Diakonia - Evangélikus Szemle, 1987
1987 / 2. szám - Nagy Gyula: Dr. Káldy Zoltán 1919–1987
NAGY GYULA: + KÁLDY ZOLTÁN 5 teológiai tudományokat. Első könyve a „Bevezetés az Üjszövetségbe” (1957). Elindította a Biblia könyveit magyarázó könyvsorozatot. Fáradozott szüntelenül teológiai képzésünk megújításáért, teológiai konferenciákat szervezett és feladatul hagyta reánk az Evangélikus Teológiai Társaság szolgálatának teljes kiépítését. Ennek az igehirdető szolgálatnak a „legmagasabb szószéke” volt számára egyházunk sajtómunkája. Emlékszem nagy örömére, amikor két évtizedes, közös ökumenikus fordítói munka után végre megjelent a Biblia teljes, új magyar fordítása (1975). Szerkesztőként éveken át fáradozott az új Evangélikus Énekeskönyv (1982) és a már második, átdolgozott és bővített kiadásban megjelent (1986) Lelkészi Agenda elkészülésén. Egyházunk lapjai — az Evangélikus Élet, a Lelkipásztor és a Diakonia — közvetlen „szívügye” voltak. Maga is négy kötetben, megszámlálhatatlan cikkben, tanulmányban, írásban tett tanúságot Isten megbocsátó szeretettről, és hívott a keresztyén szeretet legszélesebb horizontú szolgálatára. 3. Káldy Zoltán életművének harmadik, az előző kettőre épülő lényege és titka: a hitből fakadó diakónia fáradhatatlan munkása volt az élet minden területén. Már pécsi gyülekezetében, majd a csaknem három évtizedet átfogó püspöki szolgálata alatt azon fáradozott, hogy minden gyülekezetünk egyúttal „diakóniai munkaközösséggé” is váljék. Másfelől állandó célkitűzése volt. hogy ébren tartsa egész egyházunk felelősségét tizennyolc diakóniai intézményünk, a testileg-szellemileg súlyosan sérült gyermekek és a magányos, idős emberek szerető gondozása iránt. Felkarolta a diakónia új formákban jelentkező, segítő szolgálatát az alkohol, a kábítószerek rabjai, a kallódó fiatalok között. Azt vallotta: a diakónia teológiája mit sem ér a segítő szeretet cselekedetei nélkül. A gyülekezeteknek és a hívő embereknek — hirdette — tevékenyen részt kell vállalniuk népünk és társadalmunk életének építésében is. A családi élet védelmében és erősítésében. A becsületes lmunkavégzés, a közösség javáért való önzetlen fáradozás területén. És társadalmunk erkölcsi-szellemi értékeinek megőrzésében és gazdagításában. Ezért is vállalt egyre bővülő közéleti szolgálatot az országgyűlésben, a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács és a Magyarok Világszövetsége munkájában. És ezeken a közéleti területeken is meg tudott maradni az ige és a krisztusi szeretet tanújának. Alig felbecsülhető értékű szolgálata volt egyházunk életében, hogy annyi küzdelem és bizonytalanság után egyházunk végleg megtalálhatta helyét az új magyar társadalomban. Igen nagy része volt abban, hogy az állam és egyházunk egymáshoz való viszonya az elmúlt három évtized során rendezett, jó viszonnyá vált, és új vonásokkal gazdagodott. Káldy Zoltán hatalmas ívelésű életpályájának legszélesebb munkaterülete végül a nemzetközi élet, a világ-ökumené területén és egy emberségesebb, békés földi jövőért vállalt szolgálata volt. Korán bekapcsolódott a nemzetközi egyházi életbe. Alapító tagja volt a Keresztyén Békekonferenciának. Részt vett az Európai Egyházak Konferenciája első éveinek alapozó munkájában. Tizennégy éven keresztül aktív tagja volt az Egyházak
