Diakonia - Evangélikus Szemle, 1992
1992 / 1. szám - Kulturális figyelő
70 KULTURÁLIS FIGYELŐ zető tudja nyomon kísérni a hallgatók fejlődését, észlelni kérdéseiket. Küldetéstudattal rendelkező előadók, nevelők személyiségének a hatása adhat életre szóló élményt a résztvevőknek. E feltételekhez viszonyítva a mai, népfőiskola néven számon tartott kezdeményezések többsége nem egyéb ismeretterjesztő sorozatnál. A népfőiskola ügyének hazai felkarolói között egyesek százon felüli népfőiskoláról beszélnek. A kötet szerkesztője szerint tíz alatt van azoknak a száma, amelyeket joggal megillet a népfőiskolái megnevezés. A fogalomtisztázás hozzájárulhat, hogy a hazai népfőiskolái szervezések között megkülönböztessék a népfőiskolát a népfőiskolái tanfolyamoktól és szabadiskolai előadássorozatoktól. Összefoglalóan azt kell mondanunk, hogy a könyv nélkülözhetetlen a népfőiskolák mai szervezőinek és munkásainak, az érdeklődőknek pedig átfogó képet ad a népfőiskola mivoltáról, történetéről, külföldi példáiról, mai itthoni alakulásáról és a jövőbeli feladatokról. A függelékben a népfőiskolák kívánatos ismeretanyagáról adnak szakemberek rövid feldolgozásokat. A magyar népfőiskola múltját Kovács Bálint, ny. református lelkész, a Magyar Népfőiskolái Társaság elnökségi tagja mutatja be. Részletes dolgozatában külön súllyal foglalkozik az evangélikus népfőiskolákkal. Felhívja a figyelmet Csepregi Béla cikkére: Népfőiskolái munkánk négy évtized távolából (Dia- konia, 1979. 2. szám), örvendezve csillan fel szemünk az egykori tíz évnyi hőskorra tekintve. Annál fájóbb, amit láthatunk a könyvből, de tudunk is személyes tájékozódásból: evangélikus egyházunkban ma nincsen új kezdet. Hol vannak azok a fiatalok, akiket égetne ez a szép feladat?! Veöreös Imre Aki a kerék küllői közé esett Dietrich Bonhoeffer élettörténete (1990. Beltz Verlag, Weinheim) Renate Wind, a weinheimi Bonhoeffer- iskola lelkésze és tanára igen alapos kutatómunka után, drámai alkotóerővel írta meg ezt az életrajzot, mely röviden is sokatmondó, mindössze 160 oldalon (a Beltz Biográfiák zsebkönyv méretű sorozatában) állítja elénk a német ellenállás hősét, miközben mintegy villámfényben világítja meg a második világháború korát, mely éppen öt évvel Renate Wind születése előtt ért véget. Beleérző erejét mutatja, hogy mégis hitelesen szól róla. Azt a csaknem négy évtizedet, mely a mártír lelkész rövid élete számára adatott, a riasztó, meglepő és megdöbbentő változások jellemezték. Amikor a kisfiú 1906-ban Breslauban megszületett, még „rendben volt a világ”, ő maga is megérdemelte a német előkelőségeknek kijáró címet: „Wohlgeboren” (jól született), mert valóban jó helyre, a szellemi elit világába érkezett; apja a breslaui Pszichiátriai Klinika igazgatója (később Berlinben a nevezetes Charité klinika pszichiátriájának vezetője), anyja pedig annak a von Hase teológiai professzornak a lánya, aki II. Vilmos császár udvari prédikátora is volt egyszemélyben. A hat gyermeket bensőséges szeretet veszi körül, ezt mutatja az is, hogy az első iskolai években az anya maga tanítja gyermekeit, az apa pedig esténként a világirodalom klasszikusait olvassa föl nekik. A felvilágosodás szellemiségében élő, racionalista apát szerfölött meglepi, hogy tehetséges fia papi pályára készül,
