Diakonia - Evangélikus Szemle, 1992
1992 / 3. szám - Tóth István György: A gazdasági alkalmazkodási kihívás és a társadalompolitikai válaszok
TÖTH ISTVÁN GYÖRGY A gazdasági alkalmazkodási kihívás és a társadalompolitikai válaszok Sokféleképpen lehet értékelni azt, ami mostanában a magyar társadalomban lezajlik. Azt azonban kevesen vitatják, hogy átalakuló társadalmunkban párhuzamosan folyik egy jelentős egzisztenciavesztési és egy komoly akkumulációs folyamat. Ebben a folyamatban a társadalom valamennyi rétegére erőteljes alkalmazkodási kényszer nehezedik. Alkalmazkodnia mindenkinek kell. Alkalmazkodásra kényszerül az, aki elveszti munkahelyét, akinek az infláció elviszi a nyugdíját, aki szembekerül azzal a választással, hogy a jövőben a foglalkozási szempontból viszonylag biztos, ám a versenyszférához képest alacsonyabb jövedelmi perspektívát nyújtó állást vagy pedig a bizonytalanabb, kockázatosabb, ám esetleg nagyobb nyereményekkel járó álláslehetőséget válassza. Ennél sokkal súlyosabb alkalmazkodási kihívás éri azt, akinek nincs módja állása megválasztására. Az alkalmazkodási kihívás tehát nem jelent egyebet, mint a megélhetés, a társadalmi érvényesülés alapvető keretfeltételeinek megváltozását. Az alkalmazkodási kényszer nem egyszeri, és valószínűleg nem is csak az átmenet időszakára korlátozódik. Az alkalmazkodási kényszer a piacgazdaság, a versenyre épülő társadalom alapvető velejárója, elválaszthatatlan tulajdonsága. A versenyhelyzetekre épülő gazdaság és társadalom éppen attól hatékony, hogy minden szereplőt addigi egyéni stratégiája folyamatos újragondolására, állandó önvizsgálatra készteti. Az alkalmazkodási kényszer nem is új: a hetvenes-nyolcvanas években a „második gazdaságiban való részvétel lehetősége és kényszere sok hasznos eredményt hozott, akár az elsődleges társadalmi egyenlőtlenségek korrigálásában, akár lényeges nemzeti vagyon létrehozásában. (Talán éppen ez az egyik oka annak, hogy a hazai gazdaság a környező országoknál zökkenőmentesebben képes átevickélni az átmeneti perióduson.) Az alkalmazkodási kihívás különböző mélységben érintheti az emberek életét. A legtöbb ember által érzékelt kihívás az életszínvonal, a jövedelmek stagnálásával, esetleg visszaesésével kapcsolatos. Noha ez nem vigasz azok számára, akik utolsó tartalékaikat élik fel, látni kell, hogy ezek a változások a gazdasági konjunktúra alakulásával erősen összefüggenek. Egy esetleges gazdasági felépülés lassan felszívhatja az így keletkezett sebeket. Ügy tűnik, hogy a háztartások egészséges önvédelmi reflexei működnek, kiJki ahogy tud, a megtakarítási stratégia megváltoztatásával vagy a fogyasztási várakozások átalakításával igyekszik többé-kevésbé áthidalni, pontosabban átvészelni a nehéz napokat.
