Diakonia - Evangélikus Szemle, 1988
1988 / 2. szám - Scholz László: Toyohiko Kagava. Krisztus nem mindennapi követője Japánban
SCHOLZ LÁSZLÓ: TOYOHIKO KAGAVA 63 meg. Kiváltképpen az utolsó nevezetes: „Töredékes szavak a sötétben” (1926), mert ezek a versek vaksága hónapjaiból valók. Egyszeri jelenség. Isten kiválasztottja a maga helyén, a maga idejében. Ami a Nyugatnak századunkban Schweitzer Albert neve, az a Távol-Keletnek Kagaváé. Tudott különben Schweitzerről, fordíttatott tőle könyvet is. A középkorból talán Assisi Ferenc példája hatott rá, az újabb korok evan- gelizáló személyei közül pedig a kvéker Fox György és Wesley János életpéldája. Születésének centenáriumán tisztelettel, hálával s egyúttal józanul kell visszatekintenünk életére, művére. Nos, Kagava látomása, hogy legalább egymillió kereszténye legyen Japánnak, máig sem valósult meg. A kereszténység tömeges átvételének — mint mondják — a „japán lélek” alapvetően ellenáll. — A legnagyobb kérdés Kagava teológiai megítélésének kérdése. Európán kívüli ősi kultúrákban másként fest a Krisztus-követése, mint nálunk. Ezt alázatosan elismerve, s ráadásul annak tudatában, hogy Kagava prédikációi nem állnak rendelkezésünkre, mégis meg kell kockáztatnunk egyet s mást teológiai szempontból. Hiányozni látszik teológiájából a bűnről és a megigazulásról való erőteljes bibliai tanítás, nem csendül föl eléggé az evangélium eszkatologikus hangja. A szeretet etikai vonásai túlsúlyban vannak. A könyörület mellett a kultusz felettébb elhalványul. Jézus-képe is, bár a kereszt valóban kegyessége középpontjában áll, néhol inkább csak a Jó Pásztor, az Irgalmas Samaritánus vonásait árulja el. Egyszer-másszor Buddhával vonja párhuzamba. Ám ne essünk korai s úgylehet igazságtalan bírálatba! Krisztus végtelen szeretetének páratlan szamurája a maga korában, a XX. század ámulatos Krisztus-követe a felkelő nap országában — ez Kagava. Ezen mit sem változtat annak világos tudata, hogy ma, a század vége felé, merőben más a helyzet Japánban is, Nyugaton is, s mindenütt más a kereszténységé is. A jövő mindenestől a mennyei Atya kezében van. Reménységgel szabad előre néznünk. Meg nem feledkezve közben az alig elmúlt tegnapunkról. Emlékezzünk hát a száz évvel ezelőtt született Toyohiko Kagavára!
