Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1900. augusztus

12 2. Assa-Kürthön az egyházlátogatási teendők május 14. és 15-én végeztettek. Assa-Kürth fontos missiói egyházunk a nagy nvitrai diasporában. Az egyház lelkésze missiói átalánynyal lenne ellátandó, hogy a diasporát lelkipásztorkodás szempontjából többször bejárhassa. Maga az anyaegyház életképes, az iskolatanítás kitűnő. A diasporákban a hitoktatásról gondoskodni kellenne. A buzgó lelkész tesz annyit, a mennyit tehet; még Nyitra városban is ő az ev. hitoktató. Különben megjegyzem, hogy a nyitravárosi ág. hitv. ev. fiókegyháznak az anyaegyházhoz való viszonya rendezve nincsen. A legujabbi időben ottan ugyan egy ref. missiói egyház létesült, a mely működési terét az ág. hitv. evangélikusokra is kiterjesztette; de ezeknek a lelkiekben való gondozását felölelő szabályzat még nem létezik; s mert a nyitravárosi fiókegyházak képviselői a kanonika visitátiónál meg sem jelentek, ügyüknek rendezését későbbi hivatalos eljárásra kellett elhalasztani. 3. Nyitraszerdahelyen május 15. d. u. tárgyaltatott a jegyzőkönyv; 16-án pedig tartottam visitátiót. Ezen régi egyházunk, a mint a múltban a lelkipásztorok nélkül maradt hiveinket maga köré gyűjtötte: úgy most hivatalos, hogy mint a legnagyobb diasporával biró lelkészség a szétszórtan lakó hiveinket keresse, gyűjtse, oktassa, védje. Hogyis kivánhatjuk ezt a csak 280 lélekkel biró anyaegyháztól, ha közegyházunk samaritánusi segédkezét nem nyújtaná a nyitraszerdahelyi hű lelkipásztornak, a kinek oldala mellé vándorhitoktatót kellenne alkalmazni. A nvitraszerdahelyi lelkész, a ki oly nagy területen fárasztó munkát végez, megérdemelné, hogy kedves otthona legyen s ne kelljen családjával szűk és nedves ódon épületben laknia; különben örömmel tapasztaltam, hogy a nép egészében véve hű egyházához. — Azonban, hogy a diasporában népünk az elszakadás veszélyének ne legyen kitéve, Új-Lehotán új tanítói állást, illetve a tanítóval egybekötött missiói állomást kellenne szervezni. 4. Salgó. A kanonika visitátiót itten május hó 17. és 18-án végeztem. Ezen kis diasporális egyház, a hol a lelkek száma csak 144, mint anyaegyház 1887-ben keletkezett a Gusztáv Adolf és Gotteskasten egyletek nagy és állandó segedelmével. A lelkész ma is egyszersmind tanító; az egyház épülete nem csak lelkésztanítói lakás, de egyszersmind iskolaház is; szerény, berendezendő tanteremmel. Kis temploma azonban csinos és rendezett. Még nagy áldozatokat kell hozni az ev. községeknek, míg ezen oly fontos s egyházunk érdekeit a más vallásúak sokasága között példásan védő hitközségünknek ügyei rendeztetnek. III. Nógrádi esperesség. 1. Szirák. Itt a kanoszerű visitátiót május 27-én tartottam. Ezen fényes múltú egyház ma is életképes s szorgalmasan rendezi háztartását; ámbár főkép a hivek elszegényedése miatt iskoláját államosította, s önálló kántorral sem bir. Utasítva lett, hogy első személyváltozás alkalmával kántori állást, egybekötve hitoktatói tiszttel szervezni törekedjék; különben a hitoktatás az állami tanítók által hiven vezettetik. Az egyház szórványainak gondozására közalapi segélyben részesítendő.