Diakonia - Evangélikus Szemle, 1983

1983 / 1. szám - Káldy Zoltán: A hazaszeretet napirenden levő kérdései

KÁLDY ZOLTÁN A hazaszeretet napirenden levő kérdései írásomban nem szeretnék mindent „Ádámtól és Évától” kezdeni. Ezért nem indulok azzal a szokványos kérdéssel, hogy ,,mi a haza?”. Nem folytatom azzal sem, hogy felhívom a figyelmet a különböztetésre „ország”, „nemzet”, „haza” között. Még csak arról sem szólok, hogy más a haza fogalma egy ka­pitalista és egy szocialista társadalomban. Tisztában vagyok azzal is, hogy van „burzsoá haza”, „kizsákmányoló haza” és van a kizsákmányolást fel­számoló „szocialista haza”. Nem bonyolódom bele a „hazafiság” és a „nem­zetköziség” viszonyának aprólékos elemzésébe sem, csupán megemlítem, hogy hazafiság nélkül levegőben marad a nemzetköziség, de ugyanakkor nemzet­köziség nélkül szűkkeblű és más népeket lenéző nacionalizmussá süllyed a hazafiság. Arról sem akarok értekezni, hogy miként kell értelmezni a Marx és Engels által 1847-ben írt Kommunista Kiáltvány egyik mondatát, amely szerint „a munkásoknak nincs hazájuk”, és Engels „A Pó és a Rajna” című írásában foglaltakat, melyben (1859) határozottan szítja a németek nemzeti érzéseit és nemzeti háborúra szólítja őket. Amikor cikkemben hazáról beszélek, akkor arról a szocialista hazáról szólok — politikai, gazdasági és társadalmi rendjével együtt —, amelyben élünk és amelynek határai nem esnek egybe a „nagyvilág” határaival, ha­nem amely a Duna—Tisza partján van és amely a Rajka, Biharkeresztes, Barcs és Záhony által körülhatárolt területen fekszik. És amikor hazaszere­tetről beszélek, akkor nem „egy bizonyos” haza szeretetéről beszélek, hanem éppen ennek a magyar hazának a szeretetéről, de még vele kapcsolatban sem elvileg, hanem gyakorlatilag: miben kell megnyilvánulnia ma ennek a hazaszeretetnek? Tehát az időszerű, napirenden levő hazaszeretetről lesz szó. Életszínvonal és hazaszeretet Ügy látom, olyan időket élünk — és előreláthatólag a következő évek is nagy vonásokban hasonlítanak majd a jelenlegihez —, amikor próbára kerül­het ennek a magyar hazának a szeretete. Világgazdasági válságról beszélnek politikusok, közgazdászok és társadalomtudósok. Vannak, akik az 1929— 1933-as válság megismétlődését emlegetik. Munkanélküliség, infláció, áremel­kedések kísérik a gazdasági válságot világszerte. Hazánk sem olyan szigeten fekszik (splendid isolation), amelynek legföljebb csak partjait csapdossák a világgazdasági válság hullámai, hanem ezek a hullámok „begyűrűznek” te­

Next

/
Oldalképek
Tartalom