Diakonia - Evangélikus Szemle, 1987

1987 / 1. szám - Walter Lüthi: Az éjféli kopogtatóról

WALTER LÜTHI Äz éjféli kopogtatóról Azután így szólt hozzájuk: „Ki az közületek, akinek van egy barátja, és ha az elmegy hozzá éjfélkor, és ezt mondja neki: Barátom, adj nekem kölcsön há­rom kenyeret, mert egy barátom érkezett hozzám, és nincs mit adnom ne­ki, így válaszolna belülről: ne zavarj engem, az ajtó már be van zárva, és velem együtt gyermekeim is ágyban vannak; nem kelhetek fel, hogy adjak neked! Mondom nektek, ha nem is kelne fel, és nem is adna neki azért, mert barátja, tolakodása miatt fel fog kelni, és megadja neki, amire szük­sége van.” „Én is azt mondom nektek: kérjetek, és adatik, keressetek, és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek. Mert mindaz, aki kér, kap; aki keres, talál; és aki zörget, annak megnyittatik. Melyik apa az közületek, aki fiá­nak kígyót ad, amikor az halat kér tőle, vagy amikor tojást kér, skorpiót ad neki? Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentleiket azoknak, akik ké­rik tőle.” (Lukács 11,5—10) Ami itt lejátszódik, az csakugyan arcátlanság. Ilyesmit még igazi szükség- helyzetben, olyankor sem csinálunk szívesen, ha valakinél szülés kezdődik, vagy közeledni látszik a halál, és arról van szó, hogy orvost vagy bábaasz- szonyt kell hívni éjszaka. Ez pedig jön, és kenyeret kér az éjszaka kellős közepén! Mit szólna hozzá .a pék, ha éjjel tizenkét órakor becsengetnénk hozzá ezzel az indoklással: elfogyott a kenyerünk, és ráadásul vendégek érkeztek? Arcátlanság az éjszaka kellős közepén kenyeret kérni; ez pedig itt kétszeresen is pimaszul viselkedik, mert makacsul ragaszkodik kérésé­hez, semmiféle ellenérv hatására sem tágít tőle, s addig rimánkodik és gyöt- ri a másikat, míg az végre enged és teljesíti kérését. De ami már emberekkel szemben is az arcátlanság teteje, azt a szent Isten elviseli a magunkfajtáktól. És így e példabeszéd Isten szeretetének mérhetetlen titkával szembesít bennünket. Vajon nem arcátlanság minden imádkozás, egyáltalán maga az imád­ság, még akkor is, ha nem ilyen alkalmatlan időpontban és nem ilyen zak­A pár évvel ezelőtt magas életkorban elhunyt svájci lelkész korunk kiemelkedő igehirdetője volt. Meditációul közölt prédikációját a berni székesegyházban tar­totta 1947. június 1-én. (Lüthi, Walter: Vom bittenden Freund um Mitternacht. Basel 1947. Reinhardt. Basler Predigten. 11. Nr. 4.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom