Diakonia - Evangélikus Szemle, 1988
1988 / 2. szám - Schulek Tibor: A magyar evangélikus ébredés kezdeteiről
10 SCHULEK TIBOR: A MAGYAR EVANGÉLIKUS ÉBREDÉS .. . zártkörű vezetőkonferencia, amely az esztendei programoknak az összeállítását tervezte; ezek is nagyon jelentősek voltak a résztvevők számára. A Diákszövetség széni or osztálya képezte a gerincét és az állandó támogatását ennek a munkának. Tizedtartók voltak mind, tehát a jövedelem, kereset l/10-e az Istené, amint azt Fiers Elek kis könyve, az Isten pénzügyei olyan egyértelműen tanította. Ennek a tizednek a tizedét kérte a Diákszövetség a saját céljai számára. Diáktized is volt. A szeniorok nagyon hasznos és termékeny egyensúlyt biztosító kapcsolat volt a fiatal nemzedék számára. — Néhány név a már említetteken kívül: Cseh-Szombaty László, Csia Sándor, Deme László, Király Lajosék, Ivlerétey Sándor, Molnár Gyula, Nyáry Pálék, Révész Imre, Tildy Zoltán, Czamk Eszter, Tildy Jolán; Balikó Erzsébet és Ida, Bo- doky Richárd, három Draskóczy testvér, Ditrói Edit, Ferenczi Mihály, Jáky Magda, Karner Károly, Komlósi Ilona, Krompecher Andor, Lengyel Angéla, Margócsy Erzsébet, Réti Lenke, Ittzés Mihály, Szabó József, Sztéhló Gábor, Thaly Eszter és Ida, Urbán Ernő stb. A speciális evangélikus osztályú munka megnyitotta az utat az evangélikus középiskoláink felé. Minden nyáron tartottunk Tahiban evangélikus fiú- és leánykonferenciát. Utóbbinál gyakran volt szeretett táboranya Bakay Pé- terné. Lemehettünk előadásokat tartani hol Békéscsabán, hol Bonyhádon, Nyíregyházán, Sopronban, a miskolci tanítóképzőben és más helyeken; lány- intézetekben, Szarvason, Aszódon, Kőszegen, ahol leendő feleségem, Majo- ross Edit különösen gyakrabban járt. Ö lett utódom, akkor persze még menyasszonyom, az evangélikus titkárságban. Középiskolás bibliaköröket szerveztünk. Budán különleges munka volt az, hogy amikor a nagy felekezeteknek hittanórájuk volt, és az evangélikusoknak nem volt semmijük, mert azokat délután kellett összegyűjteni. És ekkor rendszeresen jártak a lányiskolákba diákszövetséges lányaink, és tartottak bibliaórát az evangélikusoknak. Ez szép munka volt. A Diákszövetségnek volt egy diákotthona a Hársfa utcában, amelyet az amerikai diákszövetség az első világháború után ajándékozott. Fontos szellemi központ volt. Ott képezte Mády Zoltán az első falukutatókat is. De elég messze volt az egyetemektől, azért elhatároztuk, hogy közelebb kerülünk, és sikerült is nagyon szép lakást bérelnünk az Üllői út 19. szám alatt, ahol egy falat kitörve, nagy előadótermet is kaptunk, és amely majdnem utolsó időkig a Diákszövetségnek kedvelt otthona volt. A Diákszövetség nagyjai közé tartozik Mády Zoltán, aki az első háborúból légnyomásos sérüléssel érkezett haza, kezeírásán mindhalálig látható volt e légnyomás hatása. Ö hol főtitkár volt, hol elnök, Victor Jánossal szinte váltakozva. A legsajátosabb munkája az első rendszeres tudományossággal előkészített falukutató team szervezése és az első falukutató könyvnek a megszerkesztése volt Elsüllyedt falu Dunántúlon címen. A román D. Gusti professzor tanítása volt munkarendszerére alapvető hatással. A református nevek között, akik a Diákszövetség lelki hatása alól kerültek ki, a legjelentősebb Victor Jánosé. Ő volt a legszorosabb és a legállandóbb kapcsolatban a Diákszövetséggel, és az ő teológiája rendkívül elfogadható volt számunkra, evangélikusok számára is; viszont erős kritikában részesült a Sebestyén Jenő teológiai professzor által hollandus hatásra indított „történelmi kálvinizmus” részéről, amelynek szellemében alakult a Soli Deo Gloria református diákszövetség, azaz SDG (köznyelven Södöge). Ök állandóan kritizálták az általános keresztyénnek mondott Victor-féle állás
