Diakonia - Evangélikus Szemle, 1988
1988 / 1. szám - Szilágyi András: Úrvacsorai kanna és keresztelőtál a XVII. századból
SZILÁGYI ANDRÁS: ÜRVACSORAI KANNA ÉS KERESZTELÖTÁL 37 térién kiegyensúlyozott, sokalakos ábrázolás, Jézus megkeresztelésének jelenete tűnik fel. A kompozíció az itáliai eredetű érett barokk művészet jellemző stílusjegyeit viseli magán. Ezek a csoportfűzésben, az alakok testtartásában, gesztusaiban megfigyelhető sajátosságok a tál peremének négy, oválisba foglalt jelenetén is szembetűnők. Ezek egyike — az ,,Engedjétek hozzám a kisdedeket” cím alatt ismert ábrázolás — Jézus életéből, a további három jelenet viszont az Apostolok cselekedeteiből meríti témáját. Utóbbiak — Fülöp apostol megkereszteli a szerecsenek főemberét (Ap. csel. 8. 26.), Péter apostol megkereszteli Cornelius századost és házanépét (Ap. csel. 10. 1—48.), Pál apostol megkereszteli Lídia bíborárus asszonyt (Ap. csel. 16. 14—15.) — a középmező hangsúlyos ábrázolásának jelképes üzenetét árnyalják, s értelmezik, ily módon egy tisztán kirajzolódó, egységes, összefüggő ikonográfiái programba illeszkednek. Ez az öt ábrázolásból felépített jelenetsor, tudomásunk szerint, egyedülálló a tárgytípus egykorú emlékei között. (Tartalmi szempontból ugyanakkor jól összevethető néhány barokk kori, délnémet keresztelőkápolna freskódíszítésével.) Bizonyosnak látszik tehát, hogy a tárgyat készítő ötvös a megrendelő részletes, pontos útmutatása nyomán dolgozott. Egyelőre nem tudjuk, vajon ez az útmutatás magától az adományozótól, Gálffy Adámtól, vagy az az idő tájt működött valamelyik soproni evangélikus lelkésztől, feltehetően Lang Mátyástól származik-e. További kutatás, esetleg új adat felbukkanása nyomán e kérdés a jövőben talán eldönthető lesz. JEGYZETEK 1 Az idézet magyarul: „Uram, ments meg minket, elveszünk” (Mt 8,25). 2 „Uram, maradj velünk, mert esteledik (Lk 24,29). 3 „Mennyből jövök most hozzátok” kezdetű ének idézett verssora: „Üdvözlégy, drága Jézusom” (Keresztyén Énekeskönyv. Bp. 1955. 131. ének). SCHOLZ LÁSZLÓ Üvegszilánkok Szem és száj Ne hidd, hogy csak a szem a lélek tükre. Hát egy mosolygó száj nem tükör-e? Láttam két vak lányt, köd borult szemükre — s ajkukra ült a lélek öröme! Egy hajóban az Ürral Hányódunk, kis hajók, a tengeren, Mély hullámvölgyből hullámhegyre föl, Örvény, veszély, halál mindenfelől. Jézus velünk. Süllyedj el, félelem!
