Diakonia - Evangélikus Szemle, 1985
1985 / 2. szám - Nyíri Tamás: Kortárs teológusok: Karl Rahner
NYÍRI TAMÁS Kortárs teológusok: Karl Rahner „Meg vagyok győződve, hogy az élő, valódi és igazi titok vesz körül és alapoz meg mindent és mindenkit, az embert és szellemiségét, az egész valóságot, és ezt az eredendő, az egyetlen önmagát megalapozó titkot nevezem Istennek. öt imádom, és föltételezem, vagy tudom, vagy remélem, hogy ez az Isten nem abszolút távoli, örökké csak megközelíthető, de soha el nem érhető pont, amelynek irányába halad egész egzisztenciám, hanem remélem, hogy ö maga ajándékoz meg saját magával egzisztenciám végtelen kiteljesítéseként, hogy meg is fogja tenni, s egykor majd feltárja végtelen bőségét.”* 1984. március 30-án, szombatra virradó péntek éjjel, alig három héttel nyolcvanadik születésnapja után egy innsbrucki klinika intenzív osztályán meghalt P. Karl Rahner SJ. A szíve mondta fel a szolgálatot. A tizenhat- szoros díszdoktor, több tanszék, többek között a dogmatika és dogmatörténet tanszékvezető egyetemi tanára, a jezsuita szerzetes publikációinak száma halála napján meghaladta a négyezret. Valóságos könyvtár, melynek kötetei befedték az innsbrucki dolgozószoba és a mellette levő könyvtárszoba falait. A huszadik század katolikus teológiájának egyik vezető képviselője — s nemcsak egyik vagy másik részterületen —, spekulatív erejét meg sem közelítette senki, bár élete és teológiája teljesen a gyakorlat, a lelkipásztorkodás, a segítés jegyében állt. Nemcsak a hagyomány ismerője és tanítója volt, hanem minduntalan állást foglalt a tudomány, az egyház és a társadalom időszerű kérdéseiben is. Egy ideig komoly konfliktusokba bonyolódott Rómával és rendi elöljáróival, 1962-ben azonban már a II. vatikáni zsinat egyik legbefolyásosabb teológusa. Nyolcvanadik születésnapja jó alkalom volt arra, hogy lerója iránta tiszteletét jóformán az egész világ: katolikusok és marxisták, protestánsok és zsidók, teológusok, filozófusok, természettudósok és államférfiak. II. János Pál pápa a legszívélyesebb jókívánságait fejezte ki, s ugyanaz vonatkozott Josef Höffner kölni bíborosra is, akivel nemegyszer * Az idézetek részint Kari Rahnerrel folytatott személyes beszélgetésekből valók, részint megtalálhatók a következő művekben: P. Imhof, H. Biatlonom: Karl Rahner im Gespräch, München 1982—1983. I—II.; Karl Rahner, Erinnerungen im Gespräch mit Meinold Kraus, Freiburg—Basel— Wien 1984.; Paul M. Zulehner: „Denn du kommst unserem Tun mit deiner Gnade zuvor...” Zur Theologie der Seelsorge heute, Düsseldorf 1984.: G. Spor- schill: Karl Rahner, Horizonte der Religiosität. Wien—München 1935. Az idézett visszaemlékezések megtalálhatók: P. Imhof, H. Biallonow: Karl Rahner — Bilder eines Lebens, Freiburg—Zürich 1985.
