intézkedés az állam főfelügyeleti jogának folyománya, autonomiánk megsértését nem látja. Sérelmesnek találja azonban egyházunk önkormányzatára nézve azon eljárást, hogy a belügyi és vallás meg közoktatási miniszterek hatáskörüket átlépve, az alapító levelek jóváhagyását és a számadások, vagyis az alapítványi jövedelmek hovafordításának jóváhagyását maguknak akarják fentartani; mi pedig nem a felügyeleti jog gyakorlását, hanem az igazgatást és kormányzást képezvén, egyenesen autonómiánkba ütközik, az egyetemes gyűlés elhatározta, hogy ezen eljárás ellen a belügyi- és a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez feliratot intéz.