Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890

1880. szeptember

__ 4 — A központi gyámintéz ettől következő gyülekezetek következő segélyt kaptak : Magyaróvár 400 frt, Rózsahegy, Duna-Szerdahely, Zsaskó, Csácsó, Ligetfalu, Alsó-Szeli, Szúlyó, Tót-Próna 50-50 frtot. Saját egyházkerületi gyámintézetünk részéről külön jelentés fog beterjesztetni. A szűkölködők segélyezéséről szólván nem tehetem, hogy a mélyen tisztelt egyházkerületi gyűlés jóakaró figyelmét, — nem akarva azt egyébiránt elvonni másoktól sem, — kiválólag két községünkre fel ne hívjam. Az egyik Duna-Szerdahely, idegen elemektől körülhullámzott s azok általi elborítás veszélyének kitett kis sziget a Csallóközben; a másik AlsóSalgó, ugyanoly sziget Nyitrában. Az elsőről megemlékeztem már mult évi jelentésemben, s csak nem régen maga fordult az esdő szózatával, általam s ntiszt. Ritter Károly esperes ur által is ajánltatva, a hitsorsosakhoz; a másik valószínűleg ugyanazt fogja tenni nem sokára a ntiszt. nyitrai esperesség védszárnyai által fedezve. Legyen innen is kikérve a kegyes jóltevők pártfogása mindkettőnek számára. íme ezek voltak a derült napok, melyek fényében egyházunk hajója útját a mult évben folytatá. De nem hiányzottak ellene intézett megtámadások sem, melyek ellen ébren lennie s védekeznie kellett. Egyházunk régi ellenese, a r. kath. papság, nem szűnt meg annak törvény biztosította jogait sérteni, sőt ez irányban újabb időben kettős erélyt látszik kifejteni, s nem ronthatván azt meg, mint hajdan, nyilt megtámadásokkal, híveinek lassú elsajátításával igyekszik annak sírját megásni. Tagjai evang. szülőknek evang. vallást követni tartozó gyermekeit keresztelik s temetik minden tartózkodás nélkül, mintha az 1868. évi 53. tcz. 12 §-ának első kikezdése nem is léteznék; a vegyes házasságok kötésénél téritvényeket adatnak ki az evang. felekkel s azokat teljes jogerejü okmányoknak nézik, miben, mint legújabban Trencsén megyében történt, a politikai hatóságok által is támogattatnak, mint ha ugyanazon törvényczikk ugyanazon §-a második kikezdésének a törvénykönyvben nyoma sem volna; az evang. hívektől az 1791 : 26. tczikk 6. §-a ellenére oly telkektől, melyek elébb r. kath. kezeken voltak, ágybért s más tartozmányokat követelnek. Hozzájárul, hogy iskoláink irányában is, melyek pedig egyházunk fennállásának múlhatatlan feltételei, folyton azon szándék nyilvánul, azokat az egyháztól elszakítani s hitfelekezetnélküliekké változtatni által. Mindezen állításokra egyes példákat fogok immár felhozni : a. Palkovics János sz. györgyi r. kath. plébánus Draxler Frigyes illetéktelenül megkeresztelt gyermekét illetéktelenül temette is el. A minisztérium által halotti anyakönyvi kivonat kiadására s 53 kr. stolaris illetékösszegnek az ev. lelkésznek átküldésére utasittatott. b. Ugyanaz Badovszky Lajos gyermeket illetéktelenül keresztelte meg. A minisztérium felhívta a prímást, hogy nevezett plébánusnak eljárását komolyan roszalja. c. Ugyanaz Kassa Mátyás gyermeket illetéktelenül megbérmálta. Az eset feljelentetvén még 1878-ban a minisztériumnak, válasz reá még mind e mai napig nem érkezett. á. Ernyei Kálmán plébánus Chmelárz Jánost Keresztúron a törvényes formák megtartása nélkül fogadta be a r. kath. egyházba. A még 1878-ban a minisztériumhoz történt feljelentésre válasz nem érkezett. e. Néhai Schormann Antal volt zavari plébánus evang. vallású Sniahel Károlynak figyermekét illetéktelenül keresztelvén meg, utódjának meghagyatott hogy az a feletti anyakönyvi kivonatot Stelczer Károly ev. lelkésznek megküldje. f. Ocsovszky Ferencz nagy-szombati plébánus : Pótucsek Anna gyermekét illetéktelenül megkeresztelte. g. Ugyanaz ugyanazt tette Hamberger Karolina gyermekével. h. Ugyanaz illetéktelenül temette el Czedidla Károly gyermekét. i. Skrivánek bolerázi plébánus Krüger Eduard gyermekén törvénytelen keresztelést végzett. A két utóbbi plébánus oda lett utasítva, hogy az interconfessionalis törvényeket tiszteletben tartsa. k. Mikovics Imre nagy-bossányi plébánus Miicska András gyermekét jogtalanul keresztelte meg. A minisztériumhoz még mult évi aprilhóban felterjesztett panaszra válasz nem érkezett. 1. Szmolen József túrócz-sz. mártoni plébánus széltiben kereszteli az evang. szülőktől származó gyermekeket, s ezt nem csak hogy nem igyekszik menteni, de kötelességének mondja; ellenben midőn ugyanottani evang. lelkész Horváth József hasonlót tett néhány r. kath. gyermekkel, azt a törvény lábbal tiprásának nevezi; a vegyes házasoktól térítvényeket kiván s fogad el, midőn pedig valamelyikök a törvény ellenére tett igéretét megbánva, azt utóbb visszavonja, Szmolen úr ugy nyilatkozik, hogy „előtte becsületes ember csak az, ki