Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 2. szám - Elekes Zsuzsanna: A drogprobléma Magyarországon
54 ELEKES ZSUZSANNA: A drogprobléma Magyarországon 1987 1988 1988/89 összes gondozott 28 091 28 413 101,3 összes gondozásba vett új beteg élvezeti szenvedélyszerek használata 10 423 11 084 106,3 és függőség miatt gondozott összes beteg élvezeti szenvedélyszerek használata 81 38 47,0 és függőség miatt gondozásba vett új beteg szerves oldószer inhaláció miatt 57 20 35,0 gondozott összes beteg szerves oldószer inhaláció miatt 83 80 96,0 gondozásba vett új beteg 48 35 73,0 Tehát egyrészt igen csekély azoknak a száma, akik a drog-ambulanciák mellett a legilletékesebbnek tekinthető gyermek- és ifjúsági ideggondozókban kerültek nyilvántartásba, másrészt, amíg a gondozók összes betegforgalma 1987 és 1988 között csekély mértékben növekedett, addig a szipuzás miatti gondozás csekély mértékben, a szenvedélyszerek használata miatti gondozás jelentős mértékben csökkent. A fenti adatok egyértelműen a drogfogyasztók alacsony számát mutatják, még akkor is, ha tudjuk, hogy drogosokat a legkülönbözőbb egészségügyi intézményekben kezelnek. 1987. első feléig rendőri szervek összesen 756 személyt vettek nyüvántartásba kábítószerfogyasztás, kábítószerterjesztés, illetve kóros szenvedélykeltés miatt. De hol vannak a kábítószeresek? Láthattuk, kórházakban, gondozóintézetekben, rendőrségnél viszonylag kevesen kerülnek nyilvántartásba. Nevelőotthonokban? Ahhoz, hogy oda bejussunk, engedély kell, de engedélyt csak néhány helyen kapunk, mert állítólag a nevelőotthonokban már nincsenek. Iskolában? Az iskolák vezetői szerint legfeljebb régebben volt egy-két szipus gyerek. De mégis vannak, kell hogy legyenek, mert látjuk őket az utcákon, tereken, koncerteken, és hallunk a halálukról is. De hol keressük őket, és egyáltalán kit keressünk? Azt, aki rendszeresen, nagy mennyiségben szed gyógyszert, és a WHO által elfogadott definíció alapján megfelel a dependencia kritériumainak? Vagy azt is keressük, aki csak néha-néha, társai unszolására, vagy a velük való azonosulás kedvéért szipuzik egy kicsit? Külföldi tapasztalatok alapján a már valamit próbálók arányát próbáltuk felderíteni, amikor egy 14-18 éves fiatalok ivási szokását vizsgáló kutatás keretében megkérdeztük milyen elterjedt a szipuzás és a kábító hatású gyógyszerek szedése a fiatalok körében három budapesti középiskolában és egy nevelőotthonban. A megkérdezett 489 fiatal között 31 fő válaszolta, hogy már legalább egyszer az életben kipróbálta a szipuzást. Különösen magas, egyharmados arányt találtunk a nevelőotthoni gyerekeknél, akiknek többsége a kérdezést megelőző héten is szipuzott. A többség 13-14 éves korában próbálta először a ragasztózást, de volt olyan, aki 7 éves korában csinálta először. A gyógyszerszedést valamivel többen, 47 fő próbálta ki. Itt is legtöbben (45%) a nevelőotthoniak voltak, de a gimnazisták 4,3 %-a, a szakközépiskolások 3,7 %-a és a szakmunkásképzősök 4 %-a szintén próbálkozott már valamüyen gyógyszerrel. A szipuzást, a gyógyszert és az esetleges egyéb kábítószereket figyelembe véve azt az eredményt kaptuk, hogy a megkérdezett fiatalok 10 %-a próbálkozott már életében valamilyen kábító hatású szerrel. A barátaikról a megkérdezett gimnazisták 16 %-a, a szakközépiskolások 22 %-a, a szakmunkások 16 %-a és a nevelőotthoniak 36 %-a vé
