Dombóvári Hírlap, 1921 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1921-12-25 / 52. szám
Előfizetési árak: egész évre 100*— korona ; félévre Ö0*— korona; negyedévre 25*— korona. Egyes szám ára : 2 korona. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Szent-László-tér 18. sz. Kiadóhivatal és nyomda: Esterházy-utoa 17. szám. Saját ház. (Telefon : 40. szám.) Fekete karácsony. Ha az idei karácsony ünnepi színeit keressük, hogy felvázolhassuk egünkre vigasztalásul, első szem- pillantásra kevés megnyugtató, de annál több fekete árnyat látunk kibontakozni a magyar élet zűrzavarából. Csillagaink a kétség és a kin tébolyult útját • futják ; kalauzoló angyalaink szárnyszegetten, béna szárnyakkal körbe rójják a csonkaország hamis határait; a karácsonyi dúdoló kantánténk játszi futamait a belső testvéri disszonancia zavarja; betlehemi boldogságunk tanyája ordasoktól szétrugott pusztasággá változott; városaink téli gondja úgy zúg a fülünkbe, mint a mélységből felmorajló tompa halotti kardal; falvainkban a veszendő magyar erények megnyirbált, ékét vesztett köntöse cifrálkodik a lelkeken; fönt és lent az úri politika és kisgazda politika berkeiben keresztény magyarságunk elhagyott, besározott zászlója árván integet felénk; asztalainkon gyertyafényes karácsonyfa helyett a gond keresztje komorlik s a karácsony szent éjjelében ablakunk alatt leskelődik idegenként az erőre ébredt táborozó ellenfél. Magyarok, testvérek, micsoda karácsony! A mézzel folyó s örömtől édes karácsonyainkra soha, soha feketébb ünnep. Tavaly előtt legalább még megvolt a hit s a remény lehetősége, hogy karácsonyi csillagaink messzi fénye minket is kivezérel a pusztaságból ezeréves vándorokként; tavaly már a csillagfény is halványabb volt s sok-sok vándor hitet, lelket, reményt vesztett. Ma már az a csillag árva csillag lett s mi szegény magyarok kart eleresztve, glória nélkül virrasztjuk át a legszelidebb, legbékésebb ünnepünket. Honnét ez a csillagnélküli élet, honnét ez a fekete karácsony, miért nincs reménység? Mi keveri sötétre legmelegebb s legillatosabb ünnepünk ragyogó színeit? Igaz, hogy az emberiség első karácsonya is fekete színektől volt komor, de mégis csak békét, üdvösséget s megváltást ragyogott ránk. Ott is szegények és számüzottek voltak azok a szent betlehemi jövevények, de szegénységük és száműzött sorsuk alatt a jövendő élet királyi ajándékát hordozták s lelkűk nem konyult le reménytelen virágként az ijesztő, rideg barlang látásakor s a kegyetlen s embertelen környezetben is szívük telve volt a szabadulás, az üdvözülés életerős vágyával. Sok más hasonlóság emlékezteti még a magyarok mai karácsonyát arra az első szent éjjelre, de ugyanekkor nagy a távolság a két fekete karácsony között. Nem látjuk a mi karácsonyunkban a megváltás gondolatának ki- csillanását. Nem látjuk a magyar megváltás hódító hatalmát, mely lelkeket emel, gyengéket táplál, csüggedőket erősít. Nem látjuk a szeretet szenvedélyének nagyszerű kiáramlását, mely fajt véd, nemzeti tudatot csihol a közönyből, hazát foglal nemcsak a politikában és a parlamentben, de künn az ezerarcú élet porondján is. Mintha ama nagy katasztrófa után visszahúzódott néma halál újra fonná a magyarok bizodalma felett a halotti leplet, mintha a szent éjben itt-ott kigyuló gyertyáink fénye nem is az öröm fényességével tündökölne ránk, hanem a ravatalok fáklyalángjávak Ahol pedig halotti lepel