Diakonia - Evangélikus Szemle, 1991
1991 / 2. szám - Túróczy Zoltán: "Szeretsz-é engem?"
TÚRÓCZY ZOLTÁN „Szeretsz-é engem?” „Monda néki ismét másodszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem? Monda néki: Igen, Uram, te tudod, hogy én szeretlek téged.” János 21, 16. Egy kérdést olvastam fel előttetek. Nagyon különböző kérdések vannak. Vannak kérdések, melyekre könnyű felelni, és vannak kérdések, melyekre nehéz felelni. A kérdés nehézsége mindig függ attól, hogy milyen személyes. Általánosan felvetett kérdésekre mindig könnyebb felelni, mint egészen személyesen nekem szögezettekre. Függ a kérdés nehézsége attól is, hogy milyen bensőséges dologról van benne szó. Mennél mélyebbről érinti a lelkünket, annál nehezebb rá felelni. Függ attól a személytől is, aki kérdez. Vannak személyek, akiket az igazság levegője vesz körül, akiknek a jelenléte rákényszerít arra, hogy az igazat mondjuk. Vannak emberek, akiknek már a tekintete is gyónásra kényszerít. Ha ilyen valaki kérdez, akkor is nagyon nehéz felelni, mert az igazat mindig nehéz megmondani. Aztán függ a kérdés nehézsége attól is, hogy milyen kikerülhetetlen rá a válasz. Vannak az életben kérdések, melyeket ki lehet kerülni, de vannak, melyek döntő jelentőségűek, és újra meg újra visszatérnek. Nem lehet kitérni előlük. Addig kopogtatnak, dörömbölnek, míg választ nem adunk rájuk. Amit most felolvastam, az ilyen nehéz kérdés. Nehéz, mert személyes kérdés. Nem általánosságban kérdezi az IJr. így kérdezi: „Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem?” Nehéz, mert bensőséges kérdés. Az emberi élet és szív kérdéseinek legbensőségesebb húrjait rezdíti meg. Nehéz, mert aki felteszi, gyónásra kényszerít. És nehéz, mert döntő jelentőségű, kikerülhetetlen kérdés. Jézus végigjár most a soraink között, s mindegyikünknek egészen személyesen felteszi azt a nehéz kérdést: „Szeretsz-é engem?” Mit feleltek rá? Erre a kérdésre senki sem felelhet más helyett. Nem felelhet más énhe- lyettem sem. Erre a kérdésre nekem magamnak kell megfelelnem. Mikor tőlem kérdi az Űr, hogy szeretem-e őt, ti nem felelhettek rá. Ti tehettek bizonyságot arról, hogyan töltöm be szolgálatomat, mit láttok az én és a Krisztus közötti viszonyomból, de a kérdésre nem felelhettek. És ha titeket kérdez, nem felelhet rá az egyház lelkésze. Megmondhatja, hogy milyennek lát, mire következtet éltetek külső megnyilatkozásaiból, de a kérdésre magára nem felelhet. Azért ne csodálkozzatok azon, ha erre a kérdésre ma este nem azt fogom keresni, hogy ti mit feleltek rá. Én csak azt mondhatom meg, hogy mikor
