Diakonia - Evangélikus Szemle, 1986
1986 / 1. szám - Rába György: Élettan költészettan
RÁBA GYÖRGY Élettan költészettan Braque szellemének Egy félrehúzott szék befejezetlen Akárcsak én a tárgy várakozik használatlan néma állapotában hiszi a mással másikkal telibb S ha fogason kabát tucatnyi ráncát aggodalom gyűrte csikarta a beleülő test vágyakozását takargatja tán igazabb utakra Kövek kushadnak a ház udvarán szorongatón vajon majd nekemesnek vagy orrukat bokámhoz dörgölik mert elfogadtak létükhöz felesnek Az áttűnés folytonos sorscsere fölhangolja az erdőn mindegyik fát jókedv rázza beszédes levelük s koronájukat mint a csörgősipkát Kézjegy a képen Egész életemben egyedül az hevített a tér meséit megörökíthessem A láthatatlan szálakat rajzoljátok elő az űrbe szárnyatok röptét madarak Az évelő vágy terhet sose tűrne