Diakonia - Evangélikus Szemle, 1992

1992 / 1. szám - Kulturális figyelő

70 KULTURÁLIS FIGYELŐ zető tudja nyomon kísérni a hallgatók fejlődését, észlelni kérdéseiket. Külde­téstudattal rendelkező előadók, nevelők személyiségének a hatása adhat életre szóló élményt a résztvevőknek. E fel­tételekhez viszonyítva a mai, népfőis­kola néven számon tartott kezdeménye­zések többsége nem egyéb ismeretter­jesztő sorozatnál. A népfőiskola ügyének hazai felkarolói között egyesek százon felüli népfőiskoláról beszélnek. A kötet szerkesztője szerint tíz alatt van azok­nak a száma, amelyeket joggal megil­let a népfőiskolái megnevezés. A foga­lomtisztázás hozzájárulhat, hogy a ha­zai népfőiskolái szervezések között meg­különböztessék a népfőiskolát a népfő­iskolái tanfolyamoktól és szabadiskolai előadássorozatoktól. Összefoglalóan azt kell mondanunk, hogy a könyv nélkülözhetetlen a nép­főiskolák mai szervezőinek és munká­sainak, az érdeklődőknek pedig átfogó képet ad a népfőiskola mivoltáról, tör­ténetéről, külföldi példáiról, mai itthoni alakulásáról és a jövőbeli feladatokról. A függelékben a népfőiskolák kívána­tos ismeretanyagáról adnak szakembe­rek rövid feldolgozásokat. A magyar népfőiskola múltját Kovács Bálint, ny. református lelkész, a Magyar Népfőiskolái Társaság elnökségi tagja mutatja be. Részletes dolgozatában kü­lön súllyal foglalkozik az evangélikus népfőiskolákkal. Felhívja a figyelmet Csepregi Béla cikkére: Népfőiskolái munkánk négy évtized távolából (Dia- konia, 1979. 2. szám), örvendezve csil­lan fel szemünk az egykori tíz évnyi hőskorra tekintve. Annál fájóbb, amit láthatunk a könyvből, de tudunk is sze­mélyes tájékozódásból: evangélikus egy­házunkban ma nincsen új kezdet. Hol vannak azok a fiatalok, akiket égetne ez a szép feladat?! Veöreös Imre Aki a kerék küllői közé esett Dietrich Bonhoeffer élettörténete (1990. Beltz Verlag, Weinheim) Renate Wind, a weinheimi Bonhoeffer- iskola lelkésze és tanára igen alapos ku­tatómunka után, drámai alkotóerővel írta meg ezt az életrajzot, mely röviden is sokatmondó, mindössze 160 oldalon (a Beltz Biográfiák zsebkönyv méretű sorozatában) állítja elénk a német el­lenállás hősét, miközben mintegy vil­lámfényben világítja meg a második világháború korát, mely éppen öt évvel Renate Wind születése előtt ért véget. Beleérző erejét mutatja, hogy mégis hi­telesen szól róla. Azt a csaknem négy évtizedet, mely a mártír lelkész rövid élete számára adatott, a riasztó, meglepő és megdöb­bentő változások jellemezték. Amikor a kisfiú 1906-ban Breslauban megszületett, még „rendben volt a világ”, ő maga is megérdemelte a német előkelőségeknek kijáró címet: „Wohlgeboren” (jól szüle­tett), mert valóban jó helyre, a szellemi elit világába érkezett; apja a breslaui Pszichiátriai Klinika igazgatója (később Berlinben a nevezetes Charité klinika pszichiátriájának vezetője), anyja pedig annak a von Hase teológiai professzor­nak a lánya, aki II. Vilmos császár ud­vari prédikátora is volt egyszemélyben. A hat gyermeket bensőséges szeretet veszi körül, ezt mutatja az is, hogy az első iskolai években az anya maga ta­nítja gyermekeit, az apa pedig estén­ként a világirodalom klasszikusait ol­vassa föl nekik. A felvilágosodás szellemiségében élő, racionalista apát szerfölött meglepi, hogy tehetséges fia papi pályára készül,

Next

/
Oldalképek
Tartalom