Diakonia - Evangélikus Szemle, 1991
1991 / 2. szám - Mády Rezső–Csepregi Béla–Görög Tibor–Veöreös Imre: Mády Zoltán sokoldalú arcképe
MÁDY REZSÖ-CSEPREGI BÉLA-GÖRÖG TIBOR-VEÖREÖS IMRE Mády Zoltán sokoldalú arcképe A pedagógus, a közíró és a tudós Dr. Mády (Hilscher) Zoltán tudományos, oktató és közírói munkáját ma még nem tudjuk a maga teljességében összefoglalni, mivel az egyrészt rendkívül sokoldalú és gazdag, másrészt életének viharos történelme során sok dokumentuma megsemmisült vagy szétszóródott. Életmunkájáról temetésekor adta az eddigi legteljesebb áttekintést önzetlen támogatója és barátja, Harmatta János professzor, amelyet ehhez az íráshoz felhasználtunk. A középiskolai és egyetemi oktatás, a szociális segítőmunka, az (ifjúsági) lapszerkesztés, a kollégium- és cserkészvezetés, a falukutatás és szociográfia, a társadalomismeret tanítása, a népfőiskolái munka, a filológiai és a hely- történeti kutatás ugyanúgy, mint az evangélizációs és egyházszervező munka, s egyéb tevékenysége közös forrásból fakadt: a történelmi tragédiákba ros- kadt országnak és népének, különösen pedig ifjúságának felemelése, hittel és erővel való megtöltése keresztény ökumenikus és humanista alapon. 1921- ben, amikor megszerezte magyar, latin, német szakos tanári oklevelét és egyúttal doktori szigorlatot is tett, a magyarság legjobbjai azt keresték, hogyan lehet a csonka, kivérzett, nyomorgó országot működőképessé tenni. A fiatal egyetemista és óradíjas tanár először — Schmidt József professzor ösztönzésére — kelta filológiával kezdett foglalkozni. Ez a munka hamarosan megszakadt, s majd csak életének utolsó két, nyugdíjas évtizedét töltötte ki a boldog és sikeres folytatás. A súlyos magyar valóság, valamint bátyjának, Hilscher Rezsőnek, a magyar szociológia és szociális gondozás úttörőjének hívása a szociográfia és szegényügy területére terelte. Bár a magyar diákifjúság szellemi és lelki épülését egész életében megszakítás nélkül szolgálta, 1925—26-ban egy évre megvált a tanítástól, és a Közgazdasági Egyetem Szociálpolitikai Intézetében a közművelődési osztály vezetője lett. Ekkor születni (Dr.) Mády (Hilscher) Zoltán névhez némi magyarázat Édesapja, az evangélikus Rudolf Hilscher a morvaországi Fulnekból vándorolt be Magyarországra egészen fiatalon, s lett a magyar nyelvet szépen beszélő Hilscher Rezsővé. 1938-ban vagy 39-ben, amikor az állami alkalmazottaknak nevüket ma- gyarosítaniok kellett, dr. Hilscher Zoltán — külön belügyminiszteri engedéllyel — édesanyja vezetéknevét, a Mády-t vette fel. A nagyapa, Mády Sámuel amaci (Szat- már megye) református lelkész volt, s a Mády-ősök és rokonok között jó néhány a magyar református egyház jeles személyisége volt. A Mády Lajos utca ma is őrzi Mády Zoltán nagybátyjának, a gyülekezetalapító újpesti esperesnek a nevét.
