Diakonia - Evangélikus Szemle, 1992
1992 / 1. szám - H. Kolba Judit: Korai barokk kelyhek evangélikus gyülekzetekben
54 H. KOLBA JUDIT: KORAI BAROKK KELYHEK Az ismertetett evangélikus kelyhek mind formailag, mind díszítésükben jellegzetesen barokk darabok. A nagyvirágos kelyhek a korszak világi díszedényeinek mintáit őrizték meg pompás virágokkal borított talpaikon, kuppa- kosarukon. A sima, szinte díszítetlen művek az egyszerűbb, kisebb templomok jellegzetes liturgikus tárgyai, értéküket minden esetben a pontos keltezés ,ill. a helynév ismerete adja. A fenti kelyhek a liturgikus tárgyak azon csoportjába tartoznak, ahol a kelyhek talpán, ill. kosarán már nem alkalmaznak szenteket, figurális díszítő elemeket, mint a korábbi — főként gótikus — korszakban, de még nem jutottak el abba a korba, amikor bibliai jelenetek sorát helyezik el a kehely erre alkalmas felületein. Itt a díszítés csak növényi, vagy a kehely talpának karéjos formájából adódó domborított ívsor. Sajnos, egyik ezüstkelyhen sem találtunk ötvös jegyet, pedig ebben a korban Magyarországon az ötvösöknek kötelező volt névmonogrammjuknak beütése az általuk elkészített munkákba. Így nem ismerjük név szerint egyik kehely mesterét sem, de alaki jegyeik, valamint a feliratok helyi kapcsolata miatt mindegyiket magyar munkának tekinthetjük.18 JEGYZETEK 1 Diakonia, 1980. 2. 48. Kolba J. Gótikus kelyhek az evangélikus gyülekezetekben. 2 Genthon I. Magyarország műemlékei. Bp. 1951. 512. 3 Kemény L.—Gyimesy K. Evangélikus templomok. Bp. 1944. 380. 4 A kehely mérete: M.: 18,5 cm, Sz. á.: 9,1 cm, T. á.: 12,8 cm. 5 Nagyvirágos minta díszíti a búcsúi és a püspökmolnári (szombathelyi egyházmegye) kelyheit, valamint V. Roth: Kunstdenkmäler aus den sächsischen Kirchen Siebenbürgens, Hermannstadt. 1922. c. könyvében közölt nagyszámú erdélyi kelyhet: a kolozsvári gyülekezetből Hann Sebestyén 1695-ös remeke, ugyancsak ő készítette a szászorbói kelyhet 1696-ban és a kistoronyi nagyvirágos darabot 1682-ből (112. T. 1—3, 125. és 127.). Ugyanitt közölve a Szent Ágotái kehely (T. 106. 108.), Aldorfból a formailag leginkább hasonlító kehely a 18. század elejéről (T. 128, 141.) és az omlási kehely a 17. század végéről J. C. Schwartz nagyszebeni ötvös munkája. Az erdélyi kelyhek között igen sok a más nódusszal díszített, de ugyancsak nagyvirágokkal borított kehely. 6 Kemény—Gyimesy i. m. 381., Genthon i. m. 328. 7 Mérete: M.: 21 cm, Sz. á.: 9,4 cm, T. á.: 13,5—14 cm. 8 Kemény—Gyimesy i. m. 381. 9 Genthon i. m. 466., Kemény—Gyimesy i. m. 77. 10 M.: 22 cm, T. á. 14,4, 14,8 cm, Sz. á.: 8,1 cm. 11 Kemény—Gyimesy i. m. 376. 12 Ide sorolható Telekesi István kelyhe 1681-ből, a Győri Kincstárból, valamint a szombathelyi egyházmegyei leltározásból Csipkerek, Bázakerettye, Dozmat, Körmend, Narda, Ikervár, Ivánc pozsonyi kelyhe 1674-ből, Kemeneshőgyész, Sa- lomvár ciboriumként használt 1687-es kelyhe — csak néhányat kiemelve a több tucat hasonló darab közül. 13 Kemény—Gyimesy i. m. 77. és 595. — mint fallal körülvett erődtemplomot láthatjuk. 14 Mérete: M.: 22,1 cm, T. á. 11,8 cm, Sz. á.: 9,6 cm. 15 Kemény—Gyimesy i. m. 328., Genthon 207., de a mai templom már a harmadik a faluban, az első ev. templom tűzvészben pusztult el. 16 M.: 21 cm, T. á.: 12,6—13 cm, Sz. á.: 8,4 cm. 17 A falu urával, a Sajnovics családdal 1713-ban megegyezés történt, engedményeket kapnak a luteránusok, lelkészt fogadhatnak stb. Valószínűleg ezzel az eseménnyel összefüggésben készült ez a kehely, mely az 1713 vagy 15-ös évszámot viseli. A fenti adatért Bottá István, ill. Szemerei János lelkésznek mondok köszönetét. 18 Végezetül itt köszönöm meg Garam Zoltán ny. lelkész segítségét, aki a kelyhek fényképeztetését és kiemelését lehetővé tette.
