Diakonia - Evangélikus Szemle, 1987
1987 / 2. szám - Kulturális figyelő
KULTURÁLIS FIGYELŐ Kiállítás a felvilágosodásról Felemás érzésekkel távoztam a Néprajzi Múzeumból. Egyfelől imponáló volt számomra a „Kultúra és a társadalom a XVIII. századi Magyarországon (1730—1830)” címen rendezett, július végén megnyílt kiállítás gazdag tematikája: az, hogy különböző társadalmi osztályok, falu és város élete, ipar és gazdaság, kultúra, tudomány és művészet, hit és vallás tárgyi emlékei sokszínűén reprezentálják ezt a fontos korszakot. Első termükben a talán legsikerültebb eligazító szöveg fogad: „Magyarországon francia és német kapcsolatok révén terjedtek el a felvilágosodás eszméi, ezek — némi késéssel — a 18. század derekától kezdve éreztették hatásukat. A politika területén erős állam elmélete, a gazdaság és a kultúra megreformálása; a vallás területén az ortodoxia háttérbe szorítása és a tolerancia (türelem) érvényesítése; a filozófia területén a metafizika elvetése, az ismeretelmélet és a természetfilozófia előtérbe állítása; a történelemszemlélet területén a haladás gondolata; az erkölcs területén a boldogság keresése; az irodalom és művészet területén pedig az eszmék jelentőségének felértékelése volt az elérendő cél.” A kiállítás egészének megtekintése után a látogató azzal a benyomással távozhat, hogy az elérendő cél — nagyban egészében — megvalósult e korszak folyamán; a hosszú háborúktól meggyötört ország behozta jelentős lemaradását és együtt tudott lépni a kor vezérlő szellemi áramlatában élő Európával, vagy legalábbis meg tudta azt közelíteni. Ez az összbenyomás a kiállítás készítőinek elvitathatatlan érdeme.* Másfelől azonban nem lehet elhallgatni kérdéseket és kételyeket; szólni kell hiányérzetünkről is. A látogatónak természetszerűleg támadhat az a kérdése, hogy például a gőzgépmodell eredetije hol, mikor, meddig működött? Egyedi példány, vagy netán egy sorozat darabja? Hogyan viszonylik ez időben Watt korszakos jelentőségű gőzgépének az Iparban való megjelenéséhez és elterjedéséhez? Vagy: azokat az iskolai szemléltető eszközöket, melyek a természettudományos érdeklődés térhódítását reprezentálják az oktatásban, mikor és hol kezdték használni, s egyáltalán: milyen széles körben érvényesült az új oktatási szemlélet hatása? A felvetődő kérdésekre azonban sem a tárgyakat jelölő táblácskák, sem az összefoglaló szövegek nem adnak választ. És az ilyen jellegű példákat még hosszan lehetne sorolni. A termekben kiállított szép anyagot szemlélve újra és újra felmerült bennem a kérdés: vajon az érdeklődő átlagembernek is készült ez a kiállítás, vagy csak a korszakot ismerő szakembereknek? Ha ugyanis nincs magyarázatot adó vezető, s nincs kézbevehető szövegkönyv, akkor a látogató a rázú* A reprezentatív ^kiállítás — több, hasonló tárgykörben rendezett kiállítással együtt — a 36 ország tudósainak részvételével Budapesten megtartott, VII. nemzetközi felvilágosodástörténeti kongresszushoz kapcsolódott.