Diakonia - Evangélikus Szemle, 1985
1985 / 1. szám - A Deák téri evangélikus fiatalok beszélgetése
78 MIT VÁR A MAI IFJÚSÁG AZ EGYHÁZTÓL? — Kis egyház lévén, igen meg kell gondolnunk, hogy mit ad ki sajtó- osztályunk. S mert kis egyház vagyunk, nyugodtan tanulhatunk a nálunk szerencsésebb helyzetben levőktől. Magyarország az iparosodás és az urbanizáció terén lassan közelít a nyugathoz. Problémáink mindinkább hasonlóak. Kézenfekvő lenne, hogy fordításokkal próbáljunk segíteni magunkon. Nem mindenki eredeti koponya, de számos lelkészünk van — nem-lelkészek is —, akik vállalkozhatnak a fordításra. Nem értjük, hogy a modern teológia eredményeit miért kell az esetek nagy többségében nem lutheránus közvetítéssel megismerni. Bántó, hogy ilyen szempontból a reformátusok mögött is lemaradtunk. A szűk keretek között sokkal nagyobb körültekintéssel kellene megtervezni könyvkiadásunkat. — Ne feledkezzünk el arról sem, hogy egyházon kívül élő kortársaink nem ismerik a bibliai illetve keresztyén terminus technicusokat. Fontos a keresztyén üzenet közérthető „lefordítása”. — Egyházunk sok helyen a puszta létért küzd a kis gyülekezetek elnéptelenedése miatt. Egyetlen hetilapunk jóval több szolgálatot végezhetne a gondok bemutatása terén. Látnunk kell, hogy félmillió forintos parókia-föl- újítás egyáltalán nem csalhatatlan bizonyítéka egy gyülekezet élő hitének, ahogy lapunk híradásai alapján gondolhatnók. Az Evangélikus Életet nem újságírók írják, de színvonalának javításához már a gondok őszinte föltárása is hozzájárulna. — Nem tudunk egymásról. Jellemző eset: egy másik budapesti evangélikus ifjúsággal egy ökumenikus alkalmon találkoztunk először. Nem elég intenzív a kapcsolat a más felekezetűekkel sem. Kérjük az alulról induló ökumenikus törekvések támogatását. — Önmagunkról is keveset tudunk. Pedig aligha van szebb feladat, mint kiküzdeni a saját lutheri evangélikus örökségünket. Különösen napjainkban, amikor sok a kísértés — tetszetős, pszichénket maradéktalanul megnyugtató, de hitünket konzumáló hatások. Látni kell, hogy az ökumené családjának mi éppen lutheránus voltunkban használhatunk. Régi beszéd, de higgyük el: más vallásúak számára lutheránusként sókkal érdekesebbek és tanulságosabbak vagyunk, mint jellegtelenül. A mi lutheránus értékeink nehezen közelíthetők meg; de aki megismerte őket, az érzi: mennyire megérte a küzdelem — akár a saját pillanatnyi ízlése ellen. Végül is belenőhetünk a saját felekezetűnkbe. — Sokat beszéltünk a közösségek hiányáról. Rohanó életünkben minden eddiginél nagyobb szükség van a liturgikus élet szépségére, csöndjére. Mi sok új formával próbálkozunk, hogy együttléteinket melegebb, közösségi hangulatban tartsuk. Szeretnénk nagyobb liturgikus szabadságot. Nem a régi formák ellen vagyunk, hanem sokszínűbb, több lehetőséget kínáló, pluralista felfogást várunk a liturgiával kapcsolatban is. — Reméljük, volt értelme beszélgetésünknek. Elvárásainkat az motiválta, hogy az ezredfordulóra mi leszünk a felnőtt egyház. Kérjük az idősebb generációt, hogy hitével, szeretetével, a lehetőségek biztosításával segítsen bennünket. Szeretnénk, ha ezzel a beszélgetéssel egy szélesebb körű párbeszéd indulna meg a hasonló korúakkal, idősebbekkel, lelkészekkel és vezetőkkel. Levélben várjuk válaszaikat.
