Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1856–1869

1868. szeptember

A mosonyi esperességböl: Glatz Jakab, esp. és hegyeshalmi lelkész. Freitag Dávid, rajkai lelkész. Schuck Ágost, gálosi lelkész. Bodicky Kálmán, zurányi lelkész. Ulicsny András, miklósfalvi lelkész. A nyitrai esperességböl: Jurecky István, brezovai felügy. Valásek Mihály. Boör József. Klszák János, esperes és szobotisti lelkész. Kosacky Pál, alesp. és verbói lelkész, Dr. Húrban József, hlubokéi lelkész. Hros Tamás, brezovai lelkész. Mandelik István, assakürti lelkész. Schulc Lajos, ny. szerdahelyi lelkész. Roy Ágost, ó-turai lelkész. Szemian Lajos, turoliikai lelkész. A trencsíni esperességböl: Dohnányi Lajos, egyli. felügyelő. Riesz Károly, alesp. és podluzsáni lelkész. Cserno Károly, trencsíni lelkész. A turóci esperességböl: Velics Alajos, ivánkafalvai felügyelő. Hodzsa András, szucsáni lelkész. A liptói esperességböl: Bobrovniczky László, esper. felügyelő. Nemessányi János, sz.-iváni lelkész Az árvái esperességböl: Kankrinyi Mihály, a. kubini felügy. Nóvák Sámuel, esperes. Csillagi József, isztebnei felügyelő. és a nevezetteken kivül valamint más, ugy különösen a pozsonyi egyháznak számos tagjai. A szent Léleknek Isten házában ájtatos énekléssel és nagy tiszt. Geyer János esperes úr által elmondott könyörgéssel végzett segítségül hivása után a számosan összesereglett esperességi képviselők és még nagyobb számú más résztvevők a tanácskozási teremben, t. i. a lyceumi könyvtár nagy teremében összegyületvén, I. Főtisztelendő superintendens úr, rövid, de a szív mélyéből fakadt fohász előrebocsátásával üdvözletében örömét fejezte ki a fölött, hogy az esperességek küldöttei oly szép számmal jelentek meg, köztök olyanok is, a kiket eddig a szomorú múltban sajnálattal nélkülöztünk, hangsúlyozván egyszersmind azon reményét, hogy a még netalán fönmaradt félreértések a sz. Lélek segedelme folytán keresztyéni szeretettel a legszükeresebben ki fognak egyenlíttetni. Szomorúan jelenti továbbá elnöklő superintendens úr, hogy inéit. Szentiványi Márton, kerületi felügyelő urat, mint az a gyűléshez intézett leveléből kitűnik, ismét nem lehet szerencsénk körünkben tisztelhetni. Mely levél fel-