Diakonia - Evangélikus Szemle, 1982

1982 / 1. szám - Körkérdés: Keresztyén életvitel ma

KÖRKÉRDÉS Keresztyén életvitel ma Különböző hivatásban álló és életkorú hivő embereket kérdeztünk meg, hogyan igyekeznek keresztyén módra élni a mai világban. Életük egyes te­rületein — családban, munkahelyen, szabad időben — milyen személyes problémák elé kerülnek, és miként keresik azok megoldását. Válaszaikat folytatólagosan közöljük. Imádkozás Rendszeresség vagy belső igény? Van, aki naponta a család ébredése előtt felkel egy órával korábban, akár öt órakor is, hogy igével kezdhesse a napot. Mert az estére halasztott imádkozást — fáradt figyelemmel — kevésnek érzi. És nemcsak befejezni akarja a napot Istennel, hanem vele kezdeni. — De nem gépiesít-e el ez az óraimüpontosságú, naponta ismétlődő szokás? Valóban zavartalan? Nem szorongat-e bennünket a rohanás gondolata? Nem marad-e ki éppen a lélek az imából? — Nem lenne jobb csak akkor imádkozni, az igére akkor figyelni, amikor szomjas lélekkel vágyunk Isten közelségére? — De mi lenne, ha ezt az érzelemre hagyatkozó állapotot egyre ritkábban éreznénk? Végül is nem imádkoznánk? Az érzéketlenségből éppen az ima által oldódhatunk ki. Isten megelevenít ben­nünket. Megint csak őrá van szükségünk. Kell törekednünk az elcsendesedéshez szükséges idő megteremtésére. A körülményeket mindenki a neki legmegfele­lőbb módon választja ki. Az érzelmi állapotunk felett már nem rendelkezünk ilyen szabadsággal. Sokszor kell éppen így imádkoznunk: Uram, ma nem talá^ lom a hozzád vezető utat... Mert mindig azt kell megfogalmoznunk, ami bennünk van. És nem az p számára, mert az Űr belénk lát, hanem a magunk számára. Hozzá fordulva fo-. gunk majd felborult lelkiállapotunkból visszalendülni, magunkhoz visszatalálni. Általa értjük meg magunkat is. Ráhagyatkozás Két ember vitájának voltam tanúja. A Gondviselőre való ráhagyatkozásról volt szó. Az egyik hivő szerint: az ember nem passzív báb, Isten a döntés felelősségét is kezébe adta. A másik hivő szerint: az ember a legapróbb, leghétköznapibb dologban is hagyatkozzék az Isten döntésére. Példának hozta fel az autójuk ki­választását a Merkúrnál. Ök még itt is az Űrhoz fordultak. Mire a másik vitázó viccesen véget vetett a vitának: az autót nem az Űr, hanem a Merkur adta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom