Diakonia - Evangélikus Szemle, 1983
1983 / 1. szám - Weöres Sándor versei: Idyllium, Greco példázata a géniuszról
WEÖRES SÁNDOR VERSEI Idyllium Greco példázata a mező csendje a domb hajlása a géniuszról egyablakos ház Egyedül ballagok néz a forrásra éjben, sötétben. Mécset gyújt valaki nap hold csillagok a messzeségben. körülkeringik itt kéne élni Falusi házában ámulva mindig kanócot éget, mely alig fényli be betévedőnek a szoba-mélyet. kenyeret adni gyümölcsöt szedni Félhomályban tesz-vesz vetni aratni a mécs gazdája, épp csak semminél több égi forgással feküdni kelni pislogó lángja. itt kéne élni De a vándoroknak örökre lenni vezérlő fény-jel, mérföldekre látszik, ha vak az éjjel. Csillogása jelzi falum irányát, mint hatalmas máglya, az éjszakán át. Szeretettel köszöntjük Weöres Sándort 70. születésnapja alkalmából. A költő betegsége miatt nem tudta teljesíteni ígéretét, hogy kéziratot küld e számunk részére. Ezért eltérve az elsődleges publikálást követő gyakorlatunktól, az évforduló alkalmából a már megjelent fenti verseit közöljük az ÉNEK A HATÁRTALANRÓL kötetéből.