készül egy nemzetre, ott nincs karácsony s hol temetési fáklyákat gyújtogatnak, ott nem lehet karácsonyi öröm. Minket magyarokat a vörös boldogitás macskakarmaiból a karácsonyi keresztény erő rántott ki s adott vissza nemzeti életünknek. S éppen ez a karácsonyi erő hullt ki ereinkből és szétszívárgott eredménytelenül. Mi mákonyosan azt hittük, hogy urak lettünk hajdani portánkon s ma látjuk, a régi szent karácsony víziójában, hogy az idegen méreg csontig ette magát tagjainkban s vérkeringésünk újra férJ&r-ccc. Karácsonyi népszokások. Szent karácsonyeste ! Micsoda öröm ez mifelénk a gyermekvilágban, de még a nagyok között is. Az esztendő legboldogabb napja. Nincs még egy hozzáfogható. Az apróságok alig tadják kivárni a sötétedést, mikorra már meg lehet gyújtani a ragyogó fa tarka gyertyácskáit, repeső szívvel lehet örülni a számtalan, szebbnél szebb ajándéknak. így van-e ez más országban is? Hogyan örül az angol gyermeksereg, hogyan ünnepelnek Olaszországban ? Van-e ott is karácsonyfa ? Nem sokan tudják, hogy a mi karácsonyfánk nem magyar eredetű, hanem a német sógortól vettük át. A germánok ,,Christbaumu-jából lett a mi igazán magyarnak hitt szent fánk. De hagyjuk el néhány percre a mi karácsonyi örömeinket, vegyünk vándorbotot a kezünkbe, mérföldes csizmát a lábunkra s hipp-hopp ! ott leszünk, ahol akarunk. Bekukkantunk itt is, ott is, megnézzük, mit osinálnaz széles Európában. Az angolok karácsonyján a mi szakállas Mikulásbácsinkra emlékeztető jól megtermett szellem örvendezteti meg a gyermekvilágot. Szép számú kísérettel jelenik meg. Előtte, mögötte egy sor kislány, kisfiú. Meg vannak rakódva mindenféle jó holmival. Az egyik apród hatalmas képeskönyveket cipel. A másik nagy, tömött harisnyában tartogatja a sok drága kincset. Néhány kukta-fiú meg ugyancsak fel van fegyverkezve késsel, villával, kanállal. Ott lehet ám aztán csak nagy ujjongás, ahol a karácsonyi szellem-bácsi megjelenik. Vizkereszti szokás szerint járják a falut a lengyel betlehemesek. A három szent királyok magasra kitartott fényes papircsil- lagjával jelzik az isteni kisded születését. Akárcsak nálunk pár nappal később. A szomszéd Litvániában állatbőrbe bujt, medvének gólyának öltözött emberek bámulására csődül össze a föld népe. Egészen érdekes a nép szokása Dániában. A család ünnepélyesen egy tisztes szalmácsutakot helyez el a ház eresze alá. így kéri a szent nap estéjén az Isten áldását. Olaszország falvaiban ünnepélyes felvonulás van. A falu főpiacán összegyűlt tömeg kiválaszt egy fiatal asszonyt kis gyermekével. ő jelképezi a Szüzanyát, Azután együtt elvonulnak valamely szoborhoz, emlékműhöz. Akad ilyen Itália legutolsó falucskájában is. Itt szépen, áhitatos lélekből énekelgetnek, majd leveszik a fiatal anya fejkendőjét és apró darabkákra széjjelszaggatva elosztják a jelenlevők között. Mindenki kap belőle egy csipetnyit, mit boldogan visz haza. Nekünk azonban csak itthon a legkedvesebb a karácsony. Nincs sehol a világon oly gyönyörűség, mint az édes szülői házban várni a gyertyagyújtást, a ,,kriszkindli“ ajándékait. Hát még a betlehemjárás. Igazi magyar helyeken elmaradhatatlan. Már hetekkel előbb készülnek ere az ügyesebb fiuk. Szép, tornyos „betlehemet“ csinálni keménypapírból, lécekből, színes papírral beragasztani, nem kistudomány ám 1 Mert kell rajta lenni néhány ablaknak, ahol kivilágítson a gyertya. Nem maradhat el a Lapunk mai száma 3 korona