Diakonia - Evangélikus Szemle, 1984

1984 / 2. szám - Az üldözöttekért — 1944. Visszaemlékezések, dokumentumok, naplótöredék

AZ ÜLDÖZÖTTEKÉRT — 1944 31 amellyel e reggeli órákban, a németek bevonulása óráiban szólni mert. Ha­tározottan kitért az eseményre, megszállásnak minősítette, amely ellen a szabadság és függetlenség nevében cselekedni kell, Kossuth szellemében. A prédikáció nyíltan és egyértelműen németellenes volt. Megindultan be­széltünk róla az istentisztelet után. Kapi püspök aznap már nem volt látható a Deák téren, távozásakor sem közölt velünk semmit, és azután sem hallot­tunk már prédikációjának politikai hatásáról. Másnap vette át a hatalmat a Sztójay-k ormány. 1943 szeptemberében helyezett át Raffay püspök az óbudai gyülekezetből a Deák térre, itt szolgáltam 1946-ig. A parókia épületében azonban csak 1944 szeptemberéig laktam, utána a Múzeum körúti lakásomból jártam mun­kahelyemre. Bentlakásom alatt bőven volt időm, hogy megismerjem a temp­lom—parókia—gimnázium épületkomplexus minden zegét-zugát, pincétől a padlásig. 1944 augusztusának egyik vasárnapján egy segédlelkész prédikált, aki rövidesen el is távozott az országból. A ,.Vezér” ellen elkövetett sikertelen merényletről is szólott. Isten akaratát látta benne teljesülni, Isten nem enge­di választottját elpusztulni, a győzelemig akarja vezetni. Örüljünk mindany- nyian — mondta. Árpád-sávos karszalagot viselt, a nyilas párt tagja volt. Kollégákkal, hívekkel vitákat provokált, és igyekezett a nemzetiszocialista eszmékről meggyőzni vitapartnereit. Mindenki kerülte, féltünk tőle. A lelkészi hivatalt sokan keresték fel ebben az időszakban. Legtöbben az 1939-es zsidótörvény után betért híveink voltak, de újabb áttérők is jelent­keztek szép számmal. Az első hullám idején a betérni szándékozók több he­tes oktatáson vettek részt, mielőtt megkeresztelték volna őket. A keresztle­vél nekik akkor mentességet, bizonyos védelmet nyújtott. 1944-ben az újabb törvény értelmében ez a védelem megszűnt. Egy ideig újabb védelmet jelen­tett számukra az a keresztlevél, amely a születési dátummal egyidejű ke­resztelést igazolt. Falvay Jenő, Lehel László, Glötzer Lászlóné irodatiszttel együtt beszámol­tunk a vezető lelkészeknek erről az igényről, az életmentés lehetőségeiről. Sokszor volt alkalmunk együtt ülni a teljesen elsötétített irodában, a föl­dön álló íróasztallámpa tompított fénye mellett. Stratégiái megbeszélések. Később egyre kevesebb alkalom adódott ilyen összejövetelekre. Kékén András az egyetlen lehető módnak találta azt, ha mindegyikünk saját lel­kiismerete, személyes felelőssége és bátorsága szerint cselekszik. Ezután nem kérdeztük egymást ilyen ügyekben és nem is tudtunk egymásról a keresztlevelek ügyében vagy egyéb mentő akciókra vonatkozóan. Luntzer Ágnes, a gimnázium nyolcadik osztályos növendéke óraközi szü­netben jött át a lelkészi hivatalba. Magával hozta keresztlevelét. Megmutat­ta: eléggé ügyetlenül, feltűnően hamisította meg a keresztelési dátumot. Üj okmányt kapott. Megmenekült a sárga csillag viselésétől (Persze még sokkal több és merész akcióra volt szükség, hogy védelme legyen a háború végéig.) A város utcáin az esti órákban csak a terepet jól ismerő embereknek aján­latos közlekedni. Elsötétítés van. A Deák téri épületeket ebben az időszakban mégis számosán keresik fel. Igaz, hogy egyesével, ritkán kettesben jönnek és a fal mellett. (Vigyázni kell, a Városház utcában nyilas párthelyiség van állandó fegyveres őrséggel.) Belépnek, besurrannak a résnyire nyitott nagy­kapun, vagy a Kammermayer utcai bejáraton és eltűnnek. A templom kar­zata, óvóhelyek, lakások zajtalanul megnyíló ajtajai fogadják be őket. Kik

Next

/
Oldalképek
Tartalom