Diakonia - Evangélikus Szemle, 1988
1988 / 1. szám - Fabiny Tamás: Nyolc év mérlege. A gyenesi ifjúsági konferenciákról
70 FABINY TAMAS: AZ IFJÚSÁGI KONFERENCIÁKRÓL vagyis egyetlen nap 8—9 különféle program! Ez egy hét során ötvennél is több alkalmat tesz ki, ezért talán nem túlzás azt állítani, hogy sűrítve szinte egyévnyi anyagmennyiséget kapnak a résztvevők. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az itteni munkát a gyülekezetben végzett folyamatos pásztoroláshoz lehetne mérni: az adatok csak a mennyiségre utalnak. Az viszont elképzelhető, hogy a fiatalok segítséget, lökést kapnak az otthontaláláshoz. Visszajelzések tanúsítják, hogy Gyenest járt fiatalok maguk szorgalmazzák lelkészüknél, hogy náluk is legyen rendszeresen ifjúsági óra. Az otthoni istentiszteleteken — legalábbis kezdetben — általában nagyobb lelkesedéssel vesznek részt, s nem ritka, hogy külön feladatokat is vállalnak, pl. az öregek gondozásában vagy a zenei életben. Mindez azonban sajnos korántsem mindig valósul meg ilyen szépen: nem ritka az a vélemény sem, hogy „Gye- nes az más”: ott természetesebb a közös imádkozás, a hitről való beszélgetés, az éneklés. (Tárgyi ismeretek) A konferenciák során rendkívül hangsúlyosak a közösségépítés alkalmai, sok énekléssel, játékkal, beszélgetéssel, de ez összhangban áll az ismeretekben való gazdagodással. Az előadások, vitakörök, fórumok ezt a célt szolgálják, mindig egy többé-kevésbé behatárolt téma — pl. a tízparancsolat, az úrvacsora vagy a 3. hitágazat — jegyében. Az előadásokon jegyzetelnek a résztvevők, majd az elhangzottakat kisebb körben vagy plénumon beszélik meg. A fórumokon — olykor meghívott vendégelőadóval — egyházunk és társadalmunk aktuális kérdéseit lehet megvitatni: pl. a mai ifjúság helyzetét, a lelkészképzést vagy ökumenikus kérdéseket. Az utóbbi évben útjára indult egy sorozat, amelynek keretében századunk legjelentősebb teológusait ismerhetik meg a résztvevők; első alkalommal a mártír teológus Bonhoeffer életéről és tanításáról kaptak képet. Ezekkel az előadásokkal az érettebbek magasabb igényeit próbáljuk kielégíteni. (A jelentős életkori különbségek miatt állandó problémát okoz, hogy hogyan lehet egyszerre minden réteghez szólni.) Nagy hangsúly esik a biblia- ismeret növelésére, ezért nemcsak a bibliakörökben, de áhítatokon, előadásokon is nyitva vannak a bibliák, de megvan a lehetőség egyéni elcsendese- désre, bibliaolvasásra is. A Szentírás egyes kijelölt szakaszait előre elolvassák a résztvevők, s általában játékos vetélkedő keretében adnak számot ismereteikről. (Űj módszerek) A gyülekezetbe való beépítéssel nem áll ellentétben új módszerek alkalmazása. A fent vázolt tárgyi ismeretközlés mellett ezért például az érzelmek is szerepet kapnak: áhítatok hangoznak el gyertyafénynél vagy tábortűznél, a befejező istentisztelet színhelye az árnyas kert, nagy szerepet kap az éneklés és a zene. A fiatalok kreativitása valóságos kincses- bánya lehet: szívesen adnak elő kisebb darabokat, dramatizálnak bibliai történeteket, készítenek faliújságot, komoly vagy vidám műsort stb. Diavetítés nemcsak élménybeszámolókra vagy illusztrálásra alkalmas, hanem — megfelelő asszociatív szöveg és zene összeválogatásával — meditációra is. Olykor szerepet kap a video vagy a film is. A gyakorlat megmutatta a fiatalok érzékét a jelképes cselekedetek iránt, ami elvezethet a liturgia mélyebb átélésére. Két apró példa erre az istentiszteleti életből: a gyónást és a fel- oldozást egyszer azzal a jelképpel is kifejeztük, hogy mindenki sorra odalépett egy, az oltár mellett felállított sárral teli edényhez, kezét összesarazta, majd egy másik edény tiszta vizében leöblítette azt. Hasonlóképpen átélhető az egymással való megbékélés azáltal, hogy ki-ki kezet fog a közelében ülőkkel, megöleli, megcsókolja őket.
