Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 1. szám - Frenkl Róbert: Az egyház leckéje
FRENKL ROBERT Az egyház leckéje Két évig dolgozott az Egyesült Államokban egy orvosnő, a közelmúltban érkezett haza. Ügy találta, más országba érkezett, mint ahonnan elment. A hetvenes években még az ellenkezőjén tréfálkoztunk, kesernyésen Ha az újságokon nem lenne dátum, nem tudnánk, mikor készültek. A nyolcvanas évek végi Magyarországon nemcsak a korábbi évtizedekhez képest, hanem minden összehasonlításban rendkívüli módon felgyorsult az élet, ami az állami, a társadalmi, a politikai, a gazdasági élet változásait illeti. Mindez közvetlenül leginkább a korábban szinte időtlen sajtón keresztül érzékelhető. Ha az orvosnő csak hat hónapig lett volna távol, akkor is hasonló lenne az élménye, fél évvel ezelőtti újságot lapozgatva, meghökkentően távolinak tűnnek a benne foglaltak. Az egyház is a társadalomban él. Lelkészeket és híveket naponta érik a hatások, a közvetlen és a tágabb környezet változásai megannyi kihívást jelentenek számukra. Az egyház egyik kísértése mindig az „időtlenség”, ezzel szembeni feladata az ősi evangélium üzenetének a mában való tolmácsolása volt. Ez elsősorban — de soh’sem kizárólag — az igehirdetés révén történt, de ez a szolgálat csak az evangéliumot saját gyakorlatában megvalósító egyházi magatartással együtt lehet hiteles. Izgalmas feladata lesz egyháztörténészeknek, végre nem a napi politika befolyásától szenvedve, feltárni az elmúlt fél évszázad egyházi döntéseinek hátterét, benne a személyiségek szerepét, 1936—44 között, a 45—48-as időszakban, 49-től 56-ig, 57—58-at, majd az ezt követő három évtizedet. Jellemző, hogy mindmáig igen kevés történt még a harminc évnél régebbi időszakokat, a valójában már történelmet tekintve is, pedig az idő e téren is sürget, számos tanú él még, szükségünk van emlékeikre, véleményükre. Itt csak a példa kedvéért: az év elején jelent meg az erdélyi magyar származású amerikai történész, Randolph L. Braham szenzációs jelzővel is illethető kétkötetes munkája, A magyar holocaust. A hatalmas műben természetesen szerény rész foglalkozik az egyházakkal, köztük evangélikus egyházunkkal, negatív és pozitív jelzővel illethető információkat, akár száraznak is minősíthető tárgyilagos értékelést kapunk, mindez azonban riadónak is tekinthető, történelmünket, de nyilvánvalóan jelenünket illetően is. Mert a múlttal való szembesülés, tisztázás nélkül szinte lehetetlen jól dönteni a jelenben. Az, hogy fél évszázad alatt alig volt olyan időszak, amikor lehetséges volt az őszinte szó, az eltérő vélemények, nézetek tisztességes ütköztetése, lelkészek és hívek